Februárban számoltunk be róla, hogy egy különleges, gerincbe ültetett implantátumokra épülő svájci technológia már több súlyos gerincsérült számára is lehetővé tette, hogy akár egyetlen nap alatt ismét járni tudjanak.
Most pedig egy újabb forradalmi megoldásról adhatunk hírt: a szintén svájci Wyss Bio- és Idegsebészeti Központ tudósai a német Tübingeni Egyetem munkatársaival összefogva egy agyba ültetett chippel érték el, hogy egy ALS-ben szenvedő beteg újra kommunikáljon a környezetével.
A gyógyíthatatlan ALS, vagyis az amiotrófiás laterálszklerózis a központi idegrendszert támadja meg, annak mozgató idegsejtjeit pusztítva fokozatosan elgyengíti, majd elsorvasztja a test izmait. Az előrehaladott állapotban lévő betegeknek már a beszéd, a nyelés és a légzés is gondot okoz, így a kommunikáció is elehetetlenül.
A kutatók 2018 óta kísérleteznek az ezt kiküszöbölő agyi chippel, nemrég pedig a Nature Communications tudományos folyóiratban számoltak be a munkájuk eredményéről. Az alanyuk egy K1 páciensként emlegetett 34 éves férfi volt, aki azután kapta meg a néhány milliméteres implantátumot, hogy már a szemkövetést alkalmazó kommunikációs megoldások sem működtek számára.
Az agy mozgásért felelős részébe ültetett chip egy neurális processzoron keresztül juttatja el a beszédet alkotó jeleket egy szoftverhez, ami felolvasott szöveggé alakítja az adatokat. A kezdeti nehézségeket leküzdve a beteg végül néhány hét után "szólalt meg", először azt kérve, hogy helyezzék máshová.
A tudósok beszámolója alapján a későbbiekben többször is sikerült kommunikálnia. A nagyon lassan alkotott, néhány szavas üzenetek egyikében arra kérte a gyermekét, hogy nézzen meg vele egy Disney filmet, egy másikban a Tool zenekar albumának lejátszását kérte, egy alkalommal pedig köszönetet mondott az őt gondozó nővérnek.
A sci-fibe illő technológiával kapcsolatos várakozásokat azonban egyelőre igyekeznek hűteni a kutatók, kiemelve, hogy a kísérlet 137 napja alatt a férfi csupán néhány tucatszor tudott értelmes mondatokat alkotni. A lenyűgöző eredmény ugyanakkor azt mutatja, hogy érdemes tovább haladni a fejlesztéssel. Az ALS egyébként sokaknak onnan lehet ismerős, hogy ebben a betegségben szenvedett a világhírű elméleti fizikus, a 2018-ban elhunyt Stephen Hawking is.
