Hozzászoktunk, és már természetesnek vesszük, hogy a számítástechnikában néhány évente szinte mindennek legalább megduplázódik a számítási teljesítménye és/vagy kapacitása. Hatalmasat gyorsultak az elmúlt években az adattárolók, megkétszerezték magszámukat a processzorok, a konzolok többszörösére növelték erejüket és még a kijelzők felbontása is megnégyszereződött. A nagyobb sebességre és kapacitásra szükség is van, hiszen az internetről áramló óriási adattömeg egyre gyorsabb eszközöket kíván: ma már 4K felbontás mellett, HDR-ben és térhangzással streameljük a filmeket, sorozatokat, a játékok óriási textúrákkal és világokkal kápráztatnak el, és digitálisan gyűjtött emlékeink mérete is egyre csak duzzad.
Ehhez viszonyítva a hálózati sebesség csak apró lépésekkel totyog előre: a legtöbb háztartásban még mindig 10/100 Mbit/s-os router végzi a komplett hálózat irányítását Wi-Fi 4 (802.11n) zsinór nélküli szolgáltatással, és sokan egyszerűen elfogadják a tényt, hogy a számítógépes hálózat ma ennyire képes. Pedig ez egyáltalán nem így van.
Multi-gig
A fejlesztők és a szabványokért felelős csoportok is felismerték, hogy a végfelhasználók által ismert és használt hálózatos technológia megrekedt egy egészen alacsony, maximálisan 1 gigabit/s-os szinten (a "giga" senkit se tévesszen meg, ez ideális körülmények között is legfeljebb 100 megabyte/s tempót jelent a valóságban), ezért a vezetékes és vezeték nélküli szabványok fejlesztésébe fogtak.
2016 fontos évnek számított, ekkor ugyanis megjelent az IEEE P802.3bz szabvány, amely nem az addig is ritka és drága 10 Gb/s-ot igyekezett tovább gyorsítani, hanem bevezette a 2,5 és 5 GbE-s kapcsolatokat. Ezek a 10 GbE-s rendszerek sebességének negyedére, illetve felére képesek csupán, ám van egy hatalmas előnyük, mégpedig az alacsony(abb) előállítási és kiépítési költség. A 2,5 és 5 GbE kapcsolathoz elegendő a Cat5E kábel, amely olcsó, és a legtöbb helyen már eleve rendelkezésre áll, így csupán a vezérlőket és a központot kell lecserélni, és máris megvalósult a két és félszeres, illetve ötszörös sebességnövekedés. Ez egyaránt igaz az internetelérést biztosító WAN-kapcsolatokra, továbbá az otthoni hálózatokra is.
A PC-k, azon belül is a professzionális asztali munkaállomások, illetve a gamergépek meghálálják a gyorsabb, kábeles netkapcsolatot, az internetszolgáltatók pedig már hazánkban is kínálnak 1 Gb/s-nál nagyobb sávszélességet nyújtó, alacsony késleltetésű szolgáltatást.
A routerek és a hálózati fájltárolók világában is egyre népszerűbb a 2,5/5 GbE adatkapcsolat. Ahogy azt cikkünk alanya, az Asus RT-AX86U is jól példázza, már a középkategóriás hálózati központok is elkezdték a gyorsabb Ethernet szabványt használni, ami pedig NAS-okat illeti, a 2,5 GbE mellett az 5 és 10 GbE is könnyen elérhető akár belépőszinten is. Általánosságban a szakma minden, 1 GbE feletti eszközre és technológiára a "multi-gig" elnevezést használja, így ha ilyen készülékkel találkozol, biztos lehetsz benne, hogy legalább egy RJ45-ös porton át tudod lépni az 1 Gb/s-os határt.
Kábelmentes száguldás
Ennél egyszerűbbnek tűnik a Wi-Fi 6-ra váltás. A legújabb vezeték nélküli 802.11ax szabvány ugyanis már most, az első generációs kliensekkel is 2,4 Gbit/s sávszélességet ígér 5 GHz-en, ami többszöröse a korábbi 802.11ac szabványnak. A Wi-Fi 6 technológia azonban nem elsősorban a nyers sávszélesség-növelésről szól, számtalan olyan fejlesztést is hozott, amelyek kifejezetten a modern felhasználást segítik. Egy átlagos háztartásban ma már rengeteg eszköz kapcsolódik a Wi-Fi-re, a mobiloktól kezdve az okosizzókon keresztül a háztartási eszközökig, a Wi-Fi 6 pedig a sokeszközös adatkezelésben tesz komoly előrelépést. A párhuzamos adatforgalom mellett szintén sokat javítottak a jelformáláson, illetve a csatornák kihasználásán, a biztonságon és még a klienseszközök fogyasztásán is.
Ugyanakkor még mindig sokan belezavarodnak az új szabvány kínálta előnyökbe, ami nem is csoda. Például az Asus RT-AX86U router AX5700-as szabványúnak hirdeti magát három antennával, amiből néhányan arra következtethetnek, hogy notebookjukkal rákapcsolódva majd 5,7 Gb/s sávszélességet érnek el. Ez sajnos nem így van, az 5700-as mutató a 2,4 és 5 GHz-en elérhető elméleti maximális sávszélességek összeadásából született. Ha csak az 5 GHz-es frekvenciát vesszük, a router 4804 Mbit/s sávszélességre képes 4×4 adatfolyam mellett, ám ezt sajnos még jó darabig nem fogod tudni kihasználni, a ma elérhető összes kliens ugyanis csupán 2×2 streammel képes dolgozni. És ha ez még nem lenne elég bonyolult, azt is hozzá kell tennünk, hogy a 2×2 streammel elérhető 2,4 Gbit/s sebesség is csak abban az esetben jöhet össze, ha 160 MHz-es csatornaszélességet használ a router és a kliens is, máskülönben még egy teljesítményfelezővel számolni kell. Szerencsére utóbbitól ma már nem igazán kell tartanod
A modern router
Kezdetben borzalmas minőségű és rendkívül lassú modemrouterekkel látták el otthoni előfizetőiket az internetszolgáltatók. Az évek során a sebességen javítottak ugyan, de még a mai, szolgáltatói eszközökkel is van két óriási probléma. Egyrészt a biztonság nem a legjobb, sok ilyen hálózati központ dokumentált hibákat, biztonsági réseket tartalmaz, mégsem javítják őket kellően gyorsan a szolgáltatók. A másik gond, hogy finoman szólva is csupán szerény a többeszközös, wifis és kábeles teljesítmény, ráadásként pedig extra funkciókat sem kapsz. Nem is érdemes összevetni egy RT-AX86U-t egy szolgáltatói eszközzel, olyan nagy a kontraszt.
Ezt a modellt gamer hálózati központként aposztrofálja az Asus, ám extra RGB világítástól mentes a készülékház, sőt mindössze háromantennás (a negyedik rejtett), és mérete is kompakt. Az izgalmas rész a hátlapon található, ahol a négy RJ45-ös LAN-port közül az egyik kiemelt gamerport, emellett nem hiányzik a dedikált WAN-csatlakozó, és egy 2,5 GbE csatlakozást is bevethetsz. Az interneteléréshez használatos WAN-port képes a teamingre is, így megfelelő modemmel akár 2×1 GbE kapcsolatot is kiépíthetsz. Szintén előnyös a két darab USB 3.2 Gen1-port, amelyek nyomtatókat, adattárolókat és akár 4G-s USB-modemet is képesek kezelni. A telepítés egyszerűen elvégezhető, ám ezt követően nem szabad leragadni a főablaknál, érdemes minden menüponton végighaladni.
Itt van mindjárt az AiMesh-támogatás, ami a router időtállóságát növeli. Ennek segítségével mesh hálózatba kapcsolhatod az AX86U-t (sőt Ethernet backhaulra is képes). A vendéghálózat szintén alapszolgáltatásnak tekinthető, ám itt akár hat szegmenst is kialakíthatsz egyedi szabályokkal.
Felső kategóriás mivoltát erősíti, hogy a Trend Micro technológiájára épülő AiProtection modul is elérhető, ráadásul élethosszig tartó prémium licenccel. Ez teljes támadás és vírus elleni védelmet, valamint szülői felügyeletet nyújt.
A forgalomszabályzás területén egészen fantasztikus lehetőségeid vannak. Az adaptív QoS mellett választhatsz aprólékos, manuális beállításokat vagy egyszerűbb, applikáció- és klienseszköz-alapú vezérlést is, sőt a router már az Nvidia GeForce Now szolgáltatást is támogatja. Ide tartozik a Játék-részleg is, ahol nem csupán Open NAT-ot tudsz PC-dre, konzolodra vagy okostelefonodra aktiválni előre mentett játékprofilokkal, de mobilos appal mindezt még egyszerűbben vezérelheted. Az első RJ45-portra csatlakozó eszközöd emellett kiemelt adatforgalmat is élvezhet rendkívül alacsony pingértékekkel.
Egyszerűbb NAS-ként is megállja a helyét az RT-AX86U. Az USB-re kapcsolt adattárolóval privát felhőszolgáltatást (AiCloud 2.0) aktiválhatsz, torrenteket kezelő letöltési központot kapsz, vagy akár elérheted az Apple Time Machine szervert is. A profikra is gondoltak a fejlesztők, ugyanis komplett, kliensre lebontható forgalomelemzést és teljes adatforgalom-naplózást végez a router, a tűzfal aprólékosan szabályozható, és minden kliens hálózati forgalmát a legapróbb részletekig beállíthatod.
Méréseink során azonnal felépült a 2,4 Gb/s-os adatkapcsolat, és a router stabilan tartotta is azt egy Intel AX210-es Wi-Fi 6E-kártyát tartalmazó notebookkal. A sebességértéknél 900 Mb/s feletti valós adatátvitelt sikerült elérnünk, ami az egyik legjobbnak számít, ennél látványosan többre majd csak 4×4-es kliensekkel lesz képes a router - a lényeg, hogy a támogatás adott, vagyis a jövőállóság miatt nem kell aggódnod.
A router igazi erejét mutatja, hogy középtávoli és távoli méréseknél a sebesség alig csökkent, és a jelerősség is végig megbízható szinten maradt, ezért hiába választott már el két fal is a routertől, alig lassult az adatforgalom.
Ugyanakkor ehhez manuális beállításokra volt szükségünk, a Smart Connect technológia aktiválása rontotta az eredményeket. Remélhetőleg ezt egy későbbi firmware-frissítéssel orvosolja majd az Asus.
A következő fokozat
Már az első pillanattól kezdve profitálhatsz egy routercseréből, legyen szó akár wifis, akár kábeles kapcsolatról. Ha szolgáltatói eszközről váltasz, az Asus RT-AX86U szédítően nagy ugrás lesz sebességben, főként akkor, ha játszol és/vagy sok eszközöd kapcsolódik a hálózatra. Érdemes a beállításra rászánni akár órákat is, és minden funkciót átböngészni, kipróbálni: a gyorsulás mellett biztonságod és kényelmed is érezhetően javulni fog. 2021 nagy újdonsága, a Wi-Fi 6E-támogatás még nyilvánvalóan hiányzik, így 6 GHz-es frekvencián nem képes dolgozni a router, és dedikált gaming Wi-Fi-csatorna sincs (tehát nem Tri-Band router) - ezek ma még az abszolút prémium routerek kiváltságai.
A Wi-Fi 6 legfontosabb újdonságai
MU-MIMO
A Wi-Fi 6-eszközök képesek több eszköz esetén is egyszerre több antennát beállítani kizárólag adásra vagy fogadásra, ráadásul mindezt egymással párhuzamosan, ezáltal a jelerősség és a sebesség is jelentősen javítható. Korábbi Wi-Fi-szabványoknál a MU-MIMO még ritkaság volt, és akkor is csupán a kliensek felé (downlink) lehetett kihasználni a "több eszköz, több stream" funkciót.
OFDMA
A sok kliens rontja a sebességet, ám az OFDMA (Orthogonal Frequency-Division Multiple Access) segít ezen, ugyanis a nagy méretű adatcsatornákat felosztva akár egyszerre több klienseszköznek is szállíthat egyszerre információt. Ezáltal a hatékonyság jelentősen megnövekszik, sőt az adott kliens mindezt több sávszélességen is elérheti egyszerre.
Beamforming
A jelformálást már a 802.11ax szabvány megjelenése előtt alkalmazta több cég is, ám egyedi megoldásokról lévén szó a kompatibilitás limitált volt. Lényege, hogy az adott adatátvitel sugárzása a megcímzett kliens irányában történik, arra viszont nagyobb energiával. Ezáltal javul a hatótáv és a jelerősség is, ami stabilabb kapcsolatot és jobb sebességet hoz magával.
160 MHz
Az eddig használatos, 20 és 40 MHz-es szélességű adatátvitelre alkalmazott frekvenciasávok helyett 5 GHz-en már elegendő hely van akár 160 MHz szélességű csatornákhoz is. Ez jelentősen nagyobb adatátviteli sebességet jelent, ám a 160 MHz-et nem minden Wi-Fi 6-os kliens támogatja, ezt a funkciót külön engedélyezni kell a routerek Wi-Fi-beállításaiban.
TWT
A Target Wake Time talán a legérdekesebb technológiai megoldása a 802.11ax szabványnak, a kliensek energiafogyasztásának mérséklésére fejlesztették ki. A TWT lényege, hogy egészen addig, amíg az adott kliensnek nem címeznek adatcsomagot, a vevőegység alacsony fogyasztású készenléti állapotba kapcsolhat, így javulhat a Wi-Fi 6-os eszközök üzemideje.
További hasznos cikkekre, remek teljes verziós programokra, biztonsági szoftverekre és értékes PC-játékokra számíthatsz, ha beszerzed a 2021/02-es PC World magazint!
