Napjainkban a munkahelyekre a munkáltatók már nem hogy beengedik a különféle mobil eszközöket, de a dolgozók használhatják is azokat. A kisebb cégeknek ez sokkal gazdaságosabb megoldás, mintha nekik kellene külön munkaeszközökről gondoskodniuk. A dolgozók beviszik a saját eszközeiket, azokat használják és ők tartják karban őket. Ez olcsó, de adatbiztonság szempontjából nem az igazi. Az eszközök becipelése akkor is zajlik, ha van engedély rá és akkor is ha nincs. Az utóbbi esetében azonban a céges szabályok megszegésével játszik az adott illető.
Amennyiben be szeretnénk vinni a munkahelyre a táblagépünket, pár szempontot fontoljunk meg. Először is, amint odabent használatba vesszük az eszközt és a cég érzékeny adatait tároljuk, kezeljük rajta, bizonyos szempontból elveszítjük az eszköz tulajdonosi jogát. Ezt nem szó szerint kell érteni, de ha belegondolunk érthető lépés a vezetés részéről, hogy minden eszközzel óvni kívánja az intellektuális tulajdonát, illetve az ügyfelei szenzitív adatait. Amint ezeket saját készüléken tároljuk, bele kell egyeznünk a felülről érkező szabályokba, utasításokba, korlátozásokba. Ha pedig valahogy mégis kiszivárognak az információk, nem kizárt hogy az állásunktól való elbúcsúzás lesz a legkisebb probléma, ami miatt a fogunkat kell szívnunk.
Ha a fentieket elfogadjuk és bevisszük a tabletünket, gondoskodnunk kell a rajta tárolni kívánt adatok védelméről, hogy külső fél ne nyúlhasson hozzájuk, ne módosíthassa azokat, illetve ha elhagyjuk a készüléket, akkor távolról törölhessük őket. Az utóbbi nem rossz megoldás, de ettől sokkal jobb, ha az adatok az avatatlan szem számára eleve rejtve maradnak. Erre kínál nagyszerű lehetőséget a titkosítás.
Ahogy az eszközök fejlődnek, úgy az adatok védelemére bevetett módszerek is változnak, de létezik pár általános megoldás, ami időtálló és mobileszközeink biztosítása érdekében érdemes bevetni.
Titkosítás dióhéjban
Egyszerűen fogalmazva a titkosítás folyamata az, aminek során az adatok minden olyan illető számára értelmezhetetlenné válnak, akik nem rendelkeznek a szükséges kulccsal, mely a kód feltöréséhez szükséges. Enélkül a kulcs nélkül a titkosított adataink biztonságban vannak, vagyis ha bekövetkezik a rossz és nem kívánt kezekbe kerül az eszközünk, kevésbé kell majd a szívünket masszírozgatni.
Önmagában a titkosítás egy elég összetett folyamat és sokan foglalkoznak vele. A számítógépeinkre beszerezhetünk ingyenes és fizetős titkosító programcsomagokat, illetve vásárolhatunk titkosított hardvereszközöket is. Az hogy melyik megközelítés állja meg jobban a helyét a munkahelyen, otthon az nézőpont kérdése. A szoftveres titkosítás pénztárca szempontjából kedvezőbb, de ekkor némi kompromisszumot kell kötnünk. Használata során előbb egy programnak végig kell szaladnia a titkosításra szánt adatokon, hogy kulcs nélkül ne lehessen hozzáférni az adatokhoz, valamint amikor meg akarjuk tekinteni azokat először szintén az adott titkosítóprogramon keresztül kell átverekedni magunkat. Ehhez pedig idő kell, vagyis lassabb lesz az elérési idő, mintha hardveres titkosítást használunk. Ebben az esetben ráadásul, ha nem akarjuk még az operációs rendszer sem láthatja az adatokat. Mivel a hardveres titkosításhoz speciális eszközre van szükség, ezért mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk.
Cikksorozatunk szempontjából a titkosításról jelenleg ennyit elég tudni, azt azonban leszögeznénk, hogy habár a mostani táblagépek rendelkeznek pár használható védelmi funkcióval, az üzleti szintű titkosítástól messze állnak. Amennyiben mégis be szeretnénk vinni az eszközöket a munkahelyre, akkor tartsatok velünk legközelebb, ahol az androidos és iOS táblagépek titkosításával foglalkozunk.
