A hidegháború befejezése óta ismét reneszánszát éli az űrkutatás. Egymást érik a Holdmissziók, tervben van egy Vénuszt célzó küldetés, és a Marssal kapcsolatban is számos futó projektje, sőt még annál is több terve van az amerikai űrügynökségnek.
A helyzet annyiban változott meg a harminc-ötven évvel ezelőttihez képest, hogy időközben számos olyan innováció született, ami nagyban megkönnyíti az ágazatban dolgozók munkáját. Ezen felül az állami beruházások mellett nagy mennyiségű magántőke is beáramlott a kutatásokba.
De hiába a jobb műszerek és a több forrás, így is előfordul, hogy elkerüli a kutatók figyelmét akár olyan dolog is, ami majd kiböki a szemüket. Így eshetett meg az is, hogy csak mostanában bukkantak egy olyan nagy kialudt vulkánra a Mars egyenlítőjének közelében, ami kiterjedését tekintve nagyobb, mint a Kárpát-medence, és magasabb, mint a Csomolungma.
A kialudt tűzhányóra Dr. Pascal Lee, a SETI Intézet és a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa figyelt fel munkatársaival a BBC tudósítása szerint. A tekintélyes domborzati forma az úgynevezett Tharsis régióban található, ami a bolygó nagy hányadát elfoglaló vulkanikus területen fekszik.
A képződmény átmenetileg a Noctis Mons nevet kapta. Az egyenlítői térség, ahol fekszik, három további óriásvulkánnak is helyet ad. A Noctis Mons 450 kilométeres átmérőjével és 9022 m-es magasságával még csak nem is a legnagyobb a fantasztikus négyesből
Bár átmérő tekintetében a Noctis Mons-é a pálma, az Ascraeus Mons, a Pavonis Mons és az Arsia Mons is magasabb a most felfedezett tűzhányónál. Valószínűleg a felszíni forma erodáltsága miatt nem tűnt még eddig fel, pedig 1971-ben fotózták először a térséget, és azóta már lényegesen jobb minőségű felvételek is készültek róla.
Bár a vulkán már régóta nem működik, a mélyén még mindig lehet gleccserjég, ami bizonyíthatná az élet egykori jelenlétét a vörös bolygón. Valószínűleg most ezzel egy okkal több lett a Mars-expedíciók jövőbeni indítására.
