Jelenleg az egész világ a ChatGPT - és az ahhoz hasonló mesterséges intelligenciák - csodájára jár. Ez érthető is, hiszen az OpenAI által fejlesztett csevegőrobot már most is elképesztő dolgokra képes: könyvet ír, okosabb, mint az egyetemet végzett orvosok, de akad olyan iskola is, ahol tanárként vetették be.
A mesterséges intelligencia fejlődése olyan léptékű, hogy már több tech-vezér is arra szólította fel az érintett cégeket, hogy legalább fél évre szüneteltessék a munkát, amíg elkészülhet a mesterséges intelligenciák megfelelő szabályozása, a terület egyik legnagyobb szakértője pedig egyenesen azért vonult nyugdíjba, mert úgy érzi, nem jó irányba haladnak a dolgok. A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI vezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a termékük a társadalomra is veszélyes lehet.
Amiről jóval kevesebb szó esik, hogy mitől ilyen okos például a ChatGPT. A hasonló rendszerek ugyanis nem maguktól képesek pillanatok alatt megírni egy diplomamunkát, vagy olyan képeket generálni, amelyek akár az egész világot meg tudják téveszteni. Ehhez ugyanis úgynevezett betanításra van szükségük, azaz -kissé leegyszerűsítve - arra, hogy elmagyarázzák a mesterséges intelligenciának, hogy egy szöveg miről szól, vagy egy kép mit ábrázol.
Ezt a munkát, az úgynevezett adatcímkézést jelenleg még emberek végzik, az NBC News pedig most számolt be róla, hogy mindezt nem túl acélos fizetésért teszik. Az OpenAI ugyanis jó esetben is csak 15 dolláros órabért fizet ezért a feladatért. Ez persze hazai szemmel nézve nem annyira felháborító, de az USA-ban nem sokmindenre elég egy ilyen fizetés.
Mi végezzük a kulimunkát, ami nélkül nem lennének nyelvi alapú mesterséges intelligenciák. Tervezhetsz akármilyen neurális hálózatot, dolgozhatsz akármilyen kutatókkal, de adatcímkézők nélkül nincs ChatGPT. Semmi sincs.
- foglalta össze tömören a területen dolgozó Alexej Savreux.
Az OpenAI az Egyesült Államok egész területén foglalkoztat adatcímkézőket, így a bérezésük erősen eltérhet, azonban az közös bennük, hogy semmiféle juttatást nem kapnak, sok esetben pedig épp csak a minimálbért valamennyivel meghaladó fizetést vihetnek haza. Az említett Savreux például Kansas City-ben él, ahol a minimálbér 7,25 dollár.
Ráadásul ez már komoly előrelépésnek tekinthető, az OpenAI ugyanis korábban afrikai munkásokkal végeztette el ezt a munkát, akik óránként 2 dollár körüli bérezést kaptak. Ezt egyébként egy amerikai, Sama nevű cégen keresztül intézték, amely kifejezetten büszke rá, hogy mennyire etikus a mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos ellátólánca. A céget korábban perelték is, mert nem megfelelő munkakörnyezetet biztosított az alkalmazottainak.
A főleg kenyai adatcímkézőknek ráadásul kifejezetten problémás feladatokat adtak, mert ők dolgoztak az OpenAI tartalmi szűrőrendszerén, amely megakadályozza a felhasználókat, hogy sértő vagy gusztustalan tartalmakat hozzanak létre a mesterséges intelligencia segítségével. Ahhoz, hogy ez a szűrőrendszer létrejöhessen, az alulfizetett afrikai munkásoknak nagy mennyiségben kellett átrágnia magát olyan anyagokon, amelyben gyilkosságról, kínzásról, szexuális erőszakról vagy vérfertőzésről volt szó, meglehetősen részletesen.
