Az okoseszközök forradalmával egyre nagyobb szerepet kapnak a kütyük az egészségmegőrzésben: EKG-val turbózott okosórák figyelik a szívműködésünket, okosmérleggel koordináljuk a testzsír-arányt, a pihenésből pedig az alvásmonitorozó eszközökkel hozhatjuk ki a legtöbbet.
Szakértők szerint viszont mindez semmiség ahhoz képest, amit az okosvécék kínálhatnak, ha sikerül túllépniük az olyan egyszerűbb funkciókon, mint a színes világítás és az előmelegíthető ülőke. A széklet és a vizelet ugyanis rengeteg fontos információt árul el a szervezetünk működéséről, egy speciálisan felokosított porcelántrón így laborvizsgálat nélkül is képes lehet olvasni a távozó anyagokban.
Először tavaly adtunk hírt a Stanfordi Egyetem fejlesztéséről, amely gépi tanulás és beépített kamerák segítségével analizálja a bekerülő mintákat, még a tünetek megjelenése előtt riasztva, ha rákos megbetegedésre utaló jeleket észlel a szervezetünkben. A rák sikeres kezelésében márpedig létfontosságú a korai felfedezés, így az okosvécé is életeket menthet.
Az egyetem azóta nyélbe ütött egy egyezséget a koreai toalettgyártóval, az Izennel, akik vállalták, hogy elkészítik a kész terméket. A kutatók reményei szerint már az idei év végén összeállhatnak a klinikai tesztekhez szükséges működő prototípusok.
A Stanford Egyetem fejlesztése.
Egy másik, hasonló projekt a durhami Duke Egyetem technológiája, amely az öblítés után végzi el az elemzést. A vécé kamerákat, szenzorokat és gépi tanulást vet be a széklet állagának vizsgálatára, illetve a vér és bizonyos fehérjék jelenlétének detektálására, szükség esetén pedig automatikusan kivon egy fiolányi mintát a további vizsgálatokhoz.
A toalett telefonos alkalmazással kommunikál a felhasználóval, és egyebek mellett akkor is figyelmeztet, ha a székletünk alapján több rostra lenne szükségünk. A technológia piacra dobásáért a fejlesztők Duke Smart Toilet Lab and Coprata néven startupot is alapítottak, amely februárban 14 millió dolláros támogatást kalapozott össze a projektre, jelenleg pedig a hivatalos engedélyeztetést igyekszik elérni az amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatalnál (FDA).
A Duke Egyetemnek is megvannak a saját tervei.
Az ötletgazdák felhívták rá a figyelmet, hogy az okosvécék rengeteget segíthetnek a hosszabb távú kezelésekben, hiszen a hagyományos mintavétellel ellentétben naponta elvégezhetjük velük a szükséges méréseket, s így az orvosok is pontosabb képet kaphatnak a problémáinkról az olyan betegségek gyógyításához, mint például az érzékeny bél szindróma.
Az egyetemi hátterű projektek mellett további szereplők is akadnak a piacon. Az egyikük a Medic.Life biotech vállalat, mely elsőként bentlakásos otthonokba (pl. nyugdíjasházak, betegápoló intézmények) szeretné eljuttatni a majdani okosvécéit. Medic.Lav nevű termékükkel külön beavatkozás nélkül monitoroznák a lakók egészségi állapotát, például a súly, vagy a vizeletben található cukor-és nátriumszint szemmel tartásával. A távolabbi jövőben pedig egy fejlettebb modellel is előállna a cég, ami a vírusfertőzéseket is képes lehet kiszűrni.
A negyedik játékos pedig nem más, mint a Google, amely még 2015-ben védetett le egy olyan vécéülőkét, amely szív-és érrendszeri vizsgálatot végezne. Ugyan nem világos, hogy a projektjeit gyakran félbehagyó keresőóriás továbbra is kitart-e az ötlet mellett, ám a The Wall Street Journal megkeresésére a vállalat nem kommentálta a témát, ami akár arról is árulkodhat, hogy nem halott az ügy.
Végezetül pedig megemlíthetjük piacvezető japán gyártót, a Totót is, melynek januárban bejelentett "wellness toalett" koncepciója táplálkozási tanácsokkal bombázná a felhasználóit az ürülék elemzése alapján.
A Toto wellness partnere.
Habár szemmel láthatóan nagy a tülekedés a születőben lévő piacon, a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy több akadályt is le kell még gyűrni a technológia elterjedéséhez. Az egyik a költséghatékonyság, hiszen összetett és drága rendszerekről van szó, de említhetünk olyan praktikus kérdéseket is, mint a vizsgálatokhoz szükséges folyadékok újratöltésének problémája, vagy a laborba szánt minták megfelelő előkészítése.
Végül, de nem utolsósorban pedig a privát szférájukat féltő emberekkel sem árt számolni, a Stanford Egyetem háromszáz fő megkérdezésével elvégzett felmérése ugyanis arra jutott, hogy a válaszadók egyharmada nem bízna egy olyan vécében, ami bizalmas egészségügyi adatokat gyűjt róluk, és kamerákat szegez a hátsójukra.
