A Squid Game a Netflix eddigi legnagyobb sikere, a dél-koreai sorozat ugyanis 28 nap alatt világszerte több mint 142 millió nézőt vonzott, akik összesen csaknem 2 milliárd percet töltöttek vele a képernyőkhöz tapadva.
A streaming platformnál azonban nem ünnepelhetnek felhőtlenül, miután a Squid Game berobbanása új hivatkozási alapot nyújthat az internetszolgáltatók egyre gyakrabban hangoztatott érvelésének, mely szerint a Netflixnek fizetnie kellene a megnövekedett hálózati terhelés után.
Az ismét felélénkülő vitáról nemrég a Vice közölt összefoglaló cikket, ami a dél-koreai SK Broadbandet és a British Telecomot emte ki. Az előbbi nemrég be is perelte a Netflixet, míg az utóbbi vezetősége a The Guardiannek nyilatkozva hangoztatta, hogy mekkora anyagi terhet rónak rájuk az átalakuló tartalomfogyasztási szokások.
A Vice által megszólaltatott szakértők viszont nem osztják, hogy a Netflixnek kéne állnia a cechet. John Bergmayer, a nyílt internet mellett lobbizó Public Knowledge szervezet jogi igazgatója szerint a hálózatok fenntartóinak nincs okuk panaszkodni, amiért az emberek használják a szolgáltatásukat.
"Az emberek azért fizetnek elő a szélessávú kapcsolatra, hogy olyan dolgokra használják, mint például a videók streamelése, és végső soron az ügyfelek részéről van igény ezekre a Squid Game közvetítésekre. Ezeket nem a Netflix kényszeríti rá az internetszolgáltatókra."
Egy másik megszólaló, az egyébként szintén internetszolgáltatásban utazó Sonic vezérigazgatója, Dane Jasper pedig a versenytársai egy másik gyakori felvetését is vitatta, mely szerint indokolt lenne az adathasználati küszöbök bevezetése a csomagokban.
"Az egész nap letöltő felhasználók nem igazán jelentenek gondot, mivel ők a kihasználatlan kapacitást terhelik. Kizárólag csúcsidőben érvényes, hogy bárkinek az adatfogyasztása is számíthat."
Jasper szerint viszont eleve kérdéses, hogy egy szabadon választott időben megtekinthető sorozat képes lenne érdemben befolyásolni a csúcsidős terhelést, ha pedig mégis, akkor a kapacitás bővítésére van szükség, ami a szolgáltatók felelőssége.
A hálózatok fenntartóinak követelése ráadásul azért is problémás lehet, mert a legnagyobb internetes techvállalatok, a Google, a Facebook és a Netflix maguk is komoly összegeket fordítanak az infrastruktúra fejlesztésére, például kábelek fektetésével, vagy a felhőkapacitást kiszolgáló szerverparkok globális bővítésével.
Összességében persze nem meglepő és nem is új keletű, hogy a szolgáltatók megirigyelték a Netflixhez hasonló óriások bevételeit, hiszen a hálózatok fejlesztése komoly összegeket emészt fel, a tech szektor megsarcolása pedig hatékonyan csökkenthetné a költségeiket.
