Nem is jöhetett volna megfelelőbb időben a legújabb hír az arcfelismeréssel kapcsolatos témában, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind Európában mostanában kezdték igazán komolyan venni a technológia valamilyen szabályozását, vagy egyenesen annak ideiglenes betiltását. Erre tessék, kiderült, hogy a Clearview AI tisztán automatikus algoritmusokat használva egy akkora arckép-adatbázist gyűjtött össze az interneten szabadon elérhető arcképekből, amekkora az amerikai rendőrségnek, vagy az FBI-nak sincsen.
A Clearview AI pont azzal foglalkozik, hogy mesterséges intelligenciával megerősített arcfelismerő rendszereket fejleszt, amelyhez ugyebár szükség van egy olyan háttér-adatbázisra, amellyel az MI össze tudja hasonlítani az aktuálisan elemzett fotót és képes azonosítani a rajta szereplő személyt. Épp ezért a cég fogta magát és egy automatizált algoritmust eresztett rá az internetre, beleértve a Facebookot és egy csomó egyéb forrást - még a céges weboldalak "Rólunk" oldalairól is kicsipegette az arcképeket.
Az adatbázis természetesen a letöltött fotókat a hozzájuk kapcsolódó névvel is ellátta, hogy később ez alapján történhessen meg az azonosítás. Mint kiderült, a Facebook például tudott arról, hogy a Clearview AI automata fénykép-gereblyéje náluk is dolgozik, de volt olyan szolgáltató is, amely nem engedélyezte, hogy a program náluk is keresgéljen - ilyen volt a Twitter is.
Nathan Freed Wessler, amerikai ügyvéd és személyiségi jogi aktivista indított el egy egyre nagyobbra dagadó ügyet, amikor felemlegette a Clearview AI tevékenységét és indítványozta, be kéne tiltani a technológia használatát, valamint egyben az ilyen adatbázisok létrehozását és üzemeltetését. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a cég adatbázisát és megoldásait többek között pont a rendőrség használhatja bizonyos esetekben, ami sok tekintetben aggályos. Így például simán előfordulhat, hogy a Clearview AI algoritmusa hibázik az adatgyűjtés során - tessék csak egy olyan helyzetet elképzelni, amikor egy anyuka Facebook-profilképe nem saját maga, hanem a gyereke. Onnantól kezdve máris rossz név és arckép kapcsolódik össze az illetőnél.
Tény viszont, hogy a Clearview AI is teljesen védhető érveket hoz fel, hiszen kiemelték: az algoritmus kizárólag a nyilvános beállítású adatok között keresgélt, tehát csak olyan képeket gyűjtött be, amelyeket bárki elérhet magától is mindenféle előzetes engedélyezés nélkül. Időközben szakértők tesztelni kezdték az adatbázist, és a The New York Times újságírója például egy tíz évvel korábbi róla készült fotót talált benne, ami tudtával nem szerepel semmilyen közösségi oldalon és egyéb nyilvános felületen. Mindez elég ijesztő azzal együtt, hogy a Clearview AI egyik korábbi nyilatkozata pedig arról szól, miszerint a rendőrség által is használt rendszere még olyan arcokat is fel tud ismerni egy képen, ahol nem is az illetők vannak a fókuszban - példaként egy olyan edzőtermi szelfit hoztak fel, ahol a háttérben látható embereket is képes volt azonosítani a megoldásuk.
A cég weboldalán minden szinten azt emelik ki, mennyire hasznos és hatékony az arcfelismerő rendszerek használata körözött személyek, szexuális ragadozók, vagy épp eltűntek azonosításában, ami egyértelműen pozitív üzenet. Egy kanadai, szexuális bűntényekkel foglalkozó nyomozót idéznek, aki szerint mindössze másfél hét alatt nyolc áldozatot és támadót azonosítottak a Clearview AI rendszerével, akik máshogy nem kerültek volna a látókörükbe.
Ez az eset kiválóan illusztrálja azt az általunk is részletesen kielemzett "áldás és átok" állapotot, amelyet most már inkább jogi, nem pedig technológiai szempontból kéne vizsgálni, de érthető okokból nagyon nehéz eldönteni, mennyire jó és mennyire veszélyes az automatikus arcfelismerés használata.
