Mindaddig, amíg nem állja ki az igazság próbáját, a vélemény nem tény, mégis sokan akként kezelik, és ezáltal hol szándékosan, hol pedig akaratlanul félreinformálják azokat, akik a közösségi médiából kívánnak tájékozódni. A ma már közel hárommilliárd regisztrált felhasználóval bíró Facebookon ez a jelenség szinte egyidős a platform létrejöttével, üzemeltetője mégis sokáig halogatta, hogy érdemben felvegye a küzdelmet az álhírek ellen.
Még laikusként is nyilvánvaló, hogy Zuckerbergéknek mennyire nehéz a dolguk, elvégre az egyértelműen káros tartalmakon kívül egy sor vitatott megítélésű poszt is rendrakás áldozatául eshet (és esik is), minek hatására az érintettek cenzúrával, a szólásszabadság elfojtásával vádolják a Facebookot. Mellesleg a cég megítélése azok körében is sokat romlott az utóbbi években - nem utolsósorban a Camebridge Analytica-botrány hatására -, akik nem érzik magukat az algoritmusok és a moderátorok áldozatainak.
Épp emiatt mondható szerencsésnek, hogy a 2016 végén elindított, majd fokozatosan egyre több országra kiterjesztett tényellenőrzési programja keretében nem a Facebook nem egymaga jár utána a platformon megjelent közlések valóságtartalmának, hanem a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat tanúsítványával rendelkező, minősített külső tényellenőrzőkkel működik együtt. Európában ezt a szerepet az AFP vállalta magára, a régiónkban pedig Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság után Bulgáriával együtt már Magyarországon is a hírügynökség munkatársai fogják végezni a tényellenőrzést.
"Örömmel indítjuk el külső tényellenőrző programunkat Magyarországon az AFP-vel együttműködésben. Az álhírek elleni küzdelem olyan felelősség, amelyet komolyan veszünk, ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy megállítsuk az álinformációk terjedését a platformunkon. Az AFP a Facebook legfontosabb tényellenőrző partnere, amely világszerte számos újságíróval dolgozik együtt. Várakozással tekintünk arra, hogy a velük való együttműködést a szolgáltatás magyarországi bevezetése során folytathatjuk"
- mondta el Sophie Eyears, a Facebook stratégiai partnerfejlesztési menedzsere.
A Telex kérdésére Bronwen Roberts, az európai együttműködés koordinátora elmondta, hogy a magyar csapat csupán egyetlen személyből áll, ám a munkájában számíthat kollégái segítségére. Magát a munkafolyamatot azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a tényellenőrök egyenként végignézik az összes posztot - ez egyszerűen képtelenség lenne -, hiszen a Facebook algoritmusai már alapból elvégeznek egy előszűrést.
Az AFP munkatársai a virálissá váló (értsd: viharos gyorsasággal terjedő) tartalmakat vizsgálják meg alaposabban, és ha kifogásolnivalót találnak bennük, akkor sem távolítják el - erre nincs is jogosultságuk - csupán tájékoztató jelleggel megcímkézik. Ugyanígy nem törölhetnek felhasználói fiókokat sem.
A hamisnak értékelt hírt vagy egyéb tartalmat prioritás alapján hátrébb sorolja a Facebook, így a hírfolyamban ritkábban bukkan fel, kevesebben találkoznak vele, és a terjedése jelentősen lassul. Ha pedig valaki többször is álhíreket oszt meg, az a továbbiakban nehezebben juttathatja el üzeneteit követőihez, de elveszítheti a hirdetés és a monetizáció lehetőségét is.
Fontos tudni, hogy a tényellenőrzés magyarországi kiterjesztése semmilyen formában nem változtat azon a gyakorlaton, ahogy eddig kezelték a Facebook közösségi alapelveit sértő tartalmakat. Tehát az erőszakra felhívó, gyűlöletet szító posztokat továbbra sem tűrik meg a platformon.
Még a politikusokét sem, ugyanakkor az önmagában nem ad okot a törlésre, hogy ha a politikai élet szereplői esetleg nem mondanának/írnának igazat, vagy elhallgatnák annak bizonyos részleteit, amelyek állításukat máris más megvilágításba helyeznék. Ilyenkor mindössze megkapják a nekik kijáró címkét.
