Mintha ősidőkről beszélnénk, amikor még nem voltak app áruházak, érintőkijelzők és a kamera is nagy luxus volt. A mobilnet sem terjedt el, ennek ellenére rengeteget használták az emberek a mobiljukat kapcsolattartásra, egyszerű játékokra és akár zenehallgatásra is. Persze ami az okostelefonok térnyerésével a felhasználók birtokába jutott, egyáltalán nem rossz, sőt, ez volt az egyértelmű továbblépés, de azért vannak olyan tulajdonságai a régebbi, még "butatelefonoknak", amelyeket sokan szeretnének viszontlátni. A kérdés csupán az, hogy van-e erre esély úgy, hogy közben nem mondunk le az okostelefonokkal megismert újdonságokról.
Előnyök nosztalgia nélkül
Az okostelefonok megjelenése és elterjedése előtt már jó néhány generációnyi flip telefon lepörgött és az utolsó eresztések igazán jól sikerültek. A kategória egyik ásza a ma már a Lenovo zászlaja alatt található Motorola volt, amely a Razr modellekkel telibe találta a felhasználói igényeket. A flip telefon egyértelmű előnye, hogy nagyon kicsi tud lenni, hiszen összecsukható. Ez a kisebb zsebű, táskájú embereknél hatalmas előny, amire az okostelefonok óta nem volt példa. A kis méret ellenére a használhatóság nem csorbult, a fizikai gombok kellően nagyok és könnyen elérhetők voltak. A dizájn további előnye, hogy a becsukott telefon kijelzője tökéletes védelemben van, a későbbi modelleknél pedig azt is megoldották, hogy a fontos üzeneketet a hátlapon elhelyezett, másodlagos, kicsi kijelzőn láthassuk a telefon kinyitása nélkül.
A kompakt méret és jó ergonómia mellé végtelenül egyszerű kezelőfelületet is kaptunk, ahol mindennek megvolt az egyértelmű helye, amiket egy-egy gombnyomással elértünk. Nem kellett többszintű menükben turkálni, helyi popup menüt és hamburger oldalsávokat keresnünk. Végül a sokak számára legfontosabb előnyt említenénk, ez pedig az üzemidő. Egy jól elkészített telefon 1-3 hétig simán kihúzta egy töltéssel, fel sem merült az emberekben, hogy powerbankokkal járjanak.
Hátrányok
Hiba lenne a hátrányokat elhallgatni. Például azt, hogy a kijelző nagyon kicsi és rossz felbontású volt, a kamerák pedig borzalmas képet készítettek. A kijelzők nem voltak érintősek, így nem tudtunk olyan egyszerűen navigálni egy-egy programon belül, a kevés fizikai gombon pedig lassú és nehézkes volt a szövegek begépelése. A sebesség a végtelenül egyszerű rendszer ellenére is csapnivaló volt: egy-egy sms megnyitására is várnunk kellett, pedig a multimédiás tartalom akkor még sehol sem volt.
Az extra rádiós kapcsolatok mind egy szálig hiányoztak, netezni nem igazán lehetett ezeken a telefonokon, bár erre nem is nagyon volt igény a kis kijelző miatt. A telefon kezelése csak azért volt olyan egyszerű, mert a rendszer is szimpla volt - semmi prémium szolgáltatás, streaming, online információk, chat, értesítési mező, na meg persze app áruház sem volt.
Van még esély?
Az LG nemrég megpróbálkozott újraéleszteni a kategóriát, de ez nem igazán sikerült neki még úgy sem, hogy az Android OS kezelőfelületét alaposan átszabta a könnyebb felhasználás érdekében. A mai szolgáltatások és lehetőségek mellett még nincsen olyan akkumulátor-technológia, ami az 1-3 hetes üzemidőt visszahozná, ráadásul az összecsukható kivitel miatt az érintőkijelző használhatósága is borzalmasan leromlik.
Ugyanakkor hatalmas a csábítás a gyártók számára, hogy egy igazán jó flip telefont készítsenek: 2004-ben a Razr V3-ból 130 milliót adtak el, ami óriási, az iPhone 6-nál is sokkal nagyobb siker (eladott darabszám tekintetében).
A Motorola háttértámogatásával nem is lehet gond, a Lenovo kutatás@fejlesztés és gyártókapacitás terén az egyik legnagyobb, ráadásul egy videó is napvilágot látott, ahol mindenkinek a kezében egy Razr van, a klip végén pedig egy dátum: június 9. Ez a Lenovo Tech World időpontja, így minden jel arra mutat, hogy valami nagy dobásra készül a Lenovo mobil fronton.
