A közelmúltban a Google látványosan demonstrálta, hogy milyen kellemetlenségeket okozhat, ha egy algoritmusra bízzák a bűnüldözést: a keresőóriás pedofilszűrője ártatlanul vádolt meg egy férfit, aki egy online orvosi vizsgálat miatt fotózta le a gyermeke nemi szervét, ami végül egy hónapokig tartó rendőrségi nyomozáshoz vezetett.
Az ehhez hasonló eshetőségek miatt ódzkodnak sokan attól, hogy a mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kapjon a hatóságok munkájában. Az egyesek és nullák viszont már itt dörömbölnek az ajtón, egy új algoritmus kifejlesztői pedig egyenesen azt állítják, hogy a technológiájuk képes előre megjósolni a bűncselekményeket.
A Chicagói Egyetemen kifejlesztett MI-modellt már 8 nagy amerikai városban tesztelték, az eddigi eredmények alapján pedig 80-90%-os pontossággal dolgozik. A gépi tanulással kiképzett algoritmus a hatóságok által készített hivatalos jelentésekre épít, amelyek tartalmazzák, hogy mikor és hol történtek bűncselekmények. A mesterséges intelligencia ezt figyelembe véve 90 négyzetméteres szeletekre osztja a várost, és megmondja, hogy hol mekkora eséllyel adódik majd probléma a közeljövőben.
Az algoritmus tehát csupán az elkövetés tényét valószínűsíti, magáról az elkövetőről nincs és nem is lehet információja. A mesterséges intelligenciát kifejlesztő csapat vezetője, Ishanu Chattopadhyay professzor a BBC Science Focusnak adott interjújában igyekezett megnyugtatni az aggódókat:
"Egyesek attól tartanak, hogy ezt eszközként fogják használni az emberek bebörtönzésére, még mielőtt azok bűncselekményt követnének el. Ez nem fog megtörténni, mivel a rendszer nem képes erre. Csak előre jelez egy adott helyszínen bekövetkező eseményt. Nem tárja fel az elkövető személyét, vagy az események pontos dinamikáját és mechanizmusát. Nem lehet ugyanúgy használni, mint a Különvélemény című filmben."
- utalt a professzor Steven Spielberg 2002-es sci-fijére, amely Phillip K. Dick regényén alapul, és egy olyan disztópiát vázol fel, ahol a rendőrség számítógépes kalkulációk alapján zárja lakat alá a polgárokat. A tudós egyben azt is kizárja, hogy sok más gépi tanulásra épülő algoritmushoz hasonlóan az ő MI-jük is előítéletessé váljon, mivel az alapul vett adatok szimpla eseménynaplók, vagyis nem tartalmaznak információt az elkövetők etnikai, vallási vagy kulturális hátteréről.
A Chicagói Egyetem kutatói a Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban publikálták a kutatás eredményét.
