Egyelőre nincs megfelelő magyar fordítása az angol circulal economy kifejezésnek, ám talán nem járunk messze az igazságtól, ha körkörös gazdaságként fordítjuk - legalábbis mi cikkünkben így fogunk eljárni. A körkörös gazdaság ellentétben a lineáristól nem termékciklusokban gondolkodik, nincs egy terméknek kezdete és vége, hanem minden egyes alkalommal megújul a lehető legnagyobb mértékben, és csak egy része végzi újrahasznosítatlan szemétként. A római Maker Faire kiállításon bizonyítást nyert, hogy rengeteg kidobásra ítélt tárgy éledhet újjá valami másként, és ha megfelelő szemmel tekintünk a szemétre, akár kincsnek is gondolhatjuk azt.
Az újrahasznosítás nem csak Róma, a Lazio régió hanem egész Olaszország ügye, legalábbis a CENSIS (Centro Studi Investimenti Sociali) és az AGI közös kutatása alapján egyelőre a dél-európai ország éllovasnak tekinthető e tekintetben: a keletkező 129 millió tonna hulladéknak csak 29 százaléka végzi szeméttelepeken, miközben az Európai Uniós átlag 49 százalék. Nyersanyagok tekintetében ugyanakkor az ország nem áll jól, egy lakosra 8,5 tonna nyersanyag jut, szemben az uniós 13,5 tonnás átlaggal, viszont az újrahasznosított alapanyagok értékét tekintve éllovasok az olaszok kilónkénti 3,34 eurós értékkel, míg az uniós átlag e tekintetben 2,2 euró. Beszédes adat, hogy míg 1999-ben a szemét 68 százaléka került azonnal a szeméttelepekre az országban, idén ez az arány csak 8 százalék volt - olvasható a CENSIS-AGI kutatásában.
Az olaszok ezekre az eredményekre építve a körkörös gazdaság motorjaivá, éllovasaivá kívánnak válni, legalábbis a Római Maker Faire-en több előremutató, egyelőre kísérleti stádiumban lévő innováció is bemutatkozott, amelyek túlléptek a legtöbbször látható, csináljunk szemétből művészeti tárgyat koncepción, és sok esetben új alapanyagok előállításával igyekeztek megoldást találni az emberiség problémájára.
Az innováció tömegből kiemelhető például a Papero megoldása, amely az ipar számára már elérhető papír újrahasznosító gépeket pont akkorára zsugorítja össze, hogy azok akár egy otthonban, vagy egy kisvállalatnál is elérhető legyenenek. Használata hasonlatos ahhoz, amit az iparban már megszokhattunk, azaz a válogatást és a darálást követően készíthető el egy géppel az új papír, ám ez esetben nem szükséges a tintamentesítéssel foglalkozni, mindössze a papírcafatokhoz vizet kell tölteni, a többit a gép elintézi majd a felhasználók helyett. A megoldás egyetlen szépséghibája, hogy szürkés, kissé durván szőtt papírfelületet ad eredményül, ám használhatóság szempontjából nem kell kompromisszumot kötnie a felhasználójának.
Kiemelhető emellett a szintén olasz Perpetua által szabadalmaztatott eljárás, amely az elektródák készítésénél felszabaduló felesleges mellékanyagot hasznosítja, grafitceruzákat előállítva, amelyek nem tartalmaznak semmilyen plusz toxikus hozzáadott anyagot, és a hagyományos ceruzákhoz képest nehezebben törik el a hegyük. A megoldás hátránya, hogy a Perpetua előállítása drágább egy hagyományos társánál, így a körülbelül 10 eurós árat vélhetően csak azok fogják megfizetni érte, akiknek valóban fontos az újrahasznosítás ügye.
Nem csak a nehéziparban, hanem a mezőgazdaságban is elérhető hasonló hatékonyság. Az olasz Agrimax például olyan virágedényekkel érkezett a római Maker Fairre, amelyeket a gabonafeldolgozás melléktermékéből hoztak létre, és amely nem csak természetes, hanem két éven belül le is bomlik, így plusz tápanyagot adva a belé ültetett növénynek. Emellett kellemes búza illata is van, ahogy azt mi is megtapasztaltuk.
A kiállítása az olasz olajipari óriás az ENI is egy nagyobb standdal érkezett, és különleges konyhát felépítve. A stand különlegességét az újrahasznosított termékek magas aránya adta, azaz például a tányérok és evőeszközök mind újrahasznosított papírból készültek, illetve a sült húsokat és krumplikat is a benzinkutaknál leadott fáradt olaj újrahasznosításával készítették. Kérdésünkre a cég helyi képviselője ugyanakkor elárulta, hogy e módszer még Olaszországban sem általános, így egyelőre csak egy kísérleti konyhából ehettek a Maker Faire látogatói.
A standon más különlegességgel is találkoztunk, az ott fellépő zenekar minden tagja, ugyanis újrahasznosított alapanyagokból készített hangszereken játszott, úgy, hogy ez nem jelentett semmilyen minőségi akadályt a zenészeknek.
Nem olyan messze a standtól pedig akár szöcskéből készített kekszet is megkóstolhattak a vendégek, illetve a körkörös gazdaságnak szentelt pavilon másik végében tiszta csokoládéporból készített italt, illetve gomba alapú kávét, moszatból nyert üdítőket is felszolgáltak.
Ugyanebben a pavilonba került egy különleges motorkerékpár is, amelynek hátuljára egy automatikusan kinyíló, újrahasznosított napkollektort szereltek készítői, amely álló állapotban képes tölteni a járművet. A különleges masina rendkívül strapabíró a készítőinek elmondása alapján legutóbb 1000 kilométert tettek meg vele, bármilyen fosszilis üzemanyag használata nélkül, csupán a napenergiát használva.
A kiállításról emellett kiemelhető még az Arduino vezérléssel felokosított írógép, illetve a One Love Machine Band újrahasznosított alapanyagokból készített robotzenekara, amelynek koncertje megmutatta, hogy a szemétnek gondolt tárgyakból akár egészen különleges, nem hétköznapi tárgy is készíthető.
