Az utóbbi években alapvetéssé vált, hogy a közösségi média rendszeres használata növelheti a szorongást, szélsőséges esetekben pedig akár öngyilkos gondolatokhoz is vezethet, elsősorban a serdülők, vagy a kisgyerekek körében.
Az Oxford Internet Insitute (OII) viszont most egy, a társadalmi félelmeknek ellentmondani látszó kutatással állt elő, amely konkrétan a világszerte közel 3 milliárd aktív felhasználóval bíró Facebook esetében vizsgálta, hogy a platform elterjedése hatással volt-e az egyes országok lakosságának mentális egészségére.
A BBC által bemutatott független vizsgálat egyrészt a Facebook által rendelkezésre bocsátott adatokra épült, amely a 13-34 éves, valamint a 35 év feletti korosztályokban mutatta meg a felhasználói bázis alakulását 72 országban 2008 és 2019 között. A csapat ezeket az információkat vetette össze a Gallup World Poll egymillió emberre épülő jólléti felmérésével.
Az OII kutatói azt mondják, hogy végül nem találtak kimutatható összefüggést a Meta szolgáltatásának elterjedtsége és a pszichológiai jóllét romlása között. Ez ugyan első pillantásra biztató hír lehet azoknak, akik szívesen töltik az idejüket a közösségi médiával, ám a felmérésnek vannak komoly fogyatékosságai is.
A legnyilvánvalóbb, hogy a kutatás csak a Facebookot vizsgálta, s habár valóban ez a vezető közösségi oldal, a különböző platformok eltérő módon tálalt eltérő tartalmakat kínálnak, így az eredmény alapján nem lehet kijelenteni, hogy az ebben a tekintetben különösen sokat kritizált Instagram, vagy a TikTok is ugyanolyan ártalmatlan, pláne, hogy ezek esetében a célközönség is jóval fiatalabb.
Ennél is fontosabb viszont, hogy az OII csupán nemzeti összefüggésben kötötte össze a facebookozást és a mentális egészség alakulását, figyelmen kívül hagyva a kisebb, sérülékenyebb csoportokat. Emiatt elképzelhető, hogy a nagy merítésben nem tűnnek fel az ilyen rétegekre gyakorolt negatív hatások, mivel az adataikat ellensúlyozzák a másoknál tapasztalt pozitív fejlemények.
"A szerzők általános kritikája - mely szerint a képernyőidővel kapcsolatos aggodalmakat nem sok szilárd bizonyíték támasztja alá - jogos. Az itt közölt tanulmány azonban annyira általános, hogy a jelenlegi szabályozási vagy klinikai viták szempontjából kevéssé használható."
- kommentálta az eredményt a BBC-nek Sonia Livingstone, a London School of Economics professzora. A szakértő véleménye ugyanakkor némiképp egybecseng a kutatásban részt vevő Andrew Przybylski professzoréval, aki maga sem állítja, hogy ezzel bizonyítást nyert a közösségi média ártalmatlansága: szerinte a vizsgálat legfontosabb tapasztalata valójában az, hogy a jelenleginél több és minőségibb adatra lenne szükség az ilyen szolgáltatások mentális hatásainak pontos ismeretéhez.
