Hosszas keresgélés után végre megtaláltuk a tökéletes terméket egy weboldalon, azt egy kattintással beraktuk a kosárba, megadtuk a címünket, kifizettük a szállítási díjjal terhelt árat, majd pár nap múlva már vidáman bontogatjuk a postás vagy a futár által kézbesített csomagot. Ez az idilli forgatókönyv még az online pénzköltés és a bankkártyahasználat éllovasának a legnagyobb túlzással sem nevezhető Magyarországon is egyre gyakoribb - a 2019-es statisztikák szerint a webes vásárlások a teljes forgalom 6 százalékát tették ki. (Csak az összehasonlítás érdekében: ez az arány Németországban és Japánban 9, Amerikában 16, Kínában pedig 25 százalék körül van.)
Azt sem lehet persze elhallgatni, hogy ez a folyamat nem mindig zajlik ennyire utópisztikus módon - akár hazai weboldalon, akár egy távoli ország online boltjában vásárolnánk, az eltűnő csomagok, az átverésre játszó weboldalak, a barátságtalan ügyfélszolgálatok, a hibás termékek és persze a vám és az áfa fenyegető rémpárosa is létező jelenségek. A Black Friday kapcsán már írtunk a leggyakoribb átverésekről, most koncentráljunk az online vásárlás folyamatára, buktatóira!
Józan ész és óvatosság
Minden egyes vásárlás körülményeire tökéletesen illeszkedő, egyértelműen és egyszerűen követhető alapszabályt nem lehet mondani, de az online pénzköltés alkalmával is a józan ész és a (paranoiába nem hajló) óvatosság a két legjobb tanácsadó. Ahogy az ember egy piacon sem vásárolna egy, csak a hátlapján mutogatott, kétes eredetű televíziót, úgy az online piactéren is érdemes legalább minimális előválogatást megtenni.
Az első lépés tehát az, hogy kiválasztjuk a boltot, ahonnan rendelni fogunk. Sok termék - például elektronikai cikkek - esetén az áraggregátor oldalak hathatós segítséget nyújtanak ehhez. Idehaza az Árgép és az Árukereső a legnagyobb, legtöbb terméket és boltot tartalmazó az ilyen oldalak közül, de minden országban vannak hasonlók. Egy korábbi cikkünk éppen ezeket vette szemügyre, és tapasztalatunk azóta sem változott: szinte véletlenszerű, hogy egy adott termék itthon, Ausztriában vagy Romániában a legolcsóbb.
Az EU-s törvények értelmében jogaink minden uniós országból történő vásárláskor ugyanazok, és idén már az áraknak és a kínálatnak is azonosaknak kell lenniük a rendelési helytől függetlenül. Németországban a preis.de és az idealo.de, Ausztriában a geizhals.at, Szlovákiában a heureka.sk, Romániában pedig a compari.ro nyújtja ugyanezt a szolgáltatást, vásárlás előtt nem árt ezeket is átfutni - még a magasabb szállítási költségek ellenére is lehet jó fogásokat találni.
Persze ezek az oldalak nem szimplán a legjobb ár megkeresésében segítenek, de az értékelések alapján kiszűrhetjük a megbízhatatlan boltokat is. A 95 százalékosnál gyengébb pozitív értékelésű üzleteket javallott elkerülni - és ez az alapszabály vonatkozik az eBaytől a kínai óriáspiacokig lényegében minden online üzletre. Ha nagyon óvatosak akarunk lenni, a többinél nagyságrendekkel kevesebb értékeléssel rendelkező boltokat is kihagyhatjuk, bár ez amúgy nem feltétlenül irányadó - mindig vannak új próbálkozók a piacon.
Igen sok termék van azonban (például ruhák, élelmiszerek, könyvek), amelyek böngészésekor nem számíthatunk ilyen hasznos oldalakra, magunknak kell elvégeznünk az ellenőrzést. A jól ismert nevek általában a jogilag rendezett működésre és egy elfogadható szinten levő vevőszolgálatra is garanciát jelentenek, ami sokszor bőven megéri azt a pár száz vagy néhány ezer forintot, amivel ezeken talán drágább a keresett termék.
A kifejezetten igénytelen weboldalak, a hiányzó vevőszolgálati vagy a garanciális szolgáltatásokkal kapcsolatos menüpontok, a láthatóan Google-fordítóval készült magyar felület mind-mind számítsanak elrettentő figyelmeztetésnek!
Nyílt és rejtett költségek
A termék ára nem az egyetlen kiadásunk, hiszen a fizikai termékek jelentős részénél legalábbis szállítási költség biztosan drágítja a rendelést. (Vannak olyan üzletek, amelyek ezt beépítik az árba, így mindenre "ingyenes" szállítást tudnak kínálni - ilyen például a Book Depository nevű hatalmas online könyvesbolt.)
A legtöbb üzlet többféle szállítási lehetőséget kínál: a külföldieknél ezek a szállítási időben és a nyomon követhetőségben - no meg ezek alapján árban - térnek el, a hazaiak pedig ezenfelül az átvételi módban kínálhatnak eltérő lehetőségeket. Ilyen lehet a bolti személyes átvétel, illetve a különféle átvételi pontokba szállítás.
Talán nem is kellene leírni, hogy a sürgős szállítás igen komoly extra költségekkel jár: az amerikai Amazontól egy Magyarországra 18-32 munkanapon belül vállalt kézbesítés ára 2500 forint, a garantáltan hat napon belül megérkező csomagé pedig ötször ennyi. Egy másik fontos szempont a nyomon követhetőség, a tracking - ez lényegében egyfajta biztosítást jelent, mert az ilyen csomagok eltűnése érdeklődést von maga után a feladó részéről.
Bár semmiképp sem állítható, hogy e nélkül garantáltan lába kél a rendelt terméknek, egy nagyobb összegű megrendelés alkalmával megéri kifizetni azt a plusz egy-két ezer forintot erre. A nyomon követhető küldeményekhez egy-egy hosszú kód jár, amelyet egy weboldalon vagy mobilos alkalmazásban lehet beírni. Ma már elérhetőek egységesített appok is, amelyek több posta- vagy futárszolgálat kódjait képesek olvasni; az iOS-en és Androidon is elérhető Parcels például eddig mindent tudott kezelni, bármelyik földrészről is küldték a csomagot.
Az utólagos költségek közül bizonyos értéken felül az áfa, illetve olykor a vám is terheli szegény csomagunkat. Ez természetesen csak az Európai Unión kívüli rendelésekre vonatkozik: ha EU-tagországból rendelünk, ezekkel nem kell számolni. Legyen szó azonban amerikai, japán, netán kínai eladótól érkező csomagról, az általános szabályok érvényesek: 22 euró értékig nincs külön teher a rendelt árun, efelett azonban már 27 százalék áfát kell fizetni. A következő értékhatár a 150 euró, az ezt meghaladó összegű rendelések után ugyanis még vámot is kiszabhat a NAV, mégpedig a megrendelt termék típusától, pontos vámtarifa-besorolásától függően. A vám mértéke 0 és 12 százalék között mozog. (A pontos százalékot a linken keresztül lehet lekérni.)
A 22 eurónál magasabb értékű terméknél extra teendőnk is van: a postai levélben történő értesítést követően egy import vámkezelési megbízásról szóló dokumentumot kell kitölteni, és a fizetés igazolásával (ez lehet egy szimpla e-mail is) együtt elküldeni e-mailben a postának. Sajnos ez az egész folyamat elhúzódhat: előfordult, hogy egy Japánból rendelt csomagom három nap alatt megérkezett az országba, de bő másfél hétig húzódott a vámkezelésre, majd a visszaküldött papírokat követően további egy hetet kellett várnom arra, hogy a postás ténylegesen kézbesítse azt.
Panaszok és garancia
Az online megrendeléssel vásárolt, illetve egy boltban, személyesen megvett termékkel kapcsolatos jogok közt elméletileg nincsenek radikális különbségek - a probléma ezek érvényesíthetőségével akadhat, főleg, ha az eladó egy több ezer kilométerre levő, teljesen más jogi rendszerben dolgozó országban működik. Ha egy hazai vagy más európai ország webes boltjából vásárolunk, jogaink (remélhetőleg) ismerősek: a vásárlás időpontjától számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatunk a vásárlástól. Emellett két évnyi szavatosság van a termékre, ha az hibás, nem felelt meg a termékleírásnak, vagy ha a jellemzői eltérnek a bemutatott termékétől. Az eladónak ilyenkor térítésmentesen javítania vagy e lehetőség híján ki kell cserélnie a terméket. Ha erre nincs mód, vevőként igényt tarthatunk utólagos árkedvezményre, vagy akár bizonyos körülmények fennállásakor és nagyobb hibák bekövetkeztekor a szerződés felbontására, ami a teljes vételár visszautalását is jelenti. A hiba felfedezésétől számítva két hónapunk van annak jelzésére.
A vételtől való elállás, illetve a szavatosság több formája mellett szintén a vevőt védi a jótállás, vagyis a garancia intézménye. Ennek időtartama alaphelyzetben egy év, de rengeteg termék akad, amelynek gyártója ennél hosszabb időt garantál - nem ritkán külön pénzért. A jótállásra csak akkor nem hivatkozhatunk vevőként, ha a hiba a termék általunk történt nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
Mivel az EU a fogyasztóvédelem kérdésében dicséretesen agresszív politikát követ, az szinte kivétel nélkül igaz, hogy a tagországok határain kívülről vásárolt termékeket illetően vélhetően kevesebb jogunk lesz - és természetesen a puszta távolság tovább csökkenti az érdekérvényesítő erőt. A 14 napon belüli vásárlástól elállást például kifejezetten nehéz érvényesíteni, ha a hazai vámeljárás miatt ennél tovább tart, míg egyáltalán eljut hozzánk az áru (a vétel általában az áru kiszámlázásával vagy annak feladásával válik jogilag véglegessé).
A hosszú távú sikerre vágyó online boltok szerencsére tudják, hogy a panaszok olykor a jogszabályi minimumon túlmenő orvoslása a vásárlók megtartásának egyik titka. Az Amazon e tekintetben példamutató magatartású, és ennek igen fontos része volt abban, hogy az áruház sok országban nemhogy piacvezetővé, de piacot domináló erővé tudott válni. A legtöbb kínai áruház még nem tart itt; bár a helyzet azoknál is valamelyest javult, a garanciális panaszokkal néhány terméktípust (például telefonokat) leszámítva nem sokra jutunk még akkor sem, ha teljes mértékben nekünk van igazunk.
A kínai boltos is tudja, hogy egy 900 forintos, a második mosás során már szétmálló póló miatt nem fogunk vele pereskedni.
Kiberbiztonság
Az internet használatának többi alapvető elvére csak a rend kedvéért térünk ki: minden áruházban más jelszót használj regisztrációkor - főleg, ha ott megadtad bankkártyaadataidat is. Ha lehet, válassz inkább valamilyen köztes fizetési módot, mint amilyen a PayPal is. Amennyiben egy weboldal feltűnően sok dolgot követel meg egy szimpla vásárláshoz (mondjuk egy app vagy böngésző-bővítmény letöltését teszi kötelezővé), ne üzletelj velük. Ha biztonságban akarod tudni adataidat, és tényleg azt akarod kapni, amit megrendeltél, válaszd a népszerű, ismertebb oldalakat.
Ha szeretnétek további részletes teszteket, érdekes cikkeket és alapos elemzéseket olvasni, valamint remek teljes verziós programokat, biztonsági szoftvereket és értékes PC-játékot kapni ajándékba, akkor fizessetek elő a havonta megjelenő PC World magazinra.
