Az elmúlt években a virtuális valóság egyre nagyobb szerepet kapott az orvostudományban. Az orvosképzéstől kezdve a fájdalomcsillapításon és a stresszoldáson át az otthoni fizioterápiáig számos területen bizonyította hatékonyságát. Most azonban egy új területen hozhat áttörést: az Alzheimer-kór korai felismerésében. Jelenleg az Alzheimer-kór diagnosztizálása drága és összetett folyamat, amely agyi képalkotó vizsgálatokból, véranalízisből és más neurológiai tesztekből áll. Nincs egyetlen, minden kétséget kizáró biomarker teszt a betegség azonosítására. Ezért az orvosoknak különböző indirekt módszerekkel kell megállapítaniuk a kognitív hanyatlás mértékét.
A kutatók most arra keresik a választ, hogy a VR-alapú tesztek hogyan segíthetnek az Alzheimer-kór egyik korai jelének, a térbeli memória romlásának felismerésében. Az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható fehérjék felhalmozódása hatással van a memóriára és a tájékozódási képességre - különösen az allokentrikus navigációra és a térbeli memóriára.
A kutatócsoport a plazma Aβ42/Aβ40 és pTau217 fehérjékre koncentrált, és azt vizsgálta, hogy ezek hogyan befolyásolják a tárgyak térbeli elhelyezkedésének megjegyzését. A tesztek során a résztvevőknek közel két tucat virtuális nappaliban kellett megjegyezniük a tárgyak helyét.
Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak:
- Az idősebb felnőttek és az enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedők rosszabb teljesítményt nyújtottak a memóriaalapú feladatokban.
- Az Alzheimer-kóros betegek nagyobb nehézséget tapasztaltak az objektumok helyének pontos felidézésében.
A kutatás egyik vezetője, Tammy Tran a Cognitive Neuroscience Society éves konferenciáján elmondta, hogy a fiatal és idősebb felnőttek között is észrevehető eltérések mutatkoztak a térbeli memória feladatokban, és az Alzheimer korai stádiumában lévő betegek kognitív teljesítménye jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoporthoz képest.
A kutatók olyan VR-eszközöket fejlesztettek ki, amelyek fej- és szemkövető szenzorokkal rendelkeznek - hasonlóan az Apple Vision Pro vagy a közelgő Meta Orion okosszemüvegekhez. Egy különálló kísérletben egészséges felnőtteknek kellett virtuális folyosókat és elrejtett jelzőpontokat megjegyezniük. A tesztek eredményei szerint a navigációs képességek jelentősen különböztek a különböző korcsoportok között. A projekt egyik vezetője, Manu Madhav szerint a tesztek további finomításával még pontosabb képet kaphatnak az Alzheimer-kór első jeleiről:
"A különböző nehézségi szintek várhatóan felerősítik az eltéréseket a fiatal és az idősebb résztvevők, valamint az idősebb, de egészséges és az Alzheimer-kóros betegek között."
A kutatócsoport célja, hogy a VR-t nem invazív, mégis rendkívül pontos diagnosztikai eszközként alkalmazzák, amely lehetővé teszi az Alzheimer-kór korai felismerését és a kognitív hanyatlás hosszú távú nyomon követését. Az ilyen innovatív technológiák reményt adhatnak a betegség mielőbbi észlelésére és a terápiás beavatkozások időben történő elindítására.
