2004-et írunk: a Samsung a CES-en bemutatta 57 colos OLED-tévé prototípusát. A tévé csodájára járt mindenki, pár hónappal később pedig, a CeBIT-en, ahol ismét tiszteletét tette a kijelző, mindenki biztos volt benne, hogy azt a technológiát láthatjuk, amely a plazmatévék és az LCD-tévék előnyeinek egyesítése révén meghatározza majd a jövő trendjeit. De aztán a dolgok kicsit máshogy alakultak: merthogy az OLED nyilván nem volt még tökéletes. A Samsungnak főleg a kék pixelek élettartamával gyűlt meg a baja, és ezt a problémát tíz év alatt sem sikerült megnyugtató módon rendezni.
Ugyan a dél-koreai vállalat 2013-ban bemutatta első kereskedelmi forgalomba kerülő OLED-tévéjét, a technológia nem futott be nagy karriert: 2015-ben már arról döntött a vezetőség, hogy az OLED-ek mennek a levesbe, helyette pedig az LCD-tévék továbbfejlesztésére kell koncentrálni. Így indult a QD, vagyis a Quantum Dot (kvantumpont) karrierje, amely sok szempontból tényleg javította az LCD-tévék képminőségét, de a legfontosabb hiányosságokat nem sikerült orvosolni: hiába lettek szebbek a színek, hiába lett nagyobb a fényerő, ha közben a fekete és a kontrasztarány érdemben nem javult.
Három év aztán elég volt ahhoz, hogy egyértelmű legyen, a Samsung nagy baklövést követett el, amikor kiszállt. Az LG Display ugyanis a nehézségek ellenére kitartott, és sikerült minden legódarabot a helyére tennie. 2018-ra eljutottunk oda, hogy az OLED letarolta a piacot: amíg korábban a Samsung első helye a prémium tévék szegmensében megkérdőjelezhetetlen volt, addig 2018-ra nemcsak az LG, hanem a Sony is megelőzte. A Samsung ekkor követte el a második baklövést azzal, hogy a kommunikációja az OLED szapulásának irányába ment el.
A szakkiállításokon például állandó vendég lett a Samsung standon egy kis sarok, ahol azt lehetett "kipróbálni", hogy az OLED miért sokkal rosszabb, mint a saját fejlesztésű QLED. Hogy ez miért hiba? Azért, mert gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a Samsung az OLED-tévék piacára presztízsveszteség nélkül térhessen vissza, ha esetleg meggondolná magát. Pedig valószínűleg a Samsungnál is tudták (csak még nem sejtették), hogy lesz még itt hátraarc.
És akkor most ugorjunk is vissza a jelenbe: a CES 2022-n a Samsung bejelentette "első" QD-OLED-tévéjét. A Samsung tehát ahhoz, hogy labdába tudjon rúgni, kénytelen volt ahhoz a technológiához fordulni, amelyet korábban minden erejével támadott.
Persze van azért pár csavar a történetben, a helyzet nem teljesen fekete-fehér. A PC World olvasói valószínűleg pontosan tudják, hogy jelen pillanatban csak az LG Display képes megbízható minőségű OLED-panelt gyártani, ezért minden, a piacon megvásárolható OLED-tévében a "kisebbik" dél-koreai gyártó panelje működik. Az LG, a Sony, a Panasonic, a Philips vagy éppen a Hisense tévéi pontosan ugyanarra a panelre épülnek (persze egyik vagy másik gyártó az elektronika révén többet vagy éppen kevesebbet tud kihozni ugyanabból az "alapból"). Félretéve a Samsung bénázását az OLED körüli kommunikációval, nagyon kellett, hogy ezt az állóvizet kissé felkavarja valaki!
Az nagyon jól látszik, hogy az LCD-tévék az észszerű fejlődés határait súrolják, ezzel együtt azonban a Mini LED-es tévék távolról sem tudják ugyanazt a kontrasztot, ugyanazt a minőséget adni, mint az OLED-ek. Hiába a több ezer zónás local dimming, egészen addig, amíg a fényforrások nem pixelenként adják a háttérfényt, nincs tökéletes fekete és kontraszt együtt; az LG és az OLED pedig csendben mosolyog a hátsó sorban. Vagy inkább az elsőben, ha az eladási adatokat nézzük.
QD-OLED: akkor most forradalom vagy sem?
Az tehát mindenképpen nagyon jó hír, hogy végre alternatívát kap az LG-féle OLED-panel. Ha minden jól alakul, akkor a technológia ára ezzel a korábbinál is gyorsabb tempóban fog csökkenni, és akár már két-három éven belül eljuthatunk oda, hogy a 200 ezer forintos, középkategóriás tévékben is megjelenik ez a paneltípus. Ezzel együtt abban majdnem biztosak vagyunk, hogy a Samsung számára kemény dió lesz visszakerülni az élvonalba - ha ez egyáltalán sikerül.
A kommunikáció kulcskérdés, mert az elmúlt öt év arról szólt, hogy aki a legjobb minőségre vágyik, az OLED-tévét vesz. És ha OLED-tévé, akkor pedig LG, Sony, Panasonic. Esetleg Philips és újabban Hisense. De semmiképp sem Samsung. Egy szó mint száz, az induló helyzet alapján nem a Samsungnak áll a zászló.
Még akkor sem, ha a QD-OLED papíron mindent visz. A Quantum Dot és az OLED házasításával sikerült ugyanis egy olyan paneltípust megalkotni, ami egyesíti a QD és az OLED előnyeit úgy, hogy közben az összes hátrányt is megnyugtató módon kezeli.
Az LG Display és a Samsung OLED-panelje között az alapvető különbség az, hogy míg előbbi kék és sárga fényű OLED-ek valamint színszűrő segítségével állítja elő a színeket (és fehér OLED-et alkalmaz a fényerő felturbózására), addig a Samsung egy olyan panelt épített, amely kék színű OLED-ekkel biztosítja a fényt, a QD réteg segítségével pedig ebből a kék fényből állítja elő a zöld és vörös fényt is.
A több legyet egy csapásra tipikus esete! Egyrészt, mivel a Samsung csak kék OLED-et alkalmaz, rögtön nem probléma, hogy a különböző színű OLED-ek eltérő sebességgel öregszenek. Másrészt a QD réteg fényáteresztő képessége sokkal jobb, így a QD-OLED esetében nagyobb maximális fényerőre számíthatunk. Az eredmény? Tökéletes fekete, végtelen kontraszt és a WRGB OLED-hez képest nagyobb fényerő, valamint jobb színtér-lefedettség. És persze szebb színek nagy fényerő esetén.
Ennyi pedig akár elég is lehetne az üdvösséghez; és hogy tényleg van potenciál a történetben, azt kiválóan jelzi, hogy a Sony már le is csapott a panelre, és az A95K sorozathoz ezt a panelt választotta (bár hivatalosan nincs megerősítve egyelőre, hogy a Samsung a beszállító). Viszont véleményünk szerint a Samsung nem tud majd olyan lépéselőnyre szer tenni, mint amilyenre az LG volt képes az OLED-del. Mégpedig azért nem, mert az LG Display is rendelkezik minden szükséges technológiával ahhoz, hogy lemásolja a QD-OLED-et.
Arra számítunk, hogy legkésőbb a jövőre, a CES-en bemutatkozik az LG saját "QD-OLED"-je (nevezzék is bárhogy), innentől kezdve pedig megint fordulhat a kocka. Az LG-nek nagyobb tapasztalata, nagyobb gyártási kapacitása van, és az sem mellékes, hogy a Samsungon kívül minden fontos piaci szereplővel már most együttműködik.
Jövőkép
A QD-OLED és az OLED a jövőben remekül megfér majd egymás mellett azzal, hogy a "klasszikus" WRGB OLED lefelé tolódik: az OLED meg fog jelenni a középkategóriában is. Az LCD-k ezzel megint kapnak egy ütést, és kérdéses, hogy a gyártók mennyi pénzt fognak olyan fejlesztésekbe ölni, amivel csak javítani lehet az LCD-k minőségén, de felnőni az OLED-ekhez nem. Ne legyenek kétségeink: a Mini LED nem megváltás (cserébe drága), attól pedig nagyon messze vagyunk, hogy otthon kezelhető méretben minden egyes pixel saját háttérvilágítást kapjon. Ez lenne a Micro LED, ami bár létezik már most is, nem otthoni tévézésre találták ki.
2022 ezzel együtt izgalmas lesz tévé fronton, az év vége felé pedig remélhetőleg már valamilyen képet alkothatunk arról, hogy bevált-e a presztízsveszteséggel járó, ám elkerülhetetlennek tűnő 180 fokos fordulat a Samsung számára.
