Az informatikai sajtót egy ideje követők minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy a tavalyi év talán legnagyobb érdeklődést kiváltott fejlesztése az okosszemüveg volt, konkrétabban a Google Glass. Ez teljesen érthető: egyrészt elsőre nem teljesen nyilvánvaló a célja, másrészt szokatlan maga a koncepció, harmadrészt pedig a termék beépített kamerájával könnyen kivitelezhető magánszféra-sértésre is érzékenyen reagált a nagyközönség.
A legutolsó kapcsán ne feledjük, hogy Edward Snowden tavaly nyáron robbantotta ki az NSA-botrányt, az év második felére jellemző feszült légkör felerősítette a szkeptikusok hangját. Idén a vártnál talán kevesebbet lehetett hallani a termékkategóriáról, azonban ez nem jelenti azt, hogy a vonatkozó fejlesztések ne folynának a szokásos mederben.
Koncepciók és kihívások
A konkrét termékek gyors áttekintése előtt érdemes tisztázni, hogy miről is szól az okosszemüveg-őrület. Az okosórákhoz hasonlóan az okosszemüvegek is a „kiegészítő kütyü” kategóriába tartoznak: a céljuk olyan hétköznapi problémák megoldása, amelyek esetében nem lehetséges vagy előnyös okostelefont, táblagépet vagy laptopot elővenni. Példa: a füsttel telített házba belépő tűzoltó láthatja az okosszemüveg kijelzőjén a számára ismeretlen épület alaprajzát és saját helyzetét, így hatékonyabban és biztonságosabban végezheti a munkáját; adott esetben pusztán hangutasítások használatával további fontos információkat érhet el.
Az okosszemüvegeket fejlesztő cégek jelenlegi legnagyobb kihívása, hogy efféle hasznos funkcionalitásokat legyenek képesek nyújtani az átlagos fogyasztóknak, hiszen enélkül eladhatatlanok lesznek a termékeik. Természetesen hardveres téren is akadnak problémák: az okosszemüvegek belsejében többnyire okostelefonokban használt hardverek dolgoznak, amelyeknek nem csak a helyigényük jelentős, de a fogyasztásuk is magas.
Nézzük, hogy jelenleg min dolgoznak a termékkategóriában érdekelt vállalatok!
Google Glass
A Google Glass nem csak a legismertebb, de a keresőcég Explorer tesztelői programjának köszönhetően a legelterjedtebb okosszemüveg. Többféle kialakítású kerettel érhető el, a kamerája 5 megapixeles, videót 720p-ben képes rögzíteni, a szabadon elérhető háttértára 12 gigabájtos. Van benne Bluetooth / Wi-Fi hálózati chip, a rajta futó alkalmazások a hozzápárosított okostelefonon keresztül is képesek hozzáférni az internethez. A beépített hangszórónak és mikrofonnak köszönhetően Bluetooth-os headsetként is használható, a jelenlegi második fő változatához már fülhallgató is csatlakoztatható. Az akkus üzemideje maximum 1 nap.
A jobb szem felett lévő kijelzője a Google szerint olyan méretűnek érződik, mintha egy 25 hüvelykes kijelzőt néznénk nagyjából 2,4 méterről, de egyáltalán nem zavarja a viselőt a normál látásban. Kiemelendő funkciók: keresés, fordítás, váltás (mértékegységek, pénznemek), navigáció, hívás, videohívás, SMS-ek megtekintése és diktálása.
A fentebb említett Explorer programhoz csatlakozva ~1500 dollárért lehet beszerezni, hivatalosan csak Egyesült Államokban és Egyesült Királyságban.
GlassUp
A projekt elsőként az IndieGoGo közösségi finanszírozó portálon tűnt fel, körülbelül két évvel a Google Glass bemutatása előtt. A Google termékétől eltérően a GlassUp szemüvegen nem futnak alkalmazások, a viselő okostelefonjának másodlagos kijelzőjeként érdemes gondolni rá. A mobilhoz sejthetően Bluetooth segítségével kapcsolható, a telefonon futó szoftvere által küldött információk a szemüveg jobb lencséjére vetítve jelennek meg. A megjeleníthető információk köre tágas: olyasféle dolgokra kell gondolni, mint például szöveges üzenetek, a bejövő hívások metainformációi, időjárás-előrejelzés, turn-by-turn navigáció, tweetek, Facebook állapotfrissítések, RSS hírfolyam.
Az oldalán elhelyezett érintőfelülettel kezelhető termék gyártása a közeljövőben indul be. Első körben a kamerát nélkülöző modell válik majd elérhetővé, méghozzá relatíve baráti 299 dolláros áron. A kamerával is felszerelt változat várható ára 399 dollár, sajnos a képalkotó egység tulajdonságai egyelőre nem tisztázottak.
Vuzix Smart Glasses M100
A Google Glass koncepcióját követő termékről van szó, azaz technikailag egy mobilhálózatokra csatlakozni nem képes okostelefon. Az Android 4.0.4-et futtató eszközben beépített GPS chip is található, továbbá szemüvegkeret sem kell feltétlenül a viseléséhez, anélkül is rögzíthető. Az üzemideje töltésenként maximum 6 óra.
Az M100-at specifikusan üzleti felhasználóknak szánja a Vuzix
A specifikusan üzleti felhasználásra szánt kütyü 1000 dollárért már kapható, a rajta futó szoftverek készítéséhez szükséges szoftverfejlesztői készlet (SDK) további 100 dollárba kerül. A megcélzott vállalati közönség miatt az átlagos felhasználók számára nem releváns a termék, hiszen az okosszemüvegen futó szoftvereket maguknak a vásárlóknak kell elkészíttetniük.
Sony SmartEyeglass
A GlassUphoz hasonlóan a Sony valamikor jövőre piacra kerülő eszköze pusztán másodlagos kijelző. A prototípus tulajdonságai: monokróm kijelző, 3 megapixeles beépített kamera, giroszkóp, iránytű, fényérzékelő, mikrofon, Bluetooth, Wi-Fi.
Lenovo
A kínai vállalat idén júliusban mutatta be az első saját okosszemüveg-prototípusát, ám sajnos túl sokat nem tudni az eszközről. A jelek szerint a Google Glass-hoz és Vuzix M100-hoz hasonlóan akad benne mindenféle hardver, viszont az akkuja meglepő módon nem a szemüvegkeretben kapott helyet, hanem a viselő nyaka köré „tekeredik”. A gyártó egyelőre hardveres és szoftveres partnereket keres a projekthez, a közeljövőben nem kell számítani az elérhetővé válására.
Toshiba Smart Glass
A japánok néhány hete bemutatott kütyüje a GlassUp és Sony SmartEyeglass termékekhez hasonlóan nem akar több lenni egy másodlagos kijelzőnél, azaz hozzápárosított telefon nélkül nem működőképes. A specifikációiról annyit tudni, hogy az élőben is demonstrált prototípus 42 grammot nyomott. A piacra kerülésének ideje, továbbá várható ára nem tisztázott.
Samsung és Microsoft
A közismert vállalatok egyelőre nem jelentettek be okosszemüvegeket, azonban hónapok óta keringő iparági pletykák alapján mindkettő fél rendelkezik már működőképes prototípusokkal.
