Az 1995 óta elérhető Opera az egyik legrégebbi webböngésző, a Statcounter legfrissebb adatai szerint pedig jelenleg 2,33%-os szeletet hasít ki a globális piacból, megközelítve a régóta szenvedő Mozilla Firefoxot.
A szoftver történetének legnagyobb változása az volt, amikor 2013-ban a Google-féle Chromium-motorra váltott a régi Prestóról, most pedig egy újabb, hasonló horderejű fordulat van készülőben a teljesen új élményt ígérő Opera One színre lépésével.
A korai hozzáférésben elérhetővé tett böngésző két területre fókuszál: az egyik a munkamenet hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, a másik pedig a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások integrált támogatása. Az előbbi jegyében a szoftver moduláris, végletekig személyre szabható kialakítást kapott, benne a lapfüleket csoportosító "szigetekkel", amelyek automatikusan végzik el a feladatukat.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az Opera One közös szigetekben gyűjti össze a kapcsolódó, gyakran látogatott weboldalakat, így a fejlesztők szerint nehezebb lesz eltévedni a lapfülek rengetegében. Aki viszont nem elégedett a böngésző által elvégzett munkával, sajátkezűleg is nekiugorhat a csoportosításnak.
Ami a mesterséges intelligenciát illeti, az OperaOne alapértelmezetten integrálja a ChatGPT-t, az AI Promptst és a Chatsonicot, böngészőn belüli eszközt varázsolva a generatív szolgáltatásokból, miközben a modularitás garantálja repertoár akadálymentes bővíthetőségét. Végezetül pedig a szoftver a vizuális fronton is offenzívát indít az új, látványos animációival, amelyek a réteg-alapú futtatásnak köszönhetően akkor sem akadnak meg, ha valamiféle zavar keletkezik a kezelőfelület folyamataiban.
Akinek felkeltette az érdeklődését a koncepció, az erről a weboldalról töltheti le az Opera One korai hozzáférésű változatát, valamikor az év későbbi szakaszában pedig a böngésző hivatalosan is leváltja majd a jelenlegi Operát.
