Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb űrkutatási bravúrja volt, hogy a 2016-ban útjára indított NASA OSIRIS-REx szondának két évvel ezelőtt sikerült kőzetmintát vennie az 565 méter átmérőjű Bennu aszteroidáról, amely arról híres, hogy a Palermo-skála alapján ennek van a legnagyobb esélye arra, hogy egy napon a Földbe csapódik.
Egyelőre azonban kár lenne pánikolni, a csillagászok számításai szerint ugyanis erre leghamarabb valamikor 2178 és 2290 között kerülhet sor, és akkor is csupán 1 az 1800-hoz a valószínűsége a legrosszabb forgatókönyv bekövetkeztének. A 2023 szeptemberében visszatérő OSIRIS-REx pedig ezekben a percekben is a Föld felé tart a Bennuról származó mintával, a NASA-nál viszont lázasan folyik az eddigi adatok elemzése, amely egy "döbbenetesként" jellemzett felfedezéshez vezetett.
Az űrhivatal közleményben hozta nyilvánosságra, hogy az aszteroida felszíne sokkal lazább összetételű, mint amire az előzetes mérések alapján számítottak. Hogy mennyire, azt a NASA egy szemléletes hasonlattal illusztrálta: ha valahogy sikerülne megvetnünk rajta a lábunkat, az olyan érzés lenne, mintha a játszóházak közkedvelt kellékébe, egy labdamedencébe lépnénk.
"Teljesen tévesek voltak az aszteroida felszínével kapcsolatos várakozásaink."
- nyilatkozta Dante Lauretta, az OSIRIS-Rex vezető kutatója, aki azt is elmondta, hogy a Bennu akár szikla keménységű is lehetne, ám a felszínét alkotó rétegben rengeteg az üres tér. A kutatóknak ezt elsősorban a szonda rövid landolásával felvert törmelék mennyisége, és az érintkezés helyén hagyott feltűnően nagy, 8 méter átmérőjű kráter árulta el.
A csapat megvizsgálta továbbá az űreszköz leszállása során gyűjtött gyorsulási adatokat is. Ezekből kiderült, hogy az OSIRIS-REx az aszteroidához érve ugyanolyan mértékű - vagyis nagyon csekély - ellenállást tapasztalt, mint amilyet az ember érez, amikor lenyomja egy french press kávéfőző a dugattyúját. "Mire beindítottuk a hajtóműveket, hogy elhagyjuk a felszínt, még mindig süllyedtünk az aszteroidába." - fordította le a dolgot Ron Ballouz, az OSIRIS-REx kutatója azoknak, akik esetleg nem french press kávéval indítják a napjukat.
Az aszteroida viszont jóval korábban, 2018 decemberében okozta az első komoly meglepetést, amikor a NASA űrszondája megérkezett a hozzá. Az OSIRIS-REx csapata sziklákkal tarkított felszínt talált a sima, homokos táj helyett, amelyre a földi és űrbéli távcsövek megfigyelései alapján számítottak. A tudósok ekkor azt is felfedezték, hogy a Bennuról kőzetrészecskék repülnek az űrbe, ami szintén a felszín lazaságára utalt.
Minderről az alábbi, látványos videóban számol be az űrhivatal:
