A gyártó nehézségeiről, veszteségeiről sokat írtunk, így ezennel ezt a részt kihagyjuk, hiszen már a Vivaz tesztjében is arról beszéltünk, hogy talán magára talál a Sony Ericsson. Ebben körülbelül azóta bízunk erősen, mióta a cég bejelentette első, androidos készülékének megjelenését. Akkor attól tartottunk, hogy túl későn vágnak bele az új terület meghódításába és az is félő volt, hogy az X10 késve jelenik meg a piacon.
A piaci bejelentést nézve az látszik, hogy nem maradt le különösebben a Sony Ericsson, de az biztos, hogy időközben a HTC személyében nagyon erős ellenfele akadt a fejlett, androidos okostelefonok piacán. Nagyon nehéz volt az X10-et a HTC készülékektől elvonatkoztatva tesztelni és megítélni, így az első napok azzal teltek, hogy a Sense felület és a 2.1-es Android után sóhajtozunk, amit talán a kedves olvasók is megértenek. Ahogy haladtunk előre, szépen megmutattva az X10 tudásának javát és kiderült, hogy melyek azok a területek, ahol nagyjából minden rendben van, és melyek, ahol ismét nagy bakikat követett el a gyártó. Szerencsére nem az utóbbiak voltak túlsúlyban...
(Minden fotóra kattintva képgaléria nyílik)
Tekintélyelv
Az Xperia X10 a Sony Ericsson első androidos készüléke, ez egyben a csúcsmodell is, így ennek megfelelően kellett kialakítani a külső és belső jellemzőket. A külsővel nincs is baj: tekintélyt parancsoló méretek, szögletes, a gyártóra oly jellemző formák dominálnak. Az X10 igen nagy készülék, ami a 4 colos képernyő miatt teljesen érthető is. A kezelhetőség ennek megfelelően nehezedik, hiszen legutóbb a HTC HD2-vel gyűlt meg ennyire a bajunk, miközben igyekeztünk minden menüelemet pontosan eltalálni a méretes panelen.
A készülékház a méretekhez képest meglepően vékony, és könnyű, az anyagok, az összeszerelés mind a legmagasabb szintet képviselik. A kijelző karcálló, amiért nagy hálával tartozhatnak az X10 tulajdonosok, hiszen van-e lehangolóbb látvány egy teljesen összekarcolt érintőképernyőnél? Maximum egy ujjlenyomatfoltos, zsíros hátlap, ami szerencsére az X10-nél nem fordul elő, mivel a gumiszerű, műanyag borítású, matt felület nem gyűjti a pacákat.
A kapacitív kijelző szinte teljesen kitölti az előlapot, így már csak a Sony Ericsson és az elegáns Xperia feliratoknak maradt hely. Legalul három vékony, ezüstszínű gomb áll rendelkezésre. Ezek a visszalépésre, a nyitóképernyőre való visszajutásra, illetve az adott helyen elérhető menü előhívására szolgálnak. Szemnek kellemes és egyben praktikus megoldás, hogy a kijelző életre keltésekor a középső gomb két széle mellett/alatt apró LED-ek izzanak fel fehér fénnyel. Nekünk kifejezetten hiányzott a dedikált kereső gomb, hiszen a többi androidos készüléknél már megszoktuk, persze épp ezért egy új vásárlónak lehet, hogy nem lesz emiatt hiányérzete.
A csatlakozók (szerencsére) már unalomig ismertek: baloldalon semmi, felül a 3,5 mm-es jack, a microUSB kaput takaró plasztik ajtócska, illetve a ki-bekapcsoló gomb található. Az X10 nem csak ezzel éleszthető fel, hanem a lenti középső gombbal (Home) is, ami kellemes meglepetés az androidos készülékek általános gyakorlatához képest. Jobboldalon a hangerőállítón kívül az egyik kedves meglepetés, a dedikált kamera gomb található, amit hiába kerestünk a mostanában tesztelt HTC modelleken. A hátlapon mindenféle védelem nélkül, de süllyesztve találhatunk rá a 8 megapixeles kamera objektívjére, mellette nem sokkal a LED-vakura. A microSD kártya viszont itt is a hátlap alá, az akkumulátor mellé lett száműzve, megnehezítve az adathordozó cseréjét.
1.6, ez nem hat
A Sony Ericssont mindig is támadták a fejlesztések elhúzódása, a megjelenések halogatása miatt, több esetben jogosan. Nyilván rendkívül nehéz lehet a mostani, rohanó tempóval fejlődő mobiltechnológiák mellett eltalálni, hogy mire érdemes fejlesztetni, de azt talán látni lehetett, hogy az Android 1.6-ra már nem. Ha ideje korán már el is kezdték, menet közben talán érdemes lett volna megpróbálni a 2.1-re való átállást. A gyártó mégis az 1.6-os platformot választotta, ami nem jelent végzetes hibát ugyan, de nagyban megnehezíti az X10-ről való jó vélemény kialakítását.
Menti a dolgot az, hogy a Sony Ericsson egy egyedi kezelőfelület, pontosabban egyedi funkciók és grafikai elemek „legyártása" mellett döntött, mert a mi szemünkben mindez nem igazán állt össze egy kiforrott kezelőfelületté, mint pl. a Sense a HTC-nél. Hatalmas előny a többiekkel szemben, hogy az X10 menüje magyarítva kerül a piacra, s így háromra bővült a magyarul beszélő androidos készülékek száma (LG GW620, Samsung Galaxy Spica). Az 1.6-os Android miatt mindössze három belakható, widgetekkel benépesíthető képernyőt kapunk, de ezeket, az ikonokat, a háttereket mind egyedi színekkel, grafikai elemekkel látták el a fejlesztők.
A főmenü előhívásához nem áll rendelkezésre külön gomb, mivel azt az alul található csík felhúzásával lehet előcsalogatni, pontosan úgy, ahogy a felső értesítési felületet is. Alapesetben a nyitóképernyőn többek között a Timescape és a Mediascape alkalmazások ikonjai találhatók meg, jelezve, hogy ez az X10 menüjének két központi eleme. A Timescape hasonló elven működik, mint a HTC FriendStream alkalmazása, vagyis megpróbálja egy nagy csokorba foglalni és fogyaszthatóvá, követhetővé tenni mindazt, ami a telefonunkban, azaz velünk történik.
A Timescape téglalap alakú lapocskákból, grafikai elemekből, amelyek mindegyike egy-egy mozzanatot, Facebook bejegyzést, Twitter csiripet, SMS-t, vagy akár e-mailt jelent. Ezek a menüelemek függőlegesen, egymásra, és ezzel együtt egymás alá rendeződve mutatják a közelmúlt történéseit, köztük pedig lapozással tudunk válogatni. Alul vízszintesen lapozva szűrhetjük is a találatokat, vagyis megtehetjük, hogy kizárólag a hívásainkat, a legutóbb rögzített fotókat, vagy SMS-eket jelenítjük meg. Mindezt az X10 látványos animálással, a bejegyzések forgatásával, pörgetésével teszi még különlegesebbé. A Timescape bejegyzései kizárólag az informálódásról szólnak, nincs mögöttük egy-egy külön program, nem tudunk ott, az alkalmazáson belül reagálni egyikre, másikra. Ha pl. egy Facebook bejegyzésre rábökünk, akkor megnyílik a böngésző és a közösségi oldal, mobilra optimalizált webes felületén ügyködhetünk tovább.
Körülbelül ugyanezt a célt szolgálja a Mediascape program is, de valamivel használhatóbb formában. Itt természetesen a telefon médiaelemei vannak középpontban, így az alul található ikonok kiválasztásával eldönthetjük, hogy fényképeket, vagy videókat akarunk nézni, vagy éppen zenét hallgatni. A képek esetében a memóriakártyán vagy a belső memóriában tárolt adatokon kívül figyelemmel kísérhetjük és rendezhetjük a Facebookos és Picasa fiókunkban tárolt felvételeinket is. A felület különböző szempontok alapján (legutóbb megtekintett, legutóbb készített, kedvencek, stb.) igyekszik átláthatóvá, kezelhetővé tenni a készüléken tárolt anyagokat, ami egy 8 gigabájtos memóriakártya megtöltése esetén igen nagy segítség tud lenni.
Mindennek a leginkább szerethető része az a widget, amely a választott képernyőn mindig a legutolsó történést mutatta, így csak rápillantva a készülékre képben lehetünk, illetve egy mozdulattal visszahívhatjuk azt, aki keresett bennünket.
Teljesítmény
Az animációk látványosak, de gyakran ugyanilyen látványosan elakadnak, belassulnak. Amennyiben semmi egyéb folyamat nem zajlik a háttérben, akkor minden rendben van, de ha elindul egy ütemezet frissítés (pl. Facebook), vagy e-mail letöltés, vagy bármi ehhez hasonló, akkor azonnal érezhető a sebességcsökkenés, ami az 1 GHz-es processzor fényében nehezen érthető. Időnként még arra is várni kellett pár pillanatot, hogy a képernyőt feloldó nyíl a helyére csússzon és megkezdhessük a használatot.
A kijelző az X10 egyik fénypontja még úgy is, hogy az eredetileg 16 millió szín az 1.6-os Android limitáció miatt nem jelenhet meg teljes pompájában. Így is jól használható, szépek a színek, és nem éreztünk különösebb hátrányát az 1.6-os Androidnak, de nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a 2.1-es verzió majd milyen változást fog hozni. A Sony Ericsson ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy nyár vége felé komolyabb frissítés érkezik majd az X10-hez. Ebben nem hangzott el konkrétan az Android 2.1, de nagy valószínűséggel erről van szó. A kijelző kapacitív technológiájú, könnyen, probléma nélkül kezelhető, az érzékenység is megfelelő volt, de a multitouch sajnos nem támogatott. Még rosszabb hír, hogy bizonyos hardveres akadályok miatt ez a probléma a 2.1-re való váltás után sem fog megoldódni. Egy 4 colos, 480 x 854 felbontású kijelzővel rendelkező, kamerában erős, HSDPA és HSUPA képes okostelefon esetében nem kell ecsetelni, hogy ez mekkora érvágás.
A közösségi oldalakkal való teljes integrálás, a Gmail program apró kényelmi szolgáltatásainak hiánya egész jól megszokható, sőt, aki életében először találkozik Android rendszerű készülékkel, annak fel sem fognak tűnni ezek a problémák. Az egynél több Gmail fiók regisztrálásának akadálya azonban azonnal ki fog jönni, hiszen ha valaki beállított magának egy fiókot, akkor onnantól kezdve a beépített alkalmazások mind azt akarják majd használni. Mi esetünkben ez a YouTube kliensnél merült fel: szerettünk volna egy videót megmutatni valakinek, de ehhez be kellett volna jelentkezni a YouTube fiókunkba. Ekkor azonban nem adhattuk meg a megfelelő email címet, hiszen a rendszer a legelején regisztrált fiókot ajánlotta fel, ami nem az a cím, amivel a videó megosztón regisztráltuk magunkat annak idején.
Internet, multimédia
Az X10 böngészője a vetélytársakhoz képest sajnos több hiányossággal bír - és ez ismét az 1.6-os Android miatt van így. Tehát nincs multitouch, vagyis ujjheggyel való zoomolás, nincs dupla kattintással (double tap) való közelítés sem. Ez utóbbi szerencsére a frissítés után azért elérhető lesz, hiszen a 2.0-ás Androiddal bevezetett funkcióról van szó. Mindezek miatt marad a +/- jelekkel való zoomolgatás, ami működik ugyan, de elég nehézkes módszer. A böngésző sebessége valahova a Desire és a Legend közé tehető, az oldalak betördelése, nézethez való igazítása tűrhető sebességgel történik, komolyabb panasz nem merült fel vele kapcsolatban.
A Flash tartalmak itt semmilyen formában nem jelennek meg, így aki netes videókra vágyik, annak be kell érnie a YouTube klienssel, ami viszont tökéletesen, hiba nélkül és gyorsan működött; főleg a készülék egyéb funkcióinál érzett sebességhez képest.
A fényképezőgép sokrétű beállítási lehetőséggel rendelkezik és mindezt az X10 könnyen fogyaszthatóan, érthetően helyezi el a képernyőn. Négy felvételi mód (normál, jelenet felismerés, mosoly, felvétel érintésre), hat motívumprogram (portré, tájkép, éjszakai, sport, stb.) és öt fókuszmód (egyszeres, folyamatos autofókusz, makro, arcfelismerés, végtelen fókusz) közt válogathatunk anélkül, hogy elmerülnénk a mélyebb menübeállításokban. Itt rengeteg dolgon változtathatunk, hiszen hozzányúlhatunk a fényméréshez, a fehéregyensúlyhoz, a képstabilizációhoz, engedélyezhetjük a geo-tagginget (a fotók földrajzi címkézése) és itt (csak itt) kapcsolhatjuk be a fotófényt. Ez utóbbi rendkívül kényelmetlen, mivel minden esetben be kell mászni a menübe és a fény kikapcsolásához is ezt kell tennünk.
Érdekes funkció a portrék taggelése, vagyis személyes címkével való ellátása. Maximum öt fotót láthatunk el információval egy képen, és ha legközelebb ugyanazt a személyt fényképezzük le, akkor a címke ismét tárolódik, illetve később, a képek nézegetése közben a képre kattintva máris az adott fotóalany adatai, kontaktjai közé kerülhetünk. A fényképek minősége kiemelkedő, a részletek, az élesség a Sony Ericsson hagyományainak megfelelők, kevés zajosodást tapasztaltunk a fotókon.
Az X10 nem kapta meg a HD videó rögzítés lehetőségét, mint a Vivaz, így maradt a WVGA, vagyis a 800 x 480 pixel 30 fps mellett. A felbontást persze menüből állíthatjuk, annyira, hogy a lehetőségek közt van egy YouTube-ra optimalizált verzió is.
Nehéz ügy
Mindezek mellé a 7,2-es HSDPA, a 2 Mbps-os HSUPA, a Wi-Fi, a 2.1-es Bluetooth, illetve a GPS (A-GPS-szel és a telepített Wisepilot programmal karöltve) szinte kötelező elem, hiszen mégiscsak zászlóshajóról van szó. Az 1500 mAh-s akkumulátor kellemes meglepetésnek bizonyult, mert a mostani teszttelefonokhoz képest egy napnál is tovább bírta, de ebben nyilván közrejátszik több olyan funkció, lehetőség hiánya, ami egy-egy más készüléknél felemészti az akkut.
Az X10 a Sony Ericsson első androidos készüléke, így hatalmas elvárásoknak kellett megfelelnie. Ez részben sikerült, részben nem. Nézhetjük onnan, hogy a gyártó bravúrosan kipofozta a mára elavulttá vált 1.6-os Androidot, és igyekeztek minden hiányosságot feledtetni. Másik oldalról nézve egy olyan csúcskészülékkel van dolgunk, amelyik nem támogatja a multi-touch-ot (nem is fogja), nincs benne Flash támogatás, helyenként belassul, vagyis érezhetően szoftveroptimalizálási gondokkal küzd. Ezt a kettősséget nagyon nehéz helyre tenni, főleg akkor, ha tudjuk, hogy pár hónap múlva jön a frissítés, aminek köszönhetően valószínűleg számottevően javul majd az X10 teljesítménye és értéke.
Az biztos, hogy kamerában és videóban bőven veri az ellenfeleket, illetve a Timescape/Mediascape páros is ad egy löketet afelé, hogy elfogadjuk ezt a telefont úgy, ahogy van. Érdemes tehát megpróbálkozni vele, de akik türelmetlenebbek, vagy kevésbé (semennyire sem) megalkuvók, akkor nekik csak azt tudjuk javasolni, hogy várják meg a frissítés megérkezését.
Sony Ericsson Xperia X10
Ár: 140-150 ezer Ft (kártyafüggetlenül)
Forgalmazó: Sony Ericsson Magyarország, T-Mobile, Vodafone
Web: http://hopp.pcworld.hu/6971
Előny: Timescape/Mediascape; kijelző; kamera, multimédia; 8 GB-os microSD;igényes anyagok, összeszerelés; jó akkuidő
Hátrány: Android 1.6; nincs Flash, FM rádió, multitouch, hot swap; időnkét belassuló rendszer
Teljesítmény: 3.5/5
Felszereltség: 4.5/5
Ár/érték arány:4/5
Termékjellemzők:
Méretek: 119 x 63 x 13 mm, 135 gramm
Kapacitív érintőképernyő, 480 x 854 pixel, 4.0 col
Gyorsulás és távolság érzékelő
Timescape/Mediascape felület
3.5 mm audio jack
Belső memória: 1 GB ROM, 384 MB RAM
Külső memória: microSD (16GBig bővíthető, 8GB a csomagban)
EDGE
HSDPA, 7,2 Mbps; HSUPA, 2 Mbps
Wi-Fi 802.11b/g (DLNA)
Bluetooth 2.1 (A2DP)
microUSB 2.0
Kamera: 8 MP, 3264x2448 pixel, autofókusz, LED vaku
Touch fókusz, képstabilizálás, geo-tagging, arc- és mosolyfelismerés
Videó: WVGA@30fps
Operációs rendszer: Android 1.6
Qualcomm QSD8250 Snapdragon 1 GHz processzor
Rádió: nincs
GPS (A-GPS támogatással)
Multimédia formátumok: MP4/H.263/H.264/WMV, MP3/eAAC+/WMA/WAV
Google Search, Maps, Gmail,YouTube, Calendar, Google Talk
Facebook és Twitter alkalmazások beépítve
Dokumentum nézegető
Li-Po 1500 mAh akkumulátor
