Ukrajna közel két évvel ezelőtti lerohanása ismét megosztotta a világot, politikai és gazdasági szinten is leépítve a kapcsolatokat az agresszor Oroszország és a megtámadott szomszédunkat támogató nyugati államok között.
A háborúra válaszul életbe lépett szankciók ugyanakkor gyakorlati okokból nem érintették a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyó közös munkát, a jelek szerint pedig az előttünk álló évek során is biztosított marad a zavartalan együttműködés.
A Roszkozmosz ugyanis nemrég közölte, hogy aláírtak egy szerződést a NASA-val, amely "legalább 2025-ig" garantálja az ún. cross-flight küldetések folytatását. Ezen közös missziók során a Nemzetközi Űrállomásra tartó amerikai és orosz legénységekbe is bekerül egy-egy tag a másik nemzetből. Az orosz űrügynökség az ISS-program megbízható működtetésének fenntartásával indokolta a lépést. A legutóbbi, szeptemberi cross-flight küldetés keretében egy Szojuz-űrhajó két orosz és egy amerikai asztronautát szállított az ISS fedélzetére.
Oroszország ugyan a háború kitörését követően bejelentette, hogy 2024-től kivonja magát az 1998-ban pályára állított Nemzetközi Űrállomásról, ám azóta módosította a szándékait, és egészen 2028-ig elköteleződött a misszió mellett. Az öt különböző űrügynökség részvételével életben tartott ISS jövője még nem teljesen garantált, mivel eddig csak a 2024-ig tartó üzemeltetésről született végleges döntés, később viszont valószínűsíthető a küldetés 2030-ig való meghosszabbítása.
Az oroszok ezzel párhuzamosan továbbra is dolgoznak a saját űrállomásukon, melynek kapcsán az elnök Vlagyimir Putyin októberben azt ígérte, hogy 2027-ben állítják pályára az első modulját. Oroszország utolsó saját űrlaborja az 1986 és 1996 között megépült MIR volt, ami 2001-ben, egy irányított zuhanással fejezte be a pályafutását, a szerepét pedig az ISS vette át az orosz űrprogramban.
