Elmúltak azok az idők, amikor több generáció ült le egyszerre a tévé, netán a rádió elé. Lassan eljutunk oda, hogy mindenkinek meglesz a saját képernyője, ami egyrészről jó, viszont magányossá, elszigetelté tesz. A látottakat nem tudjuk senkivel sem megosztani, megvitatni, pedig agyunkat bőven érik impulzusok, amiket jobb, ha kibeszélünk magunkból. Régen minden jobb volt? Nem, de sajnos a sors úgy hozta, hogy nagyon rákaptunk a tévére.
Jó hír, hogy a technológia fejlődése feloldja majdhogynem tudatosan választott elszigeteltségünket, hiszen a közösségi oldalakon rokonaikkal, barátainkkal, követőinkkel megvitathatjuk a látottakat, utánanézhetünk az elhangzott információk hitelességének, valamint egy témába is jobban beleáshatjuk magunkat. Másrészt egyre inkább úgy tűnik, hogy a televízió egyedül már nem tudja lekötni a figyelmünket. Felgyorsult a világ, s vele együtt felgyorsultunk mi is, nőtt az információéhségünk, az internet pedig minden tudásvágyunkat kielégíti. Új fogalom jelent meg, a multitasking médiafogyasztás, azaz egyre többen használunk egyszerre legalább két tartalmat. A világhálóra kötött eszközök adnak e jelenségnek táptalajt: a noteszgépek, a mobilok és a táblagépek.
Hazai felmérés még nem készült a kiegészítő képernyős médiafogyasztásról, ám a nemzetközi kutatásokból érzékelhető, merre halad a világ. A CBS állítása alapján például a tavalyi Grammy-gálát 13 millióan kommentálták a közösségi oldalakon, a rekordok azonban folyamatosan megdőlnek a nagyobb tévés események során (legyen szó az amerikai elnök beiktatásáról, az olimpiáról vagy éppen az amerikaifutball-liga döntőjéről).
Apropó Super Bowl, a legutóbbi meccs alatt az amerikaiak 42 százaléka használt valamilyen kiegészítő mobilapplikációt, hogy így jusson plusz hírekhez, statisztikákhoz, adatokhoz. Ezen felül az USA lakosaink hat százaléka generált megosztást a közösségi oldalakon a cheerleader lányok produkciójával kapcsolatban. A magas részarány nem meglepő, mivel a Google és az Ipsos 2012-es kutatása alapján az amerikai felnőttek 81 százaléka használja okostelefonját, 66 százaléka pedig noteszgépét tévénézés közben. A legtöbben főként a reklámszünetek közben e-maileznek (60%), de jellemző még a böngészés (44%), a közösségi oldalak használata (42%), valamint az online játék is (25%). Egyelőre még csak kevés, kifejezetten kiegészítő képernyő-alkalmazás van, pedig lenne rájuk igény.
A Microsoft például az Xbox SmartGlass programjával próbálkozik, ami a nézett sorozathoz plusz információkat kínál, míg játékok esetében kiegészítő képernyőként működik. Az amerikai CBS csatorna Connect megoldásával a különböző helyszínelő műsorok nézői valós időben, a táblagépükön elemezhetik a tévében látott bizonyítékokat. Több jó szoftver is létezik (lásd a következő két oldalon), ám egyelőre áttörés nem történt e téren. A Red Bee Media 2012-es felmérése alapján az Egyesült Királyságban csak minden ötödik szörfölő tévéző használt célzott kiegészítő képernyő-alkalmazást (például Zeeboxot), pedig a megkérdezettek több mint fele csábító lehetőségnek ítélte azt, hogy e módon közvetlenül is bele tud szólni a műsor alakulásába. Az ilyen applikációkkal ugyanis a tévések megszavaztathatják követőiket, illetve valós időben kérhetik ki véleményüket, ami hosszú távon elhozhatja a közösségi tévézés korszakát.
Miso
A 2010-ben indult szolgáltatás sokkal inkább a sorozatokra és a filmekre épít, mint a konkrét tévécsatornák műsoraira, így az Egyesült Államokon kívül, így hazánkban is remekül használható. Ennek megfelelően számtalan külső alkalmazás épít adatbázisára, mint ahogy a magyar fejlesztésű Series Fan Windows Phone app is, amivel bejelentkezhetünk az éppen nézett mozgóképre; Miso, Twitter, illetve Facebook ismerőseinkkel is megoszthatjuk, rövid szöveggel kiegészítve.
A szolgáltatáson belül a lokalizációalapú Foursquare-hez hasonlóan plecsniket, díjakat gyűjthetünk, valamint az egyes műsorokon belül is versenyezhetünk a legnagyobb rajongó címéért. Azaz a harc itt nem a helyekért, hanem a sorozatokért és a filmekért zajlik, ami kétségtelenül jó móka, ám sokkal fontosabb, hogy így ismerőseinkkel és barátainkkal könnyedén megvitathatjuk a látottakat. Hazánkban a külső appokon túl teljes funkcionalitással használható a szolgáltatás weboldala (gomiso.com), valamint elérhető az Android és az iOS applikáció is, sajnos utóbbi még a böngészőben futtatható verziónál is butább.
A Miso oldalán például láthatjuk a filmek és sorozatok adatlapjait, ami iPad használatával például nem adott. A megoldásnak egyelőre nem erőssége a műsorokhoz kapcsolt plusz információk, érdekességek megjelenítése, ám vannak ez irányba mutató kezdeményezések. Az HBO-val történő együttműködés eredményeként a rajongók a SideShows platformot használva számos érdekes momentummal gazdagították a például a Trónok harca sorozat adatlapját.
Platformok: PC, Windows Phone, iOS, Android
Előny: mozifilmközpontú, itthon is jól használható
Hátrány: gyenge minőségű iPad app
GetGlue
Az öt évvel ezelőtt indult szolgáltatás tekinthető a kiegészítő képernyő-megoldások úttörőjének, pedig anno nem volt egyértelmű, hogy azzá válik. Készítői a Foursquare eljárását akarták lemásolni, csak éppen a kikapcsolódásra alkalmazva: tévéműsorokra, könyvekre, filmekre, ám hamar a mozgókép vált elsődlegessé.
Mára a GetGlue már több mint 2 millió regisztrált felhasználóval, 12 millió dolláros tőkebefektetéssel és számos televíziócsatornával kötött együttműködéssel büszkélkedhet. Mivel a GetGlue főként a lineáris tévéadásokra alapoz, ezért főként az Egyesült Államokban és azon belül is sorozatoknál használható, míg a filmeknél inkább a Misót érezzük erősebbnek. A szolgáltatáson belül ez a plecsniknél is tetten érhető, hiszen azokat leginkább a tévéműsorok megtekintése közben gyűjthetjük, filmeknél mi nem találtunk egyedi díjakat.
A GetGlue ráadásul Facebook-szerű falat is kínál. A főoldalon a kedvelt sorozatok és filmek bejegyzéseit, valamint a szerkesztők által kiválasztott tartalmakat láthatjuk, míg a műsorok hírfolyamánál szűrhetünk a felhasználók és a mozgókép szerkesztőinek megosztásai között. Sok plusz információt azonban nem kapunk, csupán egy rövid adatlapot, néhány kapcsolódó hivatkozást, valamint ajánlott sorozatokat, e téren a GetGlue el van maradva a Zeebox megoldásához képest. Tengerentúli olvasóiknak végezetül még a „Guide” menüpontot is ajánljuk, ahol az éppen futó és ajánlott műsorokat tekinthetik meg egy helyen. Sajnos ez a hazai nézők számára teljesen felesleges funkció.
Platformok: PC, iOS, Android
Előny: a tévéműsorok közösségi oldala
Hátrány: sorozatokhoz kötődő plecsnik
Zeebox
A britek GetGlue-ja, vagy ha úgy tetszik, Misója már a riválisok területére, az Egyesült Államokba is bemerészkedett. Sajnos magyar lokalizációval nem rendelkezik, így itthon inkább érdekességnek számít, mint használható megoldásnak. A probléma az, hogy konkrét mozifilmekre nem jelentkezhetünk be, csupán olyanokra, amik éppen műsoron vannak. A Zeebox ugyanis nem egy filmes Foursquare akar lenni, inkább a kiegészítő információkat domborítja ki.
Ha egy adott műsorhoz navigálunk, akkor ott egyrészt cseveghetünk barátainkkal, bejelentkezhetünk a műsorra, láthatjuk a film vagy sorozat rövid leírását, a szereplők listáját, mások megosztásait, a kapcsolódó híreket, top letöltéseket, valamint az oldalsávon egyéb, a műsorhoz kapcsolódó érdekességeket is olvashatunk (mondjuk a Batman moziknál a Batmobil történetéről), ahol az információ valójában az elérhető és releváns Wikipédia oldalról származik.
Cikkünk írásakor például a Bajnokok Ligája aktuális meccse alatt egy helyen böngészhettünk a játékosok és a csapatok adatlapjai között, valamint olvashattuk a többi felhasználó véleményét, akikkel akár még vitába is szállhatunk volna. Összességében a tavaly indult Zeebox sokkal frissebb és üdébb, mint korábban beindított két amerikai vetélytársa. Ha szavazni kellene, hogy a négy bemutatott szolgáltatás közül melyiket lokalizálnánk, akkor egyértelműen erre a megoldásra adnánk a voksunkat. Nem véletlenül került tavaly a 100 legígéretesebb startup cég közé.
Platformok: PC
Előny: rengeteg érdekes kiegészítő információ a sorozatokhoz
Hátrány: tévéműsor-centrikus, magyar csatornákkal nem számol
IntoNow
Összeállításunk kakukktojása az IntoNow, hiszen a technológia egyáltalán nem érhető el országunkban, csak az Egyesült Államokban élő olvasóink tehetnek egy próbát vele. Nekik viszont érdemes, mivel gyakorlatilag a filmes Shazamról van szó, azaz a program automatikusan tudja érzékelni, hogy éppen milyen műsor megy a képernyőnkön.
A kiegészítő képernyő-alkalmazásoknál ugyanis a legnagyobb probléma a megfelelő szinkron, hiszen a plusz eszköz csak a felhasználó által megadott információk alapján ismeri fel azt, hogy milyen információt kell szolgáltatnia. Ez vagy nem pontos, vagy sok esetben a tévénéző azt sem tudja, mi elé ült le. A bejelentkezés sokkal hatékonyabb lehet a passzív eljárásokhoz képest az automatikus felismeréssel, másrészt a felhasználók is szívesebben csekkolnak így be.
Az IntoNow tehát versenyelőnyben van a vetélytársaihoz képest, nem csoda, hogy a Shazam is hasonló eljáráson dolgozik, mint ahogy az sem, hogy a Yahoo 20-30 millió dollárért felvásárolta a céget nem egészen 12 héttel annak elindulása után. Kellett a tőkeerős befektető, mivel a háttérben működő Soundprint szerverek 190 tévécsatorna 372 évnyi videoanyagát tárolják annak érdekében, hogy az azonosítás hatékony és 4-12 másodperc alatt kivitelezhető lehessen. Ezek után talán érthető, hogy az IntoNow miért szerepel összeállításunkban, továbbá az is, hogy miért nem érhető el szolgáltatása hazánkban. A magyar nyelv egyedisége miatt egyelőre nem is várjuk, hogy e téren változás következzen be az elkövetkező 3-4 évben.
Platformok: PC
Előny: automatikus műsorszkennelés
Hátrány: itthon nem érhető el
