Nemcsak a tartalomfogyasztási szokásaink alakultak át az elmúlt évtizedekben, hanem az is megváltozott, hogy milyen forrásokból tájékozódunk, milyen hírekre vagyunk kíváncsiak, és egyáltalán mennyit hiszünk el belőlük. Az Oxfordi Egyetem Reuters intézetének kutatása alapján hazánkban is érvényesülnek a nemzetközi trendek, de a magyarok sok tekintetben mégis kilógnak a sorból.
A Digital News Report 2023 szerint nincs változás abban, hogy a lineáris televíziózás és a nyomtatott sajtó folyamatosan teret veszít, a hangsúlyok az online platformok felé tolódtak, de már azokon keresztül is kevesebb emberhez jutnak el a hírek. Feltűnő, hogy mennyivel kevesebben vallják ma magukat elkötelezett hírfogyasztónak, mint 2017-ben. Akkor ez a halmaz a híreket kereső/néző/olvasó közönség 63 százalékát tette ki, 2023-ban viszont már csak a megkérdezettek 48 százaléka vallotta ugyanezt.
A jelenség mögött egyfelől az áll, hogy a hagyományos média elől a levegőt elszívó Facebook addig-addig csavart a hírfolyamunkban megjelenő tartalmakért felelős algoritmuson, hogy mostanra a szemünk elé kerülő anyagokban a hírek aránya 3 százalék alá csökkent. Beszédes adat, hogy 2017-ben a felhasználók 42 százaléka futott össze hírekkel a Facebookon, míg idén már csak 28 százalékuk. Ezzel párhuzamosan az Instagramot és a TikTokot hírforrásként használók aránya 14, illetve 6 százalékra nőtt.
Másrészt viszont az emberek is egyre jobban szelektálnak, és mentális egészségük megőrzése érdekében igyekeznek kerülni a negatív híreket. Szintén beszédes, hogy a felmérésben résztvevőknek csak a 40 százaléka hiszi el azt, amit olvas, miközben a válaszadók 56 százaléka attól tart, hogy nem tud különbséget tenni a valódi és az álhír között. A tavalyi eredményhez képest mindkét arány 2-2 százalékponttal növekedett.
Mivel a Reuters Intézet jelentésében országspecifikus adatokat is találunk, a magyar hírfogyasztási szokásokról is kiderült pár érdekesség. A hazánkban kétezer fős mintán végzett kutatás szerint a magyar hírolvasók még kevésbé adnak a sajtó szavára, mint külföldi társaik, mindössze 25 százalékuk hiszi el azt, amit olvas. Ennél csak a görögök szkeptikusabbak, náluk az olvasók 19 százaléka kételkedik a hírek hitelességében, ellenben az éllovas finneknél ez az arány 69 százalék. Elgondolkodtató továbbá, hogy a szomszédunkban zajló háború híreiről a megkérdezettek közel fele, 47 százaléka egyszerűen hallani sem akar, miközben nemzetközi összehasonlításban ez az arány 39 százalékot tesz ki.
Hírfogyasztás szempontjából változatlanul a Facebook a legnépszerűbb közösségimédia-platform Magyarországon dacára annak, hogy 7 százalékponttal visszaesett 53 százalékra, a leggyorsabban a TikTok növekszik (5-ről 9 százalékra), de még mindig nem dobogós. A bronzérem a Facebook Messengeré 12 százalékkal (ez 2 százalékpontos emelkedés), míg az ezüstöt a YouTube érdemelte ki azzal, hogy 27 százalékról 28 százalékra tudott nőni. Erősödött az Elon Musk tulajdonába került Twitter is (3-ról 5 százalékra), ellenben hírfogyasztókat veszített az Instagram, a korábbi 8 helyett már csak 7 százalék használja hírforrásként.
Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a Reuters Intézet a legnagyobb hazai hírforrások hitelességéről alkotott véleményekre is kíváncsi volt. A megkérdezettek az első három helyre a HVG-t, az RTL-t és a Telexet sorolták 51, 50 és 44 százalékos bizalmi indexszel, míg a sereghajtókat a Blikk, a TV2 és a köztévé csatornái alkotják, mivel bennük csupán a válaszadók 20, illetve 29-29 százaléka bízik meg.
