Egy közelmúltbeli Reuters cikk arra utal, hogy a CIA évek óta hamis regisztrációk százaival terjeszthet dezinformációkat a kínai kormányról a közösségi oldalakon. A cél állítólag az, hogy félelmet keltsen Hszi Csin-ping kormányában, és rontsa annak megítélését.
A vád szerint az ügynökség projekten dolgozó alkalmazottai olyan pletykák terjesztését kapták feladatul, melyek alkalmasak arra, hogy bizalmatlanságot ébresszenek a kormánnyal szemben. Ezek azt sugalmazzák, hogy a kommunista párt funkcionáriusai is jogtalanul szerzett vagyonokat parkoltatnak külföldön, illetve be is fektetik ezeket a pénzeket más országok infrastrukturális projektjeibe.
Az angol hírügynökségnek nincs arról információja, hogy a program működik-e még. Szerintük Donald Trump egykori elnök engedélyezte a műveletet, mely szerintük Kínán kívül is működött. A közvélemény befolyásolására alkalmas akciókat hajthattak végre Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a csendes-óceáni térség déli részén is.
A jelentés szerint a kínai Belt and Road kezdeményezés volt az akció fő célpontja. Ez egy olyan projekt melynek keretében a távol-keleti ország támogatásokat és kölcsönöket adott infrastrukturális projektekhez az említett régiók fejlődő országai számára. A CIA nem kívánt érdemben reagálni az újság felvetéseire.
Az állami szereplők által a közösségi médiából táplált propaganda jelensége nem újdonság, de a hírek gyakrabban szóltak más országokról, amelyek az Egyesült Államokat vették célba. Oroszországot már többször vádolták azzal, hogy hamis fiókokat és trollfarmokat hoz létre az amerikai közvélemény befolyásolására. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy néhai szövetségese, Jevgenyij Prigozsin tavaly maga ismerte el, hogy trollfarmot alapított az amerikai választásokba való beavatkozás céljából.
Ugyanebben az évben egy lap arról írt, hogy egy kínai székhelyű hálózat hamis szélsőjobboldali kiadványt hozott létre, amely megtévesztő történeteket juttatott el a közösségi média felületekre szerte Európában. Eközben amerikai politikusok a TikTok betiltására irányuló törekvésükben azt állítják, hogy a kínai kormány a közösségi médiaplatformot a felhasználók utáni kémkedésére és befolyásolására használhatja.
