A Szputnyik felbocsátása, vagyis 1957. október 4-e óta voltaképp ugyanúgy juttatunk műholdakat, és ha már itt tartunk, akkor embereket is a világűrbe, méghozzá hatalmas robbanással járó rakétakilövéssel.
Ez a módszer kétségtelenül működik, és alapvetően megbízható - noha előfordultak balesetek, köztük olyanok is, amelyek tragédiához vezettek -, ugyanakkor rendkívül költséges. Nem csoda, hogy állami forrásokból gazdálkodó űrhivatalok mellett a magánszektor képviselői is keresik a módját a kiadások lefaragásának. Akinek sikerül érdemi áttörést elérnie, az nagyot szakíthat.
Nem kizárt, hogy már meg is van a nyertesünk. A kaliforniai SpinLaunch cég ugyanis forradalmasíthatja a kilövéseket egy olyan megoldással, amihez nem kell a rakétakilövésekhez használt üzemanyag vagy éppen robbanószer. A csapat egy elektromos meghajtású centrifugán dolgozik, ami a felbocsátandó eszközt több mint 8000 km/h-ra gyorsítja fel egy vákuumkamrában, majd a megfelelő időzítéssel egyszerűen a világűrbe röpíti azt.
Őrült ötletnek tűnhet, ám októberben már lezajlott egy teszt, amely során az űrparittya elképesztő magasságba lőtt ki egy megközelítőleg 3 méter hosszú lövedéket, ráadásul ehhez a teljes erejének nagyjából 20%-át használta ki a gépezet. Sajnos van ennek a módszernek hátránya is, hiszen az elképesztő nyomás miatt alkalmatlan arra, hogy így juttassunk embereket az űrbe, és az is fontos, hogy a gépbe kerülő eszközöket kellően strapabíróra tervezzék.
A terv az, hogy a későbbiekben akár több száz kilogramm tömegű műholdakat is képes legyen fellőni az űrparittya, és ha jól mennek a dolgok, akkor talán 2024-ben már jöhetnek is az első vásárlók.
