Az elmúlt hónapokban felidéztük több fontos és közkedvelt kép- vagy videómegosztó, illetve közösségimédia-platform születését, fejlődését, fontos állomásait, magyarán a történetüket. Itt azonban még messze csak kapargatni kezdtük a világszőttes felszínét, és épp itt az ideje, hogy kicsit mélyebben is megmártózzunk az internet bugyraiban, ne csak a lábujjhegyünket mártsuk belé.
Ahhoz, hogy pontosan értsük, mi is a GitHub, és miért annyira hasznos, először magát a Gitet kell körüljárnunk.
Mi egyáltalán maga a Git?
A Git egy nyílt forráskódú, elosztott verziókezelő szoftver vagy másképpen szoftverforráskód-kezelő rendszer. Maga a Git ötlete eredetileg 2005-ben pattant ki Linus Torvalds fejéből, aki a Linux-kernel fejlesztéséhez használta ezt a szoftvert. Még egy fogalmat gyorsan tisztáznunk kell az elején, ez pedig a repository, ami gyakorlatilag a szoftvercsomagok tárolási helye. A rendszert az teszi annyira remekké, hogy minden Git munkamásolat egy teljes értékű repository teljes verziótörténettel és teljes revíziókövetési lehetőséggel, amely nem függ a hálózat elérésétől vagy központi szervertől.
Egy példán keresztül lehet talán a legegyszerűbb elmagyarázni, hogyan működik mindez: adott egy program, mondjuk egy elektromos roller szoftvere. Ezen egyszerre több programozó dolgozik a világ több pontján elszórva. Felmerül egy új ötlet, ami alapján még hatékonyabb lehetne a szoftver, például hanghatással figyelmeztetné a felhasználót, ha átlép egy bizonyos sebességet. Az egyik programozó elkezd dolgozni ezen az új funkción, de közben meg kell maradnia az eredeti kódnak is, mivel ha menet közben valami félresiklik, lehet, hogy végérvényesen sikerül elbaltázni a programkódot, és minden elektromos roller veheti is az irányt egyből a szeméttelepre.
A Gitben viszont létre lehet hozni egy munkamásolatot, a kód egy új "ágát", amelyen bátran lehet kísérletezni, közben pedig az eredeti kód megmarad érintetlenül.
Képzeljük el ezt sokféle különböző ággal, párhuzamosan futó mellékprojektekkel és jóval komolyabb feladatokkal, mint az említett hangjelzés. Egyből világossá válik, mennyire nagy segítség mindez a programozóknak.
A következő állomás
A GitHub születése egyértelműen következett a Git sikeréből. Ez ugyanis egy könnyen kezelhető, bárki számára akár ingyenesen is elérhető online felület. Ha egy programozónak meg kell oldania egy konkrét problémát, csak felnéz a GitHubra, böngészik egy kicsit a kódok között, és ha úgy érzi, az egyikben rejlik a megoldás, akkor teljes lelki nyugalommal elkezdhet a kódban turkálni, darabjaira cincálhatja azt, nem fog vele senkinek sem ártani, hiszen mindezt a kísérletezgetést már egy új, saját munkamásolaton végzi.
A GitHubot Chris Wanstrath, PJ Hyett, Tom Preston-Werner és Scott Chacon fejlesztették ki a Ruby on Rails segítségével - utóbbi egy nyílt forrású (MIT licenc alatti) webalkalmazás-keretrendszer, ami a Ruby programozási nyelvre épül. A GitHub Inc. cég 2007 óta létezik, de maga a szolgáltatás 2008 februárjában indult el. Már az első évben 46 ezer nyilvános repositoryt halmoztak fel, ez a szám 2010-ben egymillióra, 2011 áprilisára pedig kétmillióra nőtt. Ugyanebben az évben sikerült lehagyni a konkurenciát, vagyis a SourceForge-ot és a Google Code-ot. 2013-ban már 10 millió repositorynál jártak.
2018-ban a GitHub áldozatul esett a történelem (akkori) második legnagyobb DDoS-támadásának, de a lendület töretlen maradt, a cég értéke pedig folyamatosan csak növekedett. Ennek következtében pedig elérkezett az elkerülhetetlen.
Színre lép a Microsoft
Csak idő kérdése volt, hogy valamelyik iparági óriás bekopogtat az ajtón. Azt a bizonyos visszautasíthatatlan ajánlatot a Microsoft tette le az asztalra: 7,5 millió dollárért vették meg a GitHubot, az adásvétel 2018. október 26-án zárult le. Természetesen, ahogy az sejthető volt, azonnal mindenki farkast kiáltott, és azt gondolták, a Microsoft rövidesen tönkre fogja tenni az egész rendszert (akár a kompetencia hiánya miatt, akár épp azért, hogy egy teljesen nyílt forráskódú, ingyen is elérhető rendszer helyett saját fizetős szolgáltatásaira terelje a felhasználókat), vagy pedig irreálisan magas árazást szabnak meg. Egyik sem történt meg, a GitHub függetlensége érintetlen, továbbra is elérhető az ingyenes verzió, a fizetős változat pedig olcsóbb, mint korábban volt.
Akkor mégis mi a gond?
Semmi sem tökéletes, így a GitHub sem. Akadnak a cégvezetés terén is kérdéses mozgások, a korábbi vezérigazgató, Nat Friedman például épp akkor mondott le, amikor tőzsdére vonult a rivális GitLab, és elég sokan gondolják úgy, hogy ez a lemondás nem is volt igazából annyira önkéntes. Gondot jelentenek a GitHubon egyre gyakrabban előbukkanó orosz malware-ek is, legutóbb pedig egy olyan faktor került sokadszor előtérbe, amivel mindenképp kezdeni kellene valamit a jövőben.
Több fejlesztő felháborodott ugyanis azon, hogy techóriások a GitHubon keresztül férnek hozzá teljesen ingyenesen az ő kódjaikhoz, amelyeket bármiféle támogatás vagy fizetés nélkül használnak fel saját programjaikhoz.
Olyan programokhoz, amelyekért később a felhasználóknak már fizetniük kell, nem is keveset. Ha tehetséges programozók a felvázolt problémától félve elkezdenék mellőzni a GitHubot, akkor az az egész programozóközösségnek nagy érvágás lehetne. Az mindenesetre tény, hogy a GitHub csak nőtt, amióta felvásárolta a Microsoft. A platform immár több mint 73 millió programozót szolgál ki, több mint 200 millió repositoryt ölel fel, és ezek közül legalább 28 millió nyilvános.
Ha tetszett a cikk, akkor vedd meg a 2022/05-ös PC World magazint, abban ugyanis még több ilyet találsz, ráadásul ajándékba jár hozzá néhány értékes szoftver és egy PC-s játék is.
