Ahogy mi is megírtuk nemrég, az Európai Bizottság keményen rászállt az Android rendszerre. Szerintük a Google rendszere egyes funkciói miatt jogosulatlan előnyöket élvez a piaci versenyben, ellehetetlenítve ezzel a versenytársakat. Hogy pontosan mivel van baja az EB-nek, azt ebben a cikkben részletesen összegyűjtöttük, ahogy azt is előrevetítettük, hogy az Unió végrehajtó szervezete akár olyan rekordösszegű bírságot is kiszabhat a Google-ra (pontosabban anyacégére, az Alphabetre), amilyen még nem volt a szervezet történetében.
Nos, a döntés megszületett: egész pontosan 4 342 865 000 eurót kell fizetnie a cégnek, ami nem csak az EB, de a Google történetében is a legnagyobb bírság, pedig kaptak már hasonló csekkeket bőven. Ez magyar pénzben valamivel több, mint 1400 milliárd forintot jelent, ez pedig már van akkora összeg, ami egy ekkora vállalatnak is tud gondot okozni.
Mi lesz veled, zöld robot?
Igazából ez itt a nagy kérdés, nem pedig az, hogy mennyire fáj majd a Google-nak a túlméretezett sárga csekk. Ugyanis a büntetés nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve az Android továbbra is maradhat úgy, ahogy eddig, az európai jog továbbra is addig fogja támadni, amíg meg nem változik, erre most egy napi alapon számlázott kötbéres javaslat létezik. Tehát igazából a Google előbb-utóbb kénytelen lesz valamit lépni, és ha a jogi alapállás változatlan marad, akkor az Android legkésőbb a közép-távoli jövőben teljesen megváltozik majd. Ha a Google mégsem szeretne büntetést fizetni, akkor vagy fellebbez a döntés ellen (amit új vizsgálat és tárgyalások követnek, aminek még mindig simán lehet ugyanez a határozat a vége), vagy 90 napon belül át kell alakítania az Android alapvető működését.
De milyen is lenne egy Európának is megfelelő Android? Az EB-nek elsősorban versenyjogi problémái vannak, tehát ezzel kapcsolatos változásokat kellene megszoknunk. Nézzük sorban!
Az összecsomagolás rossz, érted?
Egyrészt nem lehetne alapértelmezett és kötelező a Google Play áruház használata. Persze hivatalosan most is lehet máshonnan appokat telepíteni, de ezt az eszköz beállításai között engedélyeznünk kell, mint "megbízhatatlan forrásból származó" app installálása. A gyári Android jelenleg eleve nem érkezhet Google Play nélkül, és bár vannak alternatív alkalmazásboltok (például az Amazoné vagy egyes mobilgyártóké), a legtöbb felhasználó el se jut ezekig, hiszen a rendszerbe gyakorlatilag be van betonozva, hogy a Google Play az alapértelmezett, és egyben legegyszerűbb letöltési forrás. Tehát ha a Google meghajol az EB döntése előtt, akkor jönnek azok az Androidok, amelyekben csak felkínált lehetőségként lesz ott a Google Play - akár valahogy úgy, mint az annak idején hasonlóan versenyjogi alapon elmeszelt Microsoft rendszereiben a telepítés utáni böngészőválasztó.
Apropó, böngésző. Az Android manapság kötelező jelleggel a Google Chrome böngészővel előre telepítve érkezik, ami szintén szúrja az EB szemét. Ez már pontosan ugyanaz, mint ami annak idején a Windows XP és az Internet Explorer böngésző kapcsán is a gigaperek alapjául szolgált. Ugyan semmi nem gátolja, hogy a felhasználók más böngészőket is telepítsenek Androidra, sokan eleve nem is próbálkoznak ilyesmivel, hiszen készen kapnak egyet a rendszerrel. A büntetés elkerülése érdekében a Google kénytelen lenne kivenni a Chrome-ot, és valami olyasmivel operálnia, mint az említett windowsos böngészőválasztó.
Szintén probléma az EB számára, hogy a rendszerből indított keresések alapértelmezetten a Google keresőjét használják, ezért ezt is orvosolniuk kellene (mondjuk egyelőre elég fura elképzelés az első kereséskor egy olyan kérdés, hogy akkor "milyen szolgáltatást szeretne használni, Binget, DuckDuckGo-t, vagy esetleg a sajátunkat?").
Ez a három legfontosabb változás, amire akár fel is készülhetünk, hacsak a Google / Alphabet jogászai ki nem találnak valami varázslatot a fellebbezéshez. Persze van még egyvalami, de ebből első körben kevesebbet érezhetünk majd meg: az Európai Bizottság szerint az is elmarasztalható, hogy a Google pénzzel motiválja a mobilgyártókat, hogy csak androidos készülékeket készítsenek. Ettől persze esélyes, hogy az ilyen ügyletek letiltása után is maradna mindenki a droid mellett, hiszen az Apple értelemszerűen nem licenceli az iOS-t külső gyártóknak, az Android jelenlegi 80 százalékos piaci részesedése mellett pedig viszonylag öngyilkos vállalkozás lenne bárkinek saját mobilos rendszert kifejleszteni (még a Samsung is visszakozott, és a Tizent okosórákra és tévékre küldte).
Legkésőbb három hónap múlva meglátjuk, hogyan folytatódik a történet, addig pedig tessék felkészülni egy alapjaiban átalakított Androidra, mert a jelek szerint még mindig ez a legvalószínűbb végkifejlet előbb vagy utóbb.
