A világűr meghódítása már az ötvenes évektől kezdve egyfajta státusszimbólum volt a hidegháború nagyahatalmai körében. Az egymással versengő felek, a technológia fejlődését követve később a Holdat célozták meg, ami sokáig kihívás elé állította az USA-t és az egykori Szovjetúniót egyaránt. A kitűzött cél elérésével néhány évtizedig nem volt már olyan sürgős dollár- illetve rubelmilliárdokat égetni el a dicsőség oltárán.
Az utóbbi évtized során ismét berobbanó verseny már jelentősen új helyzetet teremtett, különösen a bejelentkező új szereplők miatt. Az elmúlt egy év során több olyan sikeres expedíció ment végbe, mely a hozzánk legközelebb eső égitestet vette célba, ám Oroszország és az USA mellett már Kína, Japán és India is felsorakozott a rajtvonalnál.
Kína, aki már az évtized elején visszatért szondájával - 1976 óta első ízben - kőzet mintákat hozott a közeli égitestről, most ismét visszatért, ám ezúttal a Hold túlsó oldalára. Ez az, amit tévesen sötét oldalnak neveznek, ám pontosabb az a meghatározás, hogy a Földről sosem látható oldal.
Kína közlése szerint a Csang'o-6 nevű űrszondájuk vasárnap hajnalban hajtott végre sikeres landolást a Hold Déli-sarkának Aitken-medence nevet viselő természeti képződményében. A május 3-án induló küldetést a kínai állami űrügynökség 53 naposra tervezi, melynek során kőzet- és talajmintákat szeretnének gyűjteni további vizsgálat céljából. Hasonló esetre már 1976 óta nem került sor.
Az expedíció célja, hogy a modern fúróval és egy mechanikus karral felszerelt eszköz 2 kilónyi kőzetet gyűjtsön be további vizsgálatok lefolytatására. Erre a térség egyik legrégebbi kráterében fog sor kerülni. Azért is érdekes ez a térség, mert a Hold itt szenvedte el történetének legnagyobb becsapódását. Itt a Csang'o-6 olyan anyagot tud begyűjteni, amely a hold belső rétégéből, a holdköpenyből származik.
A Manchesteri Egyetem holdgeológiai szakértője, John Pernet-Fisher, akinek már korábbi missziókból származó mintákhoz is volt szerencséje, már alig várja, hogy elkezdhessék a begyűjtött anyagok vizsgálatát. Szerinte a Föld és a Hold történetének egyik legjelentősebb eseményének nyomai találhatók a vizsgált kráterben, mely sok régi kérdésünkre szolgálhat válasszal a jövőben.
