A közösségi média nemcsak az ismerősökkel való kapcsolattartást és a tájékozódást helyezte új alapokra, hanem a csalók előtt is kitárta a kapukat, akik előszeretettel halásznak a Facebook, az Instagram és a többi hasonszőrű szolgáltatás zavaros, nem túl hatékonyan moderált vizeiben.
Valószínűleg mindenki tudna mesélni legalább egy történetet egy olyan csalási kísérletről, amelynek szemtanúja vagy célpontja volt ezeken a platformokon, most viszont egy részletes jelentés árulkodik e bűnelkövetési forma elterjedtségéről.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának friss beszámolója szerint 2023 első felében összesen 658 millió dollárnyi, vagyis több mint 242 milliárd forintnyi kárt okoztak a közösségi média segítségével végrehajtott átverések. Az 56 ezer bejelentett eset 44%-át online vásárlással kapcsolatos kamu ajánlatok, 20%-át befektetésekkel kecsegtető hazugságok, 6%-át pedig romantikus csalások tették ki, míg a maradék 31% az egyéb eseteket takarja.
Az elkövetett csalásokkal zsákmányolt pénz mennyiségét tekintve viszont már magasan vezettek a befektetési átverések (53%), amelyek az esetek többségében kockázatmentes, busásan megtérülő üzletekkel húzták el a mézesmadzagot az áldozatok orra előtt, általában kriptovalutákkal a főszerepben. A második legjövedelmezőbb kategória (14%) a romantikus csalásoké, melyek elkövetői elsősorban a Facebookon, az Instagramon és a Snapchaten vadásznak. Az online vásárlásokban utazó bűnözők személyenként átlagosan 100 dollárt (36 ezer forintot) húztak le a célpontjaikról, míg a romantikus csalásoknál 1716 dollár (630 ezer forint), a befektetési átveréseknél pedig áldozatonként 3000 dollár (1,1 millió forint) a tipikusan okozott kár összege.
Az elrettentő számok mellett az USA legfőbb fogyasztóvédelmi testületeként tevékenykedő FTC megosztott néhány tippet is, hogy miként lehet csökkenteni a közösségi médiás lehúzások jelentette kockázatot. Az egyik leghatékonyabb módszer, ha privátra állítjuk a fiókunkat és a bejegyzéseink láthatóságát, mivel így a csalók nem tudnak a saját szakállukra elérni minket. Amennyiben egy barátunk vagy rokonunk keres fel azzal, hogy pénzre van szüksége, minden esetben ellenőrizzük, hogy tényleg ő áll-e a kérés mögött. Ami pedig a romantikus csalásokat illeti, itt eleve árulkodó, ha az illető pénzt kér, a személyes találkozóra viszont mindig akad valami kifogása.
Ahogy azt a jelentést szintén feldolgozó TechSpot is megjegyzi, sokan gondolhatnák, hogy a fenti tanácsok csak az idősebb generáció számára hordoznak új információkat, ám a Deloitte elemzőcég egy nemrég publikált felmérése kimutatta, hogy az ifjú Z generáció valójában jóval magasabb (16%-nyi) arányban van reprezentálva az online átverések áldozatai között, mint az 1946 és 1964 között született baby boomerek, akik csak 5%-ot tesznek ki az átejtettek közül.
