Az elmúlt évtizedek során a digitális világ az életünk kulcsfontosságú területévé nőtte ki magát, így az Európai Unió is egyre nagyobb figyelmet fordít a szegmens szabályozására. Ahogy arról testvérlapunk, a Computerworld korábban beszámolt, javában zajlik az alkalmazásboltok megregulázásának előkészítése, most pedig egy újabb fontos jogi szabályozás került célegyenesbe.
Az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament ugyanis megállapodott a 2020-ban előterjesztett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagról (Digital Services Act, DSA), ami alaposan visszanyesné a tech óriások szabadságát.
A DSA egy sor ponton beleszól a Google-höz és a Metához hasonló gigászok működésébe.
- Nagyobb átláthatóságot követel a megjelenített tartalmakért felelős algoritmusok működésével kapcsolatban, amit jelenleg hétpecsétes titokként kezelnek a cégek.
- Kötelezővé teszi a törvénysértő tartalmak moderálását.
- Jogot biztosít a felhasználóknak, hogy érdemben fellebbezhessenek a moderátori intézkedések, például a tartalmak törlése ellen.
- Nem részletezett "mechanizmusok" életbe léptetését kényszeríti a nagy platformokra a különböző krízisek (pl. egészségügyi, biztonsági) idején.
- Megtiltja a kiskorú felhasználók hirdetési célzását, illetve az etnikai, szexuális irányultság és vallás alapján történő targetálást is.
A DSA szövegének véglegesítése után egy végső szavazást tartanak majd a DSA-ról, amely leghamarabb 15 hónappal ezt követően, vagy 2024 elején léphet életbe, attól függően, hogy melyik dátum esik későbbre.
A jogszabály elsődleges célja egyébként nem a Google, a Meta és a hasonszőrű cégek életének megnehezítése, hanem az illegális tartalmak terjedésének megakadályozása, különösen vészhelyzet, háború vagy járvány idején.
