Elcsépelt szöveg, de tényleg közelebb hozta egymáshoz az internet az embereket. Megváltoztatta kommunikációjukat és új szintre emelte a közös munka fogalmát. Mára nem az emberek, hanem a különféle tárgyak együttműködése vált a központi kérdéssé. A sikeres és hatékony munkavégzéshez gyors válaszreakcióra és azonos nyelvre van szükség, így egy jól megválasztott okosotthon-protokoll megkülönböztetheti a jól működő rendszert a találomra összedobált okoskütyük halmazától. 2014-ben jutottunk el először odáig, hogy több okoseszköz volt a világon, mint ember.
Az IDC és az Ericsson becslése szerint 2020-ra már 28 milliárd eszköz lesz az Internet of Things (IoT) része. Ez pedig üzletileg is igen jövedelmező, jövőre például egyes számítások szerint 100 milliárd dollárt fogunk okoseszközökre költeni, és ez a szám csak további nagyívű növekedésre számíthat. Éppen ezért meglepő, hogy még nem született meg a számtalan okoseszközt összekötő, egyetlen kommunikációs lehetőség, hanem a különféle gyártók különféle nyelveken beszélő eszközöket gyártanak. Ez is jól mutatja, hogy az okosotthonpiac még mindig gyerekcipőben jár, így mindenki a saját találmányát szeretné sikerre vinni. És ahogy a VHS-Betamax csatának is vége lett, úgy a jelenleg több mint tíz okosotthon-szabványból is ki fog kerülni egyszer az egyik győztesként.
Első fecskék
Az otthoni automatizálás ötlete nem újdonság, az űrkorszak terméke, ám a 60-as években a Jetson család telepatikus robotjai és önmegfőző ételei még celluloidon született álomnak tűntek csupán. Az 70-es évek közepén megtörtént az első konkrét lépés a megvalósítás irányába: megszületett az X10 kommunikációs protokoll, amely lehetővé tette a kompatibilis eszközök kapcsolattartását.
Az X10 átviteli eszköze a villanyvezeték volt, így a konnektorokba dugott adóvevők kezelték az olyan egyszerű parancsokat, mint egy adott vevő ki- vagy bekapcsolása. A parancsok végigfutottak az összes vezetéken, ez azonban zavarhatta más eszközök működését. Az UPB (Universal Powerline Bus) szintén egy központi egységet használó vezetékes szabvány, amely az X10 alapjaira épül, és 1999-ben fejlesztették ki annak leváltására. Az UPB hatékonysága és megbízhatósága ellenére fennmaradt az X10, de mindketten veszítettek a vezeték nélküli protokollok megjelenésével, mivel azok gyorsabbak és könnyebben titkosíthatók.
Vezeték nélkül
Az egyik legelterjedtebb vezeték nélküli kommunikációs rendszer a Wi-Fi, amely ugyan nem okosotthon-protokollnak készült, de mivel minden háztartásban megtalálható, a gyártók hamar betöltötték vele a piaci rést. Legnagyobb előnye, hogy a már a lakásban lévő Wi-Fi-router szolgál központi egységként, így nincs szükség egy újabb hubra az eszközök összekötéséhez. Ugyanakkor éppen ez a legnagyobb hátránya is, mivel ha a Wi-Fi számos egyéb eszközt (laptopok, tabletek, mobilok, tévék) kezel, akkor komoly interferencia és lassulás következhet be, hiszen az eszközök ugyanazért a széles sávért versenyeznek. A Wi-Fi továbbá igen energiaigényes, így az akkumulátorral működő okoseszközök (például a zárak) sokkal hamarabb lemerülhetnek, mint más protokollokat használva.
Minden okostelefon rendelkezik beépített Bluetoothszal, és a rendszer nemcsak a vezeték nélküli fülhallgató használatát teszi lehetővé, hanem számos okoseszköz összekapcsolását is. A Wi-Fi-vel ellentétben a BT-s kommunikáció igen energiatakarékos (egy bluetoothos okoseszköz hónapokig vagy akár egy évig is működhet egyetlen feltöltéssel), és jóval alacsonyabb sávon dolgozik, így az interferencia esélye is kisebb. Ugyanakkor igen rövid, mindössze tízméteres hatósugárral rendelkezik. Ezt igyekezett kiküszöbölni a Bluetooth 4.0-val érkező BLE (Bluetooth Low Energy), amellyel már decentralizált (mesh) hálózat is kiépíthető.
Hibrid megoldás
A 2005-ben bemutatott Insteon ötvözi a vezetékes és a vezeték nélküli kapcsolatok lehetőségét, mivel mindkét formában működik. Kompatibilis az X10-zel, és nincs meghatározva, hogy központi hubjára legfeljebb hány okoseszköz kapcsolható, így előfordul, hogy több mint négyszázat is kezel egyszerre. Jelenleg azonban csupán kétszáznál jár az Insteonnal működő eszközök száma, amelyek legnagyobb előnye, hogy a felhasználónak nem kell vesződnie a külön installálással, az Insteon-kompatibilis eszközök rögtön bekapcsolásukkor, automatikusan felcsatlakoznak az otthoni hálózatra.
Látható, hogy a választási lehetőségek igen sokfélék, mindegyik protokollnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyeket a felhasználónak mérlegelnie kell, mielőtt belevágna otthona felokosításába.
