348 igen győzött a 274 nemmel szemben, amikor az Európai Parlament elfogadta az EU új szerzői jogi irányelvét. Már januárra tervezték a szavazást, amely végül egyes részletek újratárgyalása miatt halasztódott mostanáig. Nagyon megosztó lesz az új szabályozás, legalább annyian ellenzik, mint ahányan örülnek neki.
A több éven át előkészített szerzői jogi irányelv első változatát elutasította az Európai Parlament, a következőt viszont 2018 szeptemberében elfogadta. A szöveg ezután is alakult a Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői által folytatott, háromoldalú tárgyalások során. Egy időre még a sorsa is bizonytalanná vált, illetve több zeneipari szervezet kihátrált az újabb szövegváltozatok mögül - mígnem egy francia-német kompromisszum nyomán megszületett a végső változat.
Jól megvilágítja a dolgot, ha két reakcióval illusztráljuk a döntést. A magyar zenészek és alkotóművészek jogvédő irodája, az ARTISJUS eleve azzal nyit, hogy az új szabályozás tervezete mögé "a zeneipar túlnyomó része felsorakozott".
Mindenki megkapja, ami jár
A jogvédő szervezet blogbejegyzése szerint a korábbi, egészen más körülmények között született szabályozással szemben ezután majd az olyan, a felhasználók számára tartalmak feltöltését engedélyező platformok, mint a YouTube, nem hivatkozhatnak arra, hogy "semleges tartalomszolgáltatók", miközben valójában profitorientált médiacégként működnek - hanem jogi felelősséggel tartoznak a közzétett tartalmakért. Ez nem azt jelenti, hogy minden tartalmat el kell távolítaniuk, amiben jogvédett műveket felhasználnak, hanem azt, hogy ezek használatára a jogtulajdonosokkal megfelelő jogosítási szerződéseket kell kötniük. Olyanokat, amilyeneket például a stream szolgáltatók (Spotify, Deezer stb.) már eddig is kötöttek - ezért beszéltek az irányelv támogatói arról, hogy az egyenlő verseny feltételeinek megteremtése a tét. A jogtulajdonosok bizonyára a jelenleginél jóval kedvezőbb jogdíjakat fognak tudni kialkudni ezeken a tárgyalásokon.
THE VOTE PASSED!!! Celebrations abound as @Europarl_EN vote to adopt the #CopyrightDirective in a huge step forward for European creators!!🎉🎊🎈 pic.twitter.com/9KS82HjtUq
— Europe For Creators (@EUForCreators) March 26, 2019
Vannak azonban kivételek, amelyek pont a korábban kifogásolt 13. cikkely újratárgyalása miatt mentesülnek a fenti kötelezettségek alól, méghozzá akkor, ha egyszerre eleget tesznek három feltételnek: három évnél kevesebb ideje működnek az Unió területén, éves forgalmuk nem haladja meg a 10 millió eurót, valamint a havi látogatók száma kevesebb mint 5 millió. Emögött az van, hogy sok kritikus azt hangoztatta: a szűrési, illetve jogosítási feltétel olyan költségeket tesz az online vállalkozások vállára, amit az induló cégek nem tudnának elviselni, így komoly hátrányba kerülne Európa a digitális innováció területén. Ugyanakkor ezeknek a startupoknak is bizonyítaniuk kell, hogy érdemi erőfeszítéseket tettek a jogtulajdonosokkal való megállapodásra.
Az utóbbi bekezdés azért is fontos, mert az ellentábor túlzó ijesztgetése ellenére magánszemélyeknek nem kell félniük attól, hogy többé nem készíthetnek mémeket eredetileg jogvédett képek, zenék, videók felhasználásával - ők ugyanis nem minősülnek profitorientált szervezetnek.
Beindul a cenzúra-gépezet?
Az ellentábor mindenesetre gyászos jövőképet fest a döntés nyomán. Julia Reda, a német Kalózpárt képviselője szerint a szavazás dátumát a szabad internet sötét napjaként tartják majd számon. A tervezetet többek között az "internet atyjaként" aposztrofált Vint Cerf, vagy épp a World Wide Webet kitaláló Tim Berners-Lee is kritizálta, szerintük az általuk elindított gondolat szabadságát és nyíltságát támadja a friss szabályozás.
Dark day for internet freedom: The @Europarl_EN has rubber-stamped copyright reform including #Article13 and #Article11. MEPs refused to even consider amendments. The results of the final vote: 348 in favor, 274 against #SaveYourInternet pic.twitter.com/8bHaPEEUk3
— Julia Reda (@Senficon) March 26, 2019
Az új irányelvet leginkább azért támadják, mert végül minden erőfeszítés ellenére nem került ki belőle teljesen a két legvitatottabb cikkely, a 11-es és 13-as, utóbbit szimplán csak átfogalmazták és 17-esnek nevezték át. Ennek értelmében a online szolgáltatók és platformok sokkal nagyobb (jogi és pénzügyi) felelősséggel tartoznak minden olyan tartalomért, amit a felhasználóik feltöltenek.
Így hát hiába szerepel tehát a korábban említett kitétel arról, hogy a magánszemélyek nyugodtan használhatnak jogvédett tartalmakat mémek és egyéb non-profit alkotások létrehozására, ha az oldalak, ahová feltöltik őket, majd azzal a felkiáltással tiltják le ezeket, hogy bocs, de ez innentől a mi felelősségünk, mert nálunk látható, és mi már büntethetőek vagyunk érte.
A most megszavazott szabályozás hatásait mindenesetre nem érezzük majd azonnal, hiszen az egyes tagországoknak két év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy bevezessék az új rendszernek megfelelő működési környezetet, megalkossák a jogszabályokat és a szankciókat.
Mindenesetre érdekes új világ köszönt az európai internetre, ahol egy kicsit jobban kell figyelnünk majd arra, ki mit és hogyan oszt meg. És az is tény, hogy a közel hasonló "hangerejű" támogató és ellenző tábor is folyamatosan érvel majd az igaza mellett, és persze az is lehet, hogy a következő parlamenti ciklusban simán felbukkan egy internetes szabadságjogokért küzdő, épp ezért a mostani szabályozások eltörléséért dolgozó frakció is.
