A technológia fejlődése a huszadik század utolsó évtizedeivel olyan exponenciális növekedésbe kezdett, melynek most megfigyelhető hatásait el sem tudtuk volna korábban képzelni, és még mindig érhet minket meglepetés ez ügyben. Míg a rendszerváltás idején alig lehetett informatikához legalább alapszinten értő embereket találni, ma jó eséllyel már olyanok is megbarátkoztak a technológia újdonságaival, akik korábban képtelenek lettek volna, akár csak egy Messenger üzenetet elküldeni.
Ez egyrészről köszönhető az egyre inkább felhasználóbaráttá váló felületeknek, másrészt betudható annak, hogy a digitalizáció rohamtempóban terjed a világban. Egy postai levél akár hetekig is képes elveszni a rendszerben, míg egy e-mailt a másodperc töredékrésze alatt is el lehet küldeni. A legtöbben már a sima telefonálást is igyekszenek valamilyen ingyenes online opcióval lecserélni.
Ezen felül számos hétköznapi tevékenységünk is egyszerűen elintézhetővé vált a digitális térben: banki ügyleteket intézhetünk, számlákat fizethetünk, vásárolhatunk és egy sor olyan dolgot intézhetünk el a gép előtt ülve, amely miatt akár órákat kellett korábban sorban állnunk különböző hivatalok kisablakai előtt.
Az illetékes hatóság felméréséből több olyan trend is kitűnik, ami azt mutatja, hogy az internetezési szokásaink átalakulóban vannak, és egyre szélesebb réteg használja valamilyen formában a technológiát akár napi szinten. A legszembetűnőbb, hogy a 60 és 65 éves kor közötti válaszadóknak már mintegy 80 százaléka internetezik, ami 25 százalékos növekedést mutat az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest, a 80 év felettieknél azonban csak 10 százalék ez az aránymutató.
Az NMHH minden évben készít nagymintás felmérést hasonló témában, ám ezek során nem csak az életkor szerinti bontásban vizsgálják a lakossági internet használati statisztikákat, hanem végzettség és foglalkozás szerint is. Így az is kiderült, hogy 5 százalékkal több nő internetezik, mint a hasonló korú és végzettségű férfiak.
A 8 osztályt végzett 70 év felettiek 48, a hasonló korú diplomásoknak pedig 65 százaléka használja valamilyen formában a világhálót. Érdekesség, hogy a nyugdíjkorhatáron túl dolgozók 15 százalékkal többen használják a netet, mint a hasonló státuszú nem dolgozó idősek. Az is kiderült a kutatásból, hogy míg a 60 év felettiek ezt a tevékenységet többnyire asztali gépen folytatják, a fiatalok 87 százalékban már inkább mobilt részesíti előnybe.
