A Boeing történelmi győzelmet aratott, amikor Donald Trump bejelentette, hogy a vállalat nyerte el az amerikai légierő legújabb vadászgépének gyártási szerződését. A döntés komoly fordulatot jelent a nehézségekkel küzdő óriáscég számára, miközben a Lockheed Martin egy újabb csapást szenvedett el. A Next Generation Air Dominance (NGAD) program keretében az új, F-47 névre keresztelt vadászgép váltja majd a Lockheed Martin F-22 Raptorját - adta hírül a Reuters.
A hatodik generációs gépet kifejezetten arra tervezték, hogy drónokkal együttműködve lépjen harcba. Az üzlet több mint 20 milliárd dollárt ér, de a szerződés évtizedekre szóló megrendelései révén ennek akár a többszörösére is nőhet a Boeing bevétele. A bejelentést követően a vállalat részvényei 5%-kal emelkedtek, míg a rivális Lockheed Martiné majdnem 7%-ot zuhant.
Trump, az Egyesült Államok 47. elnöke, az Ovális Irodában jelentette be a hírt, de a program teljes költségét nem árulta el. A Boeing győzelme egy hosszú és kemény verseny végére tett pontot, amelyben a Lockheed Martin végül alulmaradt. A Pentagon már korábban is elégedetlenségét fejezte ki a Lockheed által gyártott F-35-ös fejlesztési késlekedései miatt, és ez a mostani vereség tovább rontja a vállalat helyzetét.
Az F-47-es tervei egyelőre titkosak, de várhatóan fejlett lopakodó technológiával, csúcskategóriás szenzorokkal és új generációs hajtóművekkel érkezik majd. A légierő vezérkari főnöke, David Allvin tábornok szerint az új vadászgép olcsóbb lesz az F-22-nél, jobban alkalmazkodik a jövőbeli fenyegetésekhez, továbbá jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkezik.
A Boeing számára a győzelem létfontosságú pillanatban érkezett. A vállalat az utóbbi években súlyos problémákkal küzdött mind a polgári, mind a védelmi szektorban. A 737 MAX gyártási nehézségei, valamint az amerikai légierő számára készülő KC-46 tankergépek és más védelmi projektek költségtúllépései miatt a cég komoly veszteségeket könyvelt el. Az F-47-es program azonban új lendületet adhat a vállalatnak.
A Lockheed Martin ugyan csalódottságának adott hangot, de jelezte, hogy továbbra is együtt kíván működni a légierővel. Bár a vállalat még hivatalosan megóvhatja a döntést, Trump nyilvános bejelentése jelentősen csökkenti egy sikeres fellebbezés esélyeit.
A döntés máris felkeltette a nemzetközi érdeklődést is. Trump szerint szövetséges országok is érdeklődnek az F-47 iránt, és a külföldi eladások is komoly bevételi forrást jelenthetnek a Boeing számára. Mármint elméletben, mert az amerikai elnök leszögezte, hogy a partnerországok az F-47-es egy butított változatát kaphatják csak meg, mivel sosem lehet tudni, hogy meddig tekinthetők az Egyesült Államok szövetségeseinek.
Mindeközben szakértők figyelmeztetnek, hogy egy ilyen volumenű és technológiai összetettségű program folyamatos ellenőrzést igényel, hogy elkerüljék a költségtúllépéseket és a csúszásokat. A lassan társelnöki magasságokba emelkedő Elon Musk pedig szkepticizmusának adott hangot, mondván, hogy a drága, pilóta vezette vadászgépek helyett a drónok jelenthetik a jövőt. Az amerikai légierő azonban továbbra is hisz abban, hogy az ember és a mesterséges intelligencia együttes ereje a kulcs a következő generációs légi fölényhez.