A Google+ (vagy Google Plus) még 2011. június 28-án indult el hivatalosan, és a Google mellett a szakértők és a közönség is joggal reménykedhetett abban, hogy ha nem is feltétlenül rúgja le a Facebookot a közösségi média trónjáról, legalább egy súlyban hasonló alternatívát kínál majd. Ehhez képest soha nem indult be igazán, most pedig elkezdték a kivezetését. Megnézzük a közvetlen okot, aztán azt is, vajon miért nem sikerült soha az áttörés az egyébként papíron tényleg jól hangzó szolgáltatásnak.
Elhallgatott rések
Először a The Wall Street Journal utalt arra, hogy valami nagy adatbiztonsági gond volt a Google háza táján, ezután később a vállalat is kénytelen volt saját, hivatalos blogján egy közleménybe csomagolva elismerni, hogy a hír igaz. Ráadásul nem csak annyiban csúnya az eset, hogy a Google+ felhasználói közül csaknem félmillió adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe, az tovább súlyosbítja a dolgot, hogy a 2015 és 2018 között létező biztonsági résről idén márciusban szerzett tudomást a vállalat, de erről nem tájékoztatták a közvéleményt.
Az összesen 496 951 felhasználó teljes nevéhez, e-mail-címéhez, születési dátumához, lakhelyéhez, kapcsolati adataihoz, foglalkozásához és profilképéhez egyaránt hozzáférhetett bárki, aki különféle Google+-hoz kapcsolódó külső alkalmazásokat használt: egész pontosan 438 ilyen app volt, ami a felhasználó engedélye nélkül is simán elérhetővé tette ezeket az információkat. A Facebook hatalmas adatbiztonsági bakijai mellett elég szépen mutat mindez - az egyetlen, kifejezetten furcsa mentség annyi lehet, hogy a Google közösségi szolgáltatását már szinte senki nem használta aktívan a kérdéses időszakban, azóta pedig még ehhez képest is szellemjárta hely. Azt ugyan hivatalos forrásból nem tudni, hányan maradtak még aktívak a felületen, de az sokat elmond, hogy a felhasználók 90 százaléka 5 másodpercnél kevesebbet tölt az oldalon, ami gyakorlatilag a véletlen kattintásnak, eltévedt böngészésnek felel meg. Szóval lényeg a lényeg:
a Google bejelentette, hogy 2019 augusztusáig bezárja a Google+ szolgáltatást,
először a magánfelhasználók számára, majd a céges ügyfeleknek is, és az itt összegyűjtött tapasztalatokat és erőforrásokat egy meg nem nevezett vállalati közösségi megoldásba csoportosítják át. Ha minden igaz, a vállalat még a GDPR-balhét is megússza az adatkezelési hibával kapcsolatban, mivel a május végén életbe lépő új szabályozás előtt már befoltozták a biztonsági rést.
Nagy remények, randa bukta
De mi volt az oka egyáltalán annak, hogy egy Google-szintű vállalat közösségi megoldása szinte hang nélkül múljon ki szinte már az elindítása után? Erre több magyarázat is van, fejtsük szépen vissza.
Világszerte 2005 óta elérhető a Facebook, ami villámgyorsan megváltoztatta a közösségi oldalak világát. Sőt, mondhatjuk azt is, hogy létrehozta, annak ellenére, hogy hasonló megoldások voltak korábban is. Valamilyen szinten ilyennek számítottak a blogok, vagy épp a mára szinte elfeledett MySpace is, de ezek jóval kisebb teret hagytak a valóban közösségi funkcióknak. Emellett pedig voltak helyi oldalak, mint amilyen Magyarországon a WiW / iWiW és néhány egyéb mutációja, ezeket pedig a nemzetközisége és univerzális megközelítése miatt darálta be Zuckerbergék gépezete.
Így hát 2011-re az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Facebook volt az internet új királya, a korábbi mindentudó Google pedig későn kapcsolt: a sok egyéb netes szolgáltatásuk mellé egy másik cég felnövesztett egy olyat, ami elhalványít szinte mindent, amit ők kínálnak. Ráadásul akkoriban voltak csúcson azok a jóslatok és találgatások, amelyek szerint a Facebook szép lassan elindítja a közösségi oldalból kinőve a saját e-mail alternatíváját, és jön a Facebook mobil oprendszer is, szóval az internetet eddig sokkarú polipként átfogó Google joggal félhetett attól, hogy egy tehetséges utódjuk máris megelőzte őket saját pályájukon.
Ekkor jött a Google+ ötlete, ami egyébként papíron egyáltalán nem volt rossz. A hagyományos közösségi megoldásokhoz képest (amivel egyébként ők maguk is többször próbálkoztak, de csak amolyan tapogatózó jelleggel) azzal álltak elő, hogy teljesen másféleképpen fogják közösségbe az internetezőket. Pont olyan módokon, amiben a Google már eleve nagy és profi: a kereséseken és a meglévő felhasználóbázison keresztül.
Az ötlet annyi volt, hogy mindenki, akinek már van bármilyen Google fiókja (a Gmailtől a Docs-on át a céges megoldásokig), az egyben Google+ felhasználó is lesz, hiszen már így is regisztrált, az adatai készen álltak. Egyrészt az új szolgáltatáson keresztül egy helyen kezelhetik az összes Google szolgáltatást, ami valóban kényelmesnek és kézenfekvőnek tűnt, másrészt pedig az összes internetes keresést, az itt indexelt oldalakat és tartalmakat ajánlhatják másoknak - ez volt a Facebook-féle lájkolásra szánt válasz, a "pluszegyezés". A felhasználókat elvileg az kötötte össze, hogy látják egymás pluszegyeit, tehát ezáltal kapnak képet arról, hogy az ismerőseiket mi érdekli, így ajánlhatnak egymásnak tartalmakat.
Egyetlen bibi volt az egésszel: hogy ezzel éveket késtek, és hiába tűnt tényleg teljesen logikusnak a rendszer, a Facebook ekkorra már egy gyermekien egyszerű, sokkal közérthetőbb módszert kínált az emberek kapcsolódására és a tartalmak megosztására is. A Google módszere egyszerre tűnt elavultnak és nyakatekertnek, szóval úgy igazából már az indulást követő időszakban se tódult a nép a szokásos érdeklődőkön kívül.
Épp ezért a Google először csak elkezdte átpozicionálni a Plust (olyan csodálatos megnevezésekkel, minthogy ez nem egy közösségi szolgáltatás, hanem "az összes Google termék között húzódó közösségi réteg"), majd megpróbálkoztak azzal, hogy az addigi "hiába vagyok már Google felhasználó, azért a Plusra külön be kell jelentkeznem" módszer helyett gyakorlatilag azonnal Google+ felhasználó lett mindenki, aki valaha regisztrált bármelyik termékben. A többség ezt úgy vette tudomásul, hogy bár lett neki Google+ profiloldala mindenféle szép és jó funkcióval, de egyszer se nézte meg, hanem használta inkább továbbra is a megszokott Google szolgáltatásait.
Épp ezért már évek óta várható volt, hogy a Google szép lassan kivezeti a piacról a Plust. Majdnem azt írtam, hogy kivérezteti, de igazából pont azért várta mindenki a bezárást, mert a szolgáltatás már réges rég kivérzett (oké, hogy fokozzam a képzavart, sosem lett benne elég vér egyáltalán). Volt már persze hasonló a vállalat ötletei között, elég csak az e-mailezés megújítójaként hirdetett, majd a bonyolultság miatt teljes érdektelenségbe fulladt Wave-re, a Plus egyik elődjének szánt Buzzra, vagy a nemrég kivezetett Inboxra gondolni. Ettől persze a Google továbbra is él és virul, brutális összegeket keresnek mind az internetes keresőhöz kapcsolódó területekből, mind az Android operációs rendszerből, és ezzel csak a legnagyobb bevételi forrásokat említettük, amik mellett még egy tonna egyéb lábon állnak biztosan. A Google+ kivezetése pont azért nem fog igazán fájni senkinek, mert sosem kattantak rá igazán. Van ilyen.
