Több különböző technológiai elképzelés mentén, hatványozódó sebességgel folynak a mesterségesintelligencia-kutatások, miközben Elon Musk szerint veszélyesebb, mint Észak-Korea, Steven Hawking és Bill Gates pedig úgy tartja, nemsokára a gépek rabszolgái lehetünk. Kongatják a vészharangot, de vajon jogosan? Mielőtt elmerülnénk a mesterséges intelligencia világában, nem árt tisztázni, mit is értünk a "hagyományos" intelligencia kifejezés alatt. Számos definíció létezik rá, jelentheti egy személy logikai, értelmezési, önreflexiós képességeit, érzelmi érettséget, tervezési, problémamegoldási vagy kreativitásban megnyilvánuló adottságokat. A Webster szótár szerint: képesség arra, hogy megértsük és kezeljük a nehéz, embert próbáló szituációkat, valamint képzetten használjuk fel értelmünket. Képesség, hogy megszerzett tudásunkat a környezetünk megváltoztatására fordítsuk, illetve absztrakt gondolataink lehessenek.
A mesterséges intelligencia témaköre régóta jelen van a filmekben, főképp a tudományos-fantasztikus és a fantasy műfajokban. Ezekben általában az utópikus vagy ellenkezőleg, a disztópikus világok egyik fő létrehozója, teremtő vagy rendező ereje az MI (mint a Mátrix című filmben). A moziban mind képességei, mind veszélyei általában eltúlzottak, felnagyítottak, ami talán a filmnyelv sajátosságai, a könnyebb érthetőség miatt alakult így. Mindenesetre az emberi vagy azt meghaladó intelligenciával rendelkező robotokat évtizedek óta láthatjuk a mozivásznakon pozitív és negatív hősként egyaránt; a misztikusan tálalt, fejlett tudományos eredmények birtokosai ők, és tudásukat az emberiséget megvédendő vagy elpusztítandó használják fel. Minthogy a mesterséges intelligencia a jövő meghatározó technológiája, jószerével mindenhol kutatják, a legkiemelkedőbb központok a DeepMind, az IBM, a Google, a Facebook, az Apple és a Microsoft. Vessünk egy pillantást most a részletekre.
A FAIR a Facebook Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontja (Facebook Artificial Intelligence Researchers), ahol emberi szintű intelligencia létrehozására törekszenek, méghozzá a téma kapcsán felmerülő hosszabb kifutású, akadémiai szintű problémák megközelítésével.
Az MI-hez tartozó témák teljes spektrumát lefedik elméleti, algoritmikus, applikációalapú, külön szoftver- és hardverinfrastruktúrát érintő kutatásokkal. A merészebb, hosszú távú célok között szerepel az intelligencia jobb megértése és intelligens gépek építése. Mivel MI-t még a Facebook sem lenne képes magányosan fejleszteni, az eredményeiket aktívan megosztják a nemzetközi tudományos kutatóközösség többi tagjával, nyílt forráskódú szoftvereken, publikációkon, technikai konferenciákon, workshopokon és az egyetemi színtereken keresztül.
Nem minden arany, ami MI
Szerkesztői megjegyzés: akik a Skynetet és a fellázadó, mindentudó, mindenható mesterséges intelligenciát átkozzák már napjainkban, egy kicsit csillapodhatnak, hiszen jó pár olyan hír bukkan fel, melyek szerint az MI-fejlesztés még mindig simán ütközhet akadályokba.
A Facebook például a napokban jelentette be, hogy leállnak a Facebook M nevű kísérlettel, ami gyakorlatilag egy Messengerbe épített mesterséges intelligencia alapú segédet jelentett. A projektben 2000 kaliforniai felhasználóval tesztelték a szolgáltatást, amelyet 2015 augusztusa óta reszelgettek. Az M többek között a felhasználók szokásai, a meglátogatott oldalak és érdeklődési kör alapján igyekezett megoldásokat javasolni, segíteni jegyrendelésben, fizetésben és egyebekben.
A közlemény szerint azért kezdték el eleve az egész kísérletet, mert kíváncsiak voltak arra, hogyan reagálnak az emberek egy virtuális asszisztensre, és hogy az mennyire tudja tényleg hatékonyan segíteni a valódi felhasználók valódi igényeit. Persze a Facebook ezután sem áll le a hasonló kutatásokkal, de a jelek szerint az M enyhén szólva nem jött be, szóval a robotikus világháború még mindig nem a sarok mögött liheg, nyugalom.
Google: DeepMind
A Google DeepMind (deepmind.com) publikációit mindig nagy várakozás és figyelem övezi a kutatóközösségen belül. Számos területtel foglalkoznak, többek között deep reinforcement learninggel (mély visszacsatolt-tanulás), Bayes neurális hálózatokkal, robotikával, transfer learninggel (megszerzett tudás interpolálása).
Londoni irodáikba Oxford és Cambridge egyetemeiről toboroznak kutatókat, fő profiljuk az általános MI-fejlesztés, a hagyományos szoftverfejlesztést is ideértve, és az UX dizájn, hogy használható kutatóeszközeik legyenek. Még ökológus is dolgozik a csapatban, aki az ökológia és az intelligencia kapcsolatát vizsgálja.
Microsoft
Az MSR AI (Microsoft Research AI) a Microsoft új kutatóközpontja, ahol a digitalizált adatfolyamokat és a számítási teljesítményt ötvözik fejlett algoritmusokkal, hogy létrehozhassák az ember és gép közötti együttműködés természetes formáit, amelyek megnövelhetik, kiterjeszthetik az emberi érzékelés, tanulás és megértés határait. A kutatók különböző számítógépeket, anyagokat és digitális rendszereket igyekeznek felruházni az érvelés, kommunikáció és cselekvés emberektől elvárható szintű képességeivel. A vállalat által fejlesztett, rendkívül magas színvonalú gépek már ma is megértik, amit látnak, komplex kérdésekre válaszolnak, és reagálnak a környezeti ingerekre. A kutatók ezek mellett a fejlesztések etikai és társadalmat érintő kérdéseivel is intenzíven foglalkoznak, valamint szintén megosztják eredményeiket, így segítve az MI-kutatások demokratizálását.
