Elképesztő belegondolni, de pusztán hatvan év kellett ahhoz, hogy az első űrrepüléstől eljussunk addig a pontig, amikor egy hollywoodi sztár is megpillanthatja a végtelen világűrt. Viszont sok nehézségen kellett átmenniük a nemzeteknek, mire megérkeztünk ide, és nem vágyálomként, hanem létező opcióként tekinthetünk az űrturizmusra. Elég csak az Apollo-1 tragédiájára, az Apollo-13 meghiúsult Holdra szállására vagy a Columbia-katasztrófára gondolni.
Temérdek amerikai (Mercury, Gemini, Apollo, Space Shuttle) és szovjet/orosz (Vosztok, Voszhod, Szojuz) program, állati sorsok (mint Lajkáé), emberfeletti erőfeszítések (akárcsak az úttörő Jurij Gagariné, a Holdra lépő Neil Armstrongé vagy az első, odafent járó nőé, Valentina Tereshkováé), számos ország együttműködése és brutális összegek vezettek odáig, hogy 1998 novemberére eljussunk a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station - ISS) első moduljának fellövéséig.
Retúrjegy a Nemzetközi Űrállomásra
Ezt követően már nem telt el sok idő addig, hogy egy nem hivatásos űrhajós is a fedélzetre tehesse a lábát az amerikai milliomos üzletember, Dennis Tito személyében. Titót a NASA korábban elutasította, ezért 20 millió dollár (nagyjából 6,3 milliárd forint) fejében a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban képezték ki, majd a Szojuz TM-32 fedélzetén lőtték fel az ISS-re, ahol közel nyolc napot töltött el, mielőtt a Szojuz TM-31-gyel visszatért a Földre.
Egészen a 2010-es évekig az orbitális űrturizmus volt a meghatározó, azaz az alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomást célozták meg tehetős ügyfelek a Space Adventures Ltd., valamint partnere, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) szervezésében. A borsos árú szolgáltatást igénybe vette többek között az Ubuntut is alapító Mark Shuttleworth, a vagyonát videójátékokból szerző Richard Garriott, a világhírű Cirque du Soleil cirkuszt életre hívó Guy Laliberté és a magyar származású szoftverfejlesztő, a Microsoft Office első verzióin is dolgozó Charles Simonyi is, aki második űrkirándulásával beírta magát a történelembe az első visszatérő űrturistaként. Ekkor léptek rádiókapcsolatba vele a Műegyetemről, a beszélgetés során pedig Simonyi magyarul üdvözölte szülőhazáját, és Az ember tragédiája 13. színéből idézett ("A cél voltaképp mi is?").
Bekopogtatni az űr kapuján
A 2010-es évekre megtorpant a szektor, és csak 2021-re lódult meg ismét. Olyan magánvállalatok tevékenységének és innovációinak köszönhetően, mint az Amazont alapító Jeff Bezos Blue Originje, Sir Richard Branson brit iparmágnás Virgin Galacticje vagy a valódi Tony Starknak kikiáltott Elon Musk SpaceX-e, azonban lehetőség nyílt arra is, hogy idővel az űrturizmus ne csak a gazdagok kiváltsága legyen, hanem konvencionálissá váljon. Erre a legnagyobb esély a szuborbitális űrrepüléssel van, amelynek keretében ugyan a fellőtt egység megközelíti a bolygó atmoszférájának határát és a világűr kezdetét meghatározó Kármán-vonalat, de nem lépi át azt, hanem visszatér a Földre.
2021. július 11-én Branson ezt többedmagával megtette a VSS Unityn, és ezzel az első milliárdos űrvállalat-alapítóvá vált, aki az űr peremére utazott. Július 20-án aztán Bezos is követte őt testvérével és két másik utassal együtt, a New Shepard kapszulában töltöttek tíz percet odafent - a kilövést október 13-án megismételte a Blue Origin, ugyanakkor ott már nem Bezosszal, hanem négy másik személlyel, köztük a Star Trek-legendával, William Shatnerrel, aki 90 évesen a legidősebb űrturistává vált.
Míg a SpaceX legfőbb célja az ágazat előremozdítása (például az "újrahasznosítható" rakétákkal) és az ambiciózus projektek (mint a Mars-program), addig a két konkurens látszólag inkább a kereskedelmi vonalra repül rá, egyelőre fájdalmas jegyárakkal: a Virgin Galactic 2022-től tervez rendszeres utazásokat szervezni, a becslések szerint 300-400 ezer dolláros (körülbelül 93-125 millió forintos) részvételi díjjal, a Blue Originnél pedig szintén lehet már foglalni, ott valamivel olcsóbban, egy korábbi számítás alapján 200-300 ezer dollárért (hozzávetőlegesen 62-93 millió forintért).
Mit hoz a jövő?
Szerencsére álmokból és törekvésekből nincs hiány. A Blue Origin a Sierra Space, a Boeing, a Redwire és a Genesis Engineering támogatásával egy űrállomást tervez indítani 2025 és 2030 között Orbital Reef néven, amely helyet adna filmforgatásoknak, kutatásoknak és egy űrhotelnek is; afféle üzleti parkként funkcionálna egyszerre tíz ember befogadásával. Az űrturizmusból ki szeretné venni a részét az Axiom Space is, amely 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét: a SpaceX Crew Dragon típusú űrhajóival szállítana vendégeket az ISS-re, ahol nyolc éjszakát lehetne eltölteni, már amennyiben nem jelentene problémát 55 millió dollárt (~17 milliárd forintot) kifizetni a vakációért.
Ezen kívül is számos hasznos cikk vár még rád, ha beszerzed a 2021/12-es PC World magazint, ráadásul remek teljes verziós programokat és értékes PC-játékot kapsz ajándékba, ha így teszel.
