A mesterséges intelligencia terjedésével egye gyakrabban merül fel az az erkölcsi, illetve jogi dilemma, hogy a technológia betanítása során használt jogvédett tartalmak szabadon használhatók-e, vagy ezzel sérülnek a szerzői jogok. Az eltérő megközelítések és értelmezések mindegyike legitim érveket használ a vita során, így még nincs konszenzus a jelenség megítélését illetően.
A Microsoft AI fejlesztései felpörögtek az elmúlt időszakban, így őket is érinti a kényes téma. A részleget vezető Mustafa Suleyman nemrégiben kinyilvánította azt az elgondolását, hogy ami kikerült a nyílt webre, azt bárki szabadon felhasználhatja, vagyis az méltányos felhasználásnak minősül.
Egy ezzel kapcsolatban feltett kérdésre a sajtóban úgy reagált, hogy az internetre feltöltött tartalmak egy konkrétan ki nem fejtett társadalmi szerződés értelmében szabadon felhasználhatók, továbbgondolhatók és feldolgozhatók.
Ez egy érdekes kijelentés, már csak annak fényében is, hogy a Microsoft jelenleg is számos per alanya a még nem megfelelően szabályozott témában. Bár ez az állítás egyértelműen több sebből is vérzik, úgy tűnik, a redmondiak azt a megoldást választották, hogy beleállnak a gyakorlatuk legálisnak és fairnek titulálásába.
Nem kell ahhoz még jogásznak sem lenni, hogy tudjuk, abban a pillanatban, amikor valaki megalkot egy művet, az automatikusan a szerzői jog védelme alá esik, és attól, hogy ezt közzéteszi a világhálón, nem mond le ezekről a jogokról automatikusan. Sőt, az ezen jogról való lemondás egy külön adminisztratív procedúrát igényel.
Ráadásul Mustafa Suleyman azt állítja, hogy a méltányos felhasználást valamiféle közmegegyezés biztosítja, ám ezzel szemben arról egészen konkrét jogszabályok rendelkeznek. Egy vitatott peres ügyben a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy az adott tartalom felhasználása ártott-e a szerzői jogokat gyakorló személynek.
Persze ez a jogszabály nem akadályozta meg az érintett vállalatokat abban, hogy az ilyen esetekben makacsul ragaszkodjanak a méltányos használattal takarózáshoz, de eddig még senki nem ragadtatta odáig magát, mint Suleyman, aki egyértelműen hamis információt terjeszt a vállalat gyakorlatának védelmében.
Létezik ugyan egy sokat vitatott eljárás, amire Suleyman is hivatkozik: ez a robots.txt használata, ami megszabja a keresőmotoroknak, hogy mit használhatnak fel az oldal tartalmaiból. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a robots.txt nem egy jogi dokumentum, így az abban foglaltak senkit nem köteleznek semmire. Az AI-vállalatok egy részét azonban ez teljesen hidegen hagyja, és állítólag a Microsoft érdekeltségei is ebbe a csoportba tartoznak.
