Izgalmas éve lesz jövőre az űrkutatás rajongóinak, ugyanis a NASA 1972 óta először küld embereket a Hold felszínére. Ez azonban csak az első lépés, a tervek szerint ugyanis állandó bázist létesítenének a Holdon, amelyet a későbbi - a 2030-as évekre tervezett - Mars-missziók kiinduló pontjaként is szolgálhatna.
Az amerikai űrkutatási hivatal már jó ideje vizsgálja, hogy mire lesz majd szükség ahhoz, hogy az űrhajósok életben maradjanak a vörös bolygón. Nem kis kihívásról van szó, ugyanis, ahhoz képest, hogy a Holdat már a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben is pár nap leforgása alatt meg tudták járni az űrhajósok, a Marson várhatóan több évet fognak eltölteni, lévén, csak az odajutás körülbelül kilenc hónapig fog tartani.
Emiatt rendszeresen végrehajtanak olyan szimulációkat, amelyek során többek között a hosszas összezártság kihívásait kell kezelnie a küldetésre vállalkozó önkénteseknek. Most is dolgoznak egy hasonló projekten, amely során azt is kipróbálják, hogy mennyire lehet működőképes egy olyan marsi bázis, amelyet 3D-nyomtatással hoznak létre - írja a DigitalTrends.
A lap információi szerint a texasi Johnson Űrközpontban építették fel a CHAPEA (Crew Health and Performance Exploration Analog) nevű létesítményt, amely egy kilenc szobás, csaknem 160 négyzetméteres épületet takar.
A szimulált marsi bázist idén nyáron veszi majd igénybe a NASA négy önkéntese, akik ugyan nem kiképzett űrhajósok, de mindegyikük valamilyen tudományos terület szakértője. Ők kerek egy éven keresztül élnek majd a CHAPEA-ban, úgy, mintha valóban a Mars felszínén lennének, azaz, ha ki akarnak lépni az ajtón, előtte szkafandert kell húzniuk.
A küldetés során többféle tudományos kutatást fognak elvégezni, miközben például zöldségeket termesztenek, különféle robotokat irányítanak és néha marsi sétákat is tesznek. A szimuláció során igyekeznek a lehető legjobban imitálni a valós küldetés körülményeit, azaz, az önkénteseknek szigorúan be kell majd osztania az ellátmányukat, de például a földi kommunikáció során is késleltetik majd az elküldött és fogadott üzeneteket, hogy szimulálják az időt, amíg egyik bolygóról a másikig eljutnak az elektronikus jelek. Ez egyébként nagyjából 20 perces késleltetést jelent, azaz, legfeljebb írásban, vagy, ha nagyon muszáj, videoüzenetek formájában tudnak kommunikálni a földi irányítással, de a saját családtagjaikkal is.
Ezek sokkal komolyabb korlátokat jelentenek, mintha a nemzetközi űrállomáson tartózkodnának
- mutatott rá dr. Grace Douglas, a NASA egyik szakértője.
