Több mint egy századdal ezelőtt, még határozott elképzelésük volt az embereknek arról, hogyan is néz ki egy vérszívó. Persze nem az, amelyik az éjszaka kellős közepén a fülünkbe zümmög, mielőtt belénk döfné szájszervét, vagy amelyik a magas fűben meglapulva alig várja, hogy ránk másszon afféle hívatlan vendégként, aztán addig lakmározzon belőlünk, amíg nyakon nem csípi valaki. És persze nem is az, amelyik a kevés röpképes emlősök egyikeként arról híresült el, hogy úgy veri csapra a marhákat, mintha boroshordók lennének.
Nem, nem, az a vérszopó, akire mi gondolunk, két lábon jár, mindig fess és jól öltözött, kifinomult modora előkelő, akcentusa pedig külhoni származásról árulkodik. Erről persze főként Bram Stoker és korának egyike legsikeresebb regénye tehet. Bezzeg a modern vámpírok ahányan vannak, annyifélék: némelyik szerelmes tiniként viselkedik, de olyan is akad, amelyik parazitáknak köszönheti a képességeit, és akkor még nem is beszéltünk Drakula szuperhősök (és gonoszok) sorát erősítő leszármazottairól.
A vámpír csókja
A Kalypso Media belsős stúdiója, a Realmforge által fejlesztett Dark főszereplője is egy az éjszaka frissen átváltoztatott teremtményei közül. Ám mielőtt Eric Bane kiélvezhetné a vámpírlét előnyeit (örök fiatalság, emberfeletti erő és gyorsaság stb.), vagy megtapasztalná annak hátrányait (pl. megmagyarázhatatlan félelem a kereszttől, valamint szenteltvíz-, fokhagyma- és napfényallergia), még gyorsan el kell intéznie valami fontosat. Ahhoz ugyanis, hogy transzformációja teljes legyen, neki is meg kell ízlelnie "nemzője" vérét, nem elég, ha csak fordítva történik. Máskülönben csak idő kérdése és zavarba ejtően alacsony intelligenciahányadossal rendelkező ösztönlénnyé, ghoullá válik.
A gond csupán annyi, hogy Eric amnéziában szenved, fogalma sincs, hogy ki harapta meg, ám néhány vérszívó a segítségére siet, és adnak neki pár túlélési tippet, meg elárulják, merre talál egy ún. idősebb vámpírt, akinek a vére megoldást jelenthet, akár önként adja, akár cseppenként kell megszabadítani tőle. Ahogy haladunk előre a történetben, apránként választ kapunk mindenre, és nemcsak Eric átváltoztatásának körülményeire derül fény, hanem a múltját is megismerjük.
A vámpír árnyéka
A Dark játékmenetének gerincét a lopakodás jelenti, e tekintetben leginkább a Splinter Cell-szériához hasonlítható, azzal az elhanyagolható különbséggel, hogy éjjellátó, hangtompítós pisztoly és trükkös kütyük helyett különleges vámpírképességeket használunk. Megvan az előnye a teleportálásnak, az elme összezavarásának és annak is, ha kiszemelt célpontunkból távolról is kiszoríthatjuk a szuszt. Arra persze nem árt odafigyelni, hogy lehetőleg senki se lásson meg akció közben, mert hősünk nem golyóálló, a riasztó megszólalása pedig mindig bajt hoz a nyakunkra, ezért jobban tesszük, ha a biztonsági kamerák látószögén kívül maradunk. Szintén tanácsos kevés zajt csapni (leginkább semennyit), mert a cipőnk talpa alatt megnyikorduló üvegcserepek könnyedén felfedhetik hollétünket, és bár nem a Dark fegyveres őrei a legokosabbak a világon, annyira azért nem buták, hogy azt higgyék, csak a szél volt.
Áldozataink után tapasztalati pontokat kapunk (ha haláluk előtt észrevesznek, akkor kevesebbet), amikből aztán tetszőleges sorrendben fejleszthetjük a képességeket, aktívakat és passzívakat egyaránt. Használatuk gyorsan apasztja vértartalékunkat, ezért időnként muszáj megcsapolnunk egy-egy szerencsétlen flótást, mert például, ha nincs elég vérünk, meggyógyítani sem tudjuk magunkat. Lépéseink megtervezésében felülmúlhatatlan érdemeket szerez majd a speciális vámpírnézet, ami felfedi a veszélyt jelentő környezeti elemeket és az ellenséget is, és ebben még az sem akadályozza meg, ha masszív betonfal húzódik közöttünk.
De - és ez fontos - nemcsak az ellenfelek próbálják megnehezíteni a dolgunkat, hanem a Realmforge is, mert erősen limitálta a pályarészenként igénybe vehető manuális mentések számát. Van persze automatikus mentés, de az ugye folyamatosan felülíródik, emiatt stratégiai jelentősége lehet annak, hogy mikor és hol tároljuk el az épp kedvezőnek tűnő állást.
A vámpír étvágya
Részben a grafikusok által favorizált képregényes látványvilágnak köszönhetően a Dark egy ma már a legnagyobb jóindulattal is csupán adminisztrációs feladatokra alkalmas PC-n is működésre bírható. Beéri Windows XP-vel (az SP2 azért legyen fent), 2 GHz-es Dual Core processzorral és 2 GB RAM-mal. Videokártyából elég neki egy GeForce 9600 GT vagy egy Radeon HD 4670, és a merevlemezen sem tart többre igényt 5 GB-nál. Azoknak pedig, akik ráadást szeretnének Eric Bane kalandjából, érdemes lehet elgondolkodniuk a 6 euróért kínált Cult of the Dead DLC-n, amely egy további küldetéssel és öt térképen játszható Challenge-móddal hosszabbítja meg az élményt.
A Dark ajándékba jár a január 7-én megjelenő 2022/01-es PC World magazin mellé, amit előfizetőként már két nappal korábban kézbe vehetsz, ha a posta is úgy akarja. A játék mellett más értékes szoftvereket is bezsebelhetsz új lapszámunkkal, szóval megéri lecsapni rá.
