Nokia N91 - Az új memóriabajnok

Visszahívták a Nokia 8850 tervezőjét, hogy ugyan készítsen már egy szép burkolatot az első merevlemezes mobiltelefonjukhoz. A külső A tesztelésre kapott darabnál az ezüst-fémszín volt a domináns, egy kis feketével megtörve. A hátlap leszedésekor ért az első pozitívum, merthogy ennek végre fém akkumulátorfedője van! Méghozzá a felirat tanulsága szerint "Stainless steel", vagyis rozsdamentes acél. A készülékház nekem nagyon tetszik, mert eleganciát és minőséget sugároz, bár a csuszkán lévő zenevezérlő gombokkal még mindig nem békéltem meg, én ugyanis feleslegesnek tartom őket, de erről majd a későbbiekben. A ház baloldalán találjuk az újra visszatérő hangerőszabályzót és az adatkábel csatlakozót. Ugyan nem próbáltam ki, de ránézésre egy sima miniUSB csatlakozó, így ha elhagyjuk, vagy netán a kutya szétrágja a kábelt, akkor sincs gond, mert bármelyik elektronikai boltban egyszerűen beszerezhető. Az alsó részen csak az újfajta Nokiáknál elterjedt kisméretű töltőcsatlakozó nyílása tátong. Ide tartozik egy figyelmesség a Nokiától, mégpedig az, hogy az alapcsomag tartalmaz egy nagyon jól mutató töltőállványt is. A jobboldalra került a menügomb, illetve a hátlap kioldó gombja. A tetején kapott helyet a bekapcsoló, a headset, a 3,5mm-es jackdugós fülhallgató aljzat és a billentyűzár kapcsolója. A kijelző sajnos csak egy 176x208 pixeles darab, amin ráadásul csíkok jelennek meg hívás közben úgy, mint ahogy egy mobil bezavar híváskor a régebbi monitorokba. Az ezüstszínű lemez alatt megbúvó gomboktól elsőre kissé megijedtem, mert nagyon piciknek tűntek, de végül jó nyomáspontjuk és kellőképpen szétszórt helyzetük miatt jól használhatóak voltak. Ugyanakkor itt találtam a készülék legigénytelenebb elemét, mégpedig a gombok alatt megbúvó lemez személyében, a ontatlan illesztések miatt, ide oda mozgatható, illetve nagyon gyorsan koszolódik. Ugyanez igaz a navigációs gombra is, aminek az alján 2 hét alatt tetemes kosz gyűlt össze, ráadásul a tisztítás sem egy egyszerű dolog. És a belső Az alapképernyőn a legfontosabb információk jelennek meg, mint a használt hálózat, a térerő, a szolgáltató, a töltöttség, és opcionálisan az óra, ami lehet analóg vagy digitális. Ezek alatt vannak az aktív készenlét ikonjai, ami azt jelenti, hogy kipakolhatjuk a 6 leggyakrabban használt alkalmazást és megjelennek az adott napra vonatkozó naptárbejegyzések, ezzel gyorsítva és könnyítve meg életünket. Ha ezt a funkciót kikapcsoljuk, akkor is elérhetőek a fontosabb dolgok a joystick mozgatásával, szóval igazából csak a naptári teendők kiíratását kell mellőznünk az aktív készenlét kikapcsolásával. A jól megszokott symbian platform nem sok változatossággal kecsegtet, a menüt kényünk-kedvünk szerint variálhatjuk. A mappákat átnevezhetjük, az alkalmazások parancsikonjait szabadon rakosgathatjuk.
Csatlakozzunk, állítgassunk A "Csatalakozás" mappából, a nem túl pontos eszközkezelő elnevezésű alkalmazással kezdeném, amiben egy szerverprofilt adhatunk meg a későbbi csatalakozások megkönnyítéséhez. A kapcsolatkezelőbe először belépve az első pont ("Aktuális adatkapcsolat") még rendben is volt, ilyen máshol is volt de a következőt nem teljesen értettem. Elérhető WLAN hálózatok? Aztán az Ok megnyomása után kiderült, hogy tényleg az amire gondoltam, ugyanis mutatta a saját vezeték nélküli routeremet. Ezek szerint végre egy telefon, amivel lehet netezni? Többé-kevésbé, de erről majd lejjebb. Ezeken kívül a bluetooth, az adatkábeles kapcsolat és a pc-s, illetve lifeblogos szinkronizációt segítő program áll rendelkezésünkre. Az "Eszközök" pontból helymeghatározóhoz tartozó két ikon a legérdekesebb. Ezekkel ugyanis meghatározhatnánk a pozíciónkat, a globális helyzetmeghatározó rendszerrel. Ezt sajnos nem sikerült kipróbálni, mert a szolgáltató nem támogatja a szolgáltatást, illetve sajnos bluetooth-os GPS modult sem sikerült találni. A másik nagyon hasznos funkció ebből a pontból, hogy a "Másoló"-val könnyen szinkronizálhattam a névjegyzéket, a naptárt és a galériát a régi telefonommal. Én Nokiával próbáltam, és sajnos valószínűleg csak azzal működik tökéletesen. Az üzemmódoknál megadhatunk 6 módot, plusz az "offline"-t ami a repülőgépeken való használatot teszi lehetővé. A módoknál külön állíthatunk az e-mailek-hez és a videohívásokhoz is hangot. Kicsit zavaró, hogy az alapértelmezett csengőhangokon kívül csak a letöltést lehet választani. Ha saját mp3-ainkból akarunk berakni egyet, azt csak a galériából tehetjük meg. A headsetes használathoz nagyon hasznos kiegészítő, hogy a telefon képes kimondani a hívó nevét, ráadásul nem kell beállítni külön mindenkihez, mert a szoftver magától "felolvassa".
Névjegyzék, hívások, üzenetek Ugyanezt a hangmintát használja a hangtárcsázásnál is. A szoftver megegyezik azzal, mint ami a Nokia 3250-ben is volt, bár a hatásfoka mintha kicsit rosszabb lenne. Ott is ugyanazokat a neveket, nagyjából azonos körülmények között használtam, de ott jobb találati aránnyal, igaz 1-2 félretárcsázásnál nagyobb gondom nem volt vele. A névjegyzékbe rengeteg adatot menthetünk, kezdve a megszólítástól, a videó telefonszámon át az Internet telefonszámig. A telefon hanghívás funkcióival meg voltam elégedve. A "push to talk" szolgáltatás is megtalálható, de sajnos azt nem tudtam kipróbálni, a videóhívást viszont sikerült és érdekes volt, merthogy a nincs belső kamera, így vagy mi nézzük azt akivel beszélünk, vagy ő lát minket. Azért egy kicsit kényelmetlen állandóan össze-vissza forgatni. Az üzenetek beállításainál az első, hogy állítsuk át a karaktertámogatást teljesről csökkentettre, különben sok-sok sms árát fizethetjük ki, csak mert a helyesírási szabályoknak tökéletesen megfelelő szöveget írtunk. Azt már a 3250-nél sem értettem, hogy miért hagyták ki azt a funkciót, hogy ha pontot írunk akkor automatikusan nagybetűvel kezdi a mondatot. Személyes tapasztalat alapján sokkal többször írok mondatvégi pontot, mint más okból. De hogy pozitívumot is említsek az üzenetírásról, nagyon tetszett, hogy az éppen aktuális karaktert kicsit kiemeli a többi közül a jobb láthatóság érdekében. A beépített e-mail kliens már a hitelesített smtp szervereket is támogatja, de ezen kívül nagyjából megegyezik a cég eddigi mobiljaiban megtalálhatóval.
Multimédiás tulajdonságok Hátul egy 2Mp-es kamera lencséje néz ránk, amihez se, vakut se optikai zoom-ot nem kapunk, sőt sajnos még autófókusz sincs a készülékben. Viszont lehetőségünk van fehéregyensúly és színtelítettség állításra, illetve éjszakai és sorozatkép készítésére. Ráadásként pár effektet is kapunk, mint például a szépia vagy a fekete-fehér mód. Alapvetően nem rosszak a képek, de azért kicsit lehetne gyorsabb, mert nagyon oda kell figyelnünk, hogy megfelelő ideig mozdulatlanul tartsuk a kezünket. Videó módban 352x288 pixel felbontással örökíthetjük meg élményeinket, maximálisan 1 óra hosszban. Ezeket később akár az előre telepített lifeblog szoftver segítségével oszthatjuk meg ismerőseinkkel. A telefonnal készített képek / videó Letölthető videó - 3GP formátum, 2,55 MB A zenelejátszót sokféleképpen elérhetjük, legegyszerűbben a csuszkán található 45°-ban döntött gombbal. Itt albumokra, előadókra, stílusokra bontva találjuk a számainkat, amikből elkészíthetjük saját lejátszási listánkat. Már a gyárilag a csomagba kapott fülhallgatóval sem szól rosszul, de bármilyen 3,5mm-es jackdugós fülhallgatóval használhatjuk. A gyári irányító végén 2 csatlakozó van, ami együtt illeszthető a megfelelő helyre és így headsetként is működik. Az irányítóval a lejátszás/szünet, stop, előre-hátra tekerés és egy hívásfogadó/hanghívásaktiváló/rádióállomás váltó gomb kapott helyet. Újdonság, hogy ez az irányító már képes a rádióadókat is megállítani, illetve kikapcsolni, mert ezt nagyon hiányoltam a 3250-ből. Kihangosítva annyira nem jó a hangminőség, de azért még tűrhető. A beállítások között hangszínállítást, széles sztereó és balansz aktiválási lehetőséget találunk. A 4Gb-os merevlemez elegendő a sajtóanyag alapján 3000 db zeneszám tárolására, így egy ideig nem leszünk annak kitéve, hogy elunjuk a számokat. Úgy látszik, hogy a mérnökök, inkább azt szeretnék, hogy zenelejátszónak, és ne rádiónak használjuk a készüléket, mert a visual radio szolgáltatás ugyan tökéletesen működött, de míg az mp3-ak esetében a szükségesnél magasabbra is tehettük a hangerőt a rádióadások a hangerőhiány miatt az utcán élvezhetetlenek.
Böngészés A készülékben 2 böngésző kapott helyet. Az egyik "Szolgáltatások" néven, ez a wapböngészőt rejti, ami nem sok újdonságot hordoz az elődökhöz képest. A másikat Web néven találjuk és ez egy teljes értékű internet böngésző lenne. Itt választhatunk, hogy a szolgáltatónál előfizetett GPRS kapcsolatot vagy egy elérhető WLAN hálózatot használjunk. Egyetlen súlyos hibája van, mégpedig hogy nagyobb oldalak betöltésekor "Out of memory" hibaüzenettel megszakad. Ezt valamelyest orvosolhatjuk, ha kikapcsoljuk a képek letöltése funkciót, de úgy már nem az igazi. Ettől eltekintve külön dicséretet érdemel, hogy gyors görgetés esetén bejön egy kis ablak, amiben a teljes lap kicsinyített mását látjuk bekeretezve, azt a részt ahol épp vagyunk. A másik hasznos funkciót a kéretlen reklámok, üzenetek dömpingje inspirálta, mégpedig, hogy lehetőségünk van a felugró ablakok blokkolására. Végszó Egy meglehetősen jó készülékről van szó, ami pár szoftverfrissítés kiadása után teljesen kiforrott lesz. Ajánlom azoknak, akik meg tudnak barátkozni a viszonylag nagy mérettel, és nagyon sokat utaznak, illetve - mint még egy fontos szempont - meg tudják fizetni. Ugyanis jelenleg 150 ezer Ft körüli áron kapható, aminek a legfőbb oka valószínűsíthetően a nagyméretű merevlemez. Úgyhogy vásárlás előtt az első kérdés az legyen, hogy "kihasználok-e ennyi helyet?" A készüléket a Nokiától kaptuk kipróbálásra, egy Sennheiser PXC250 típusú fülhallgatóval együtt.