A NASA mérnökei utoljára 1978-ban vezényeltek missziót a Vénusz atmoszférájába, a Pioneer Venus Project egészen 1992-ig szolgáltatta az adatokat az akár 471 celsiust is elérő felszíni hőmérsékletű bolygóról. Az amerikai űrkutatási hivatal most bejelentette, hogy néhány éven belül két új robotot is útnak indít a Vénusz meghódítására.
A fő küldetés a 2029 környékére tervezett DAVINCI+ lesz, amely két elhaladással egészen közeli fotókat készít a bolygóról, majd egy szondát bocsát az atmoszférába, ami annak alkotóelemeit vizsgálja.
A másik misszió pedig VERITAS névre hallgat. Ez 2028-ban, tehát még a DAVINCI+ előtt startol, és a bolygó körül keringve az égitest feltérképezése lesz a célja. A projekt hasonló az 1989-ben fellőtt Magellan-szonda küldetéséhez, ami 1990-es pályára állásától kezdve 4 éven át térképezte fel a Vénusz felszínét és gravitációs mezejét, mielőtt a felszínbe csapódott.
A VERITAS persze jóval kifinomultabb technológiát használ majd, így pontos 3D-s képet alkothat az égitest domborzatáról, s még a tektonikus mozgásokat és a vulkáni aktivitást is képes lesz érzékelni. A szonda kameráját továbbá arra is felkészítik, hogy kiszúrja a vízgőz jeleit az atmoszférában.
A Vénusz felszíne a Magellan felvételén.
A küldetések célja, hogy megválaszolja, lehetett-e valaha is lakható a hasonló tulajdonságai (méret, tömeg, Naphoz való közelség, összetétel) miatt a Föld testvérbolygójának is hívott égitest.
"A testvérmissziókkal szeretnénk megérteni, hogy miként vált a Vénusz egy olyan pokoli világgá, melynek felszínén még az ólom is megolvad. A szondák az egész tudományos közösség számára lehetőséget kínálnak egy olyan bolygó vizsgálatára, ahol több mint 30 éve nem jártunk."
-nyilatkozta Bill Nelson, a NASA vezetője. A VERITAS-t és a DAVINCI+-t az űrhivatal Discovery-programja finanszírozza, amit kisebb, egyenként 500 millió dolláros felfedező küldetések támogatására hoztak létre.