Miközben fokozatosan mérséklődnek a repterek, bankok és különböző online médiumok hálózatait is érintő múlt heti globális IT-katasztrófa okozta károk, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetett egyáltalán sor ilyesmire. A CrowdStrike a történtek után nem sokkal elismerte felelősségét, tehát tévedtek, akik kezdetben a Microsoftot okolták, de persze ennek ellenére a redmondiak sem kerülték el a reflektorfényt.
A Microsoft egyik szóvivője nemrégiben arról beszélt, hogy 2009-ben abban állapodtak meg az Európai Bizottsággal, hogy a biztonsági szoftverek gyártóinak ugyanolyan szintű hozzáférést biztosítanak a Windowshoz, mint amilyennel maguk az operációs rendszer fejlesztői is rendelkeznek.
A Wall Street Journal a minap arról kérdezte a Microsoftot, hogy - az Apple-höz hasonlóan - miért nem tudta elzárni, védetté tenni a kerneljét. A vállalat ekkor hivatkozott a 2009-es megállapodásra, melyben az EU kikötötte számára a kernel-szintű hozzáférés megadását harmadik felek számára.
Több lap is úgy látja, hogy az alku a Microsoft elleni 2004 körüli trösztellenes ügyből ered, amely arra kényszerítette a céget, hogy nyissa meg szoftvereit - ezzel együtt a harmadik felek közötti megállapodásokat -, hogy azok "interoperábilisabbak" legyenek. Az ügyet ismerők szerint a helyzet a 2009-es megállapodással csúcsosodott ki.
Hogy a mostani CrowdStrike-tragédia következtében felülvizsgálják-e az uniós megállapodást, nem tudni. A Microsoft egyelőre nem válaszolt az ezzel kapcsolatos megkeresésekre.
