Holland és dél-koreai tudósok építettek egy úgynevezett iontronikus memristort, vagyis egy mesterséges szinapszist. Ez az emberi hajszálnál alig szélesebb eszköz az agynak azt a részét modellezi, amely segít a gondolkodásban és a tanulásban. Hasonlóval már próbálkoztak korábban is ám ez a projekt minden korábbinál jobban sikerült a működés lemásolásának tekintetében.
Az iontronikus memrisztor egy kúp alakú eszköz, amely egyszerű sóoldattal van feltöltve. Amikor a szerkezet elektromos jelet kap, az oldatban lévő ionok felfelé mozognak a csatornában, változtatják helyzetüket, aminek következtében folyamatosan változik az ionsűrűség és a vezetőképesség is
Ez tulajdonképpen az eszköz vezetőképességét befolyásolja, ami ahhoz hasonlít, ahogyan az agysejtjeink a tapasztalataink alapján erősebben vagy gyengébben kapcsolódnak. A tudomány képviselői szerint ez sokkal inkább hasonlít az agyi működésre, mint bármely korábbi modell esetében.
Bár mesterséges szinapszisokat már korábban is használtak hagyományos platformokon, ám ezek - a mostani megoldással szemben - csak egyetlen információforrásra hagyatkoztak. Ez eltér a tényleges agyi működéstől, hiszen csak elektromos jeleket értelmez a működése során, pedig a vásóságban az ingerület az elektromoson túl kémiai információkra is támaszkodik.
Jelenleg a mesterséges intelligenciának még a legmodernebb változatai sem képesek olyan autonóm működésre, mint az emberi agy. A nagy nyelvi modellek (LLM) lényege is az, hogy a technológia rögzített információk halmazából építi fel a válaszait, tehát az alkotóképessége emberi tudásból ered, nem pedig önálló gondolatokból.
A kutatás Tim Kamsma nevéhez fűződik, akinek ötlete a holland Utrechti Egyetem és a dél-koreai Sogang Egyetem közös projektjében valósulhat meg. A maga nemében formabontó és előremutató tudományos munka az első ilyen nagy jelentőségű kutatás a jövőben tervezett hasonlók sorában, hiszen ez a terület még gyerekcipőben jár. Ám ha egyszer megjön a várva várt áttörés, az új korszakot nyithat meg ebben a tudományágban.
