A Huawei Ascend Mate 7 a tavalyi IFA-n mutatkozott be először, és már akkor is látszott, hogy a készülék alaposan felszívta magát. A harmadik generációs Mate 7-ből most nem a sima ezüst verziót kaptuk kipróbálásra, hanem a legjobban felszerelt, prémium változatot. Aki nem szereti a phableteket, az most ikszelje az oldalt, ellenben aki 6 hüvelykes kijelzőben gondolkozik, annak nagyon is érdemes végigolvasnia a tesztet.
Nehéz belekötni a külsőbe
A Huawei nem kis tapasztalatot halmozott fel az évek során és badarság lenne azt állítani, hogy az idehaza még mindig ismeretlenül csengő kínai márkanévnek lenne miért szégyenkeznie. A korábban tesztelt Ascend P7 után a Mate 7 Premium is tipikus iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy vonzó és kívánatos telefont megalkotni. A recept egyszerű, fogjunk egy remek IPS kijelzőt, tegyük azt egy nagy és vékony házba, használjunk minőségi anyagokat és erős komponenseket, és lehetőleg az olyan extrákat se felejtsük el, mint a jó kamera, vagy az ujjlemonyat olvasó.
A prémium kiszerelés – hasonlóan az aranyszínű iPhone 6 Plus verzióhoz – nagyon elegánsra sikerült, nem túl csicsás, viszont kellő feltűnést okoz, ha mondjuk egy tárgyaláskor kidobjuk az asztalra. A vékony, mindössze 7,9 milliméteres készüléket jó érzés kézben tartani, érződik, hogy van benne anyag. A 157 x 81 milliméteres méret nem kicsi, de még talán pont elfér egy farmerzsebben. A mellékelt ablakos krémszínű tok pedig nem csak az asztalon, de a táskában is kellő biztonságot nyújt a telefon számára. A 185 grammos tömeg sem sok, ebben a méretben ez teljesen ideálisnak mondható.
A 6 hüvelykes kijelző nehezen használható egyetlen kézzel, szerencsére egy mozdulatttal aktiválható az egykezes mód. Ilyenkor átalakul a képernyő alján megjelenő virtuális navigációs menü, ami egészen egyszerűen azt jelenti, hogy az ikonok kicsúsznak a kijelző szélére. A tervezők nagyon kitettek magukért, a képernyőt csupán egy leheletvékony keret fogja közre, ez pedig szinte nem is látható, alig 1 milliméteres káváról beszélünk. Alul és felül sincs sok szabad hely – főként mert eltűntek a fizikális érintőgombok - a phablet elejét teljes egészében a kijelző uralja. Felül megbújik egy 5 megapixeles előlapi kamera, egy hangszóró, egy fény- és távolságérzékelő szenzor, valamint egy színes eseményjelző LED, amit sokan hiányolni szoktak az okostelefonokról.
Az Ascend Mate 7 Premium oldalán találjuk a szintén fémből készült gombokat, illetve két kis fiókot. Ezekben Nano SIM-et helyezhetünk el, illetve a második fiókba tehetünk akár egy microSD kártáy is. Itt annyi a trükk csupán, hogy csak az első foglalat támogatja a 4G-t, a második csak a 3G-t ismeri. A fejhallgató kimenet felülre került, alul pedig egy hagyományos microUSB lapul, ami a töltést és a vezetékes szinkronizálást szolgálja, illetve értelemszerűen itt használhatjuk a mellékelt USB OTG kábelt is.
A készülék hátlapjára azért jutott egy kis extra is, itt kapott helyet ugyanis a kb. 1 x 1 centis ujjlenyomat-olvasó, ami hasonlóan működik, mint a kémfilmekben, illetve mint mondjuk az iPhone 5s esetében. Itt is egy külön chip tárolja az ujjlenyomatokat, elvileg teljes biztonságban használhatjuk ezt a funkciót is. Az érzékelő fölé került a 13 megapixeles kamera, a LED-es villanó ,és itt bújik meg az NFC egység is.
A 6 hüvelykes, 1080 x 1920 pixel felbontású kijelzőről még nem ejtettünk szót, pedig nagyon is megérdemeli a dicséretet. Az alkalmazott IPS panel jól látható oldalról, a színei rendben vannak, éles és kontrasztos a képe. Ami feltűnt, hogy a fehér fényereje nagyon erős, az 500 nit nagyon hasznos, még fényesebb környezetben is jól olvasható a kijelző. Leszámítva azt, hogy azért itt is tükrözödik a kijelző felülete. A PPI érték 368, ez a szám teljesen megfelel a felső kategóriának, meglátásunk szerint az alkalmazott FHD felbontás tökéletesen elég egy 6 hüvelykes készülék számára. Gondoljunk csak bele, a Samsung, vagy az Apple is csak a 8-10 colos gépeknél alkalmaz ennél magasabb felbontást, és ez talán jól is van így.
Nyolc maggal, közel a csúcshoz
Egy 140-145 ezertől induló készüléktől már elvárható, hogy ne csak külsőleg, de belsőleg is korrekt tudást nyújtson. A Huawei ezen a téren is alaposan bekeményített, az Android 4.4.2 már első bekapcsoláskor gyorsan és magabiztosan fut. Nincsenek idegesítő akadások, elgondolkozások. Az ok viszonylag egyszerű, az Emotion UI 3.0-át egy erős rendszer, kellően gyors SoC szolgálja ki. Az ARMv7 architektúra tényleg nem gyenge, a nyolcmagos Hisilicon Kirin 925 processzorban pedig négy darab 1,8 GHz-es Cortex-A15 magot és még négy 1,3 GHz-es Cortex-A7 típust találunk. Ez utóbbi ugyan gyengébb, de jóval takarékosabb is, ami védhető megoldás, hiszen nem mindig van szükség csúcssebességre. Egy kevésbé számítás igényes alkalmazásnak fölösleges minden erőforrást megmozgatnia, mondjuk jegyzeteléshez bővem elég egyetlen Cortex-A7 mag is. Érdekesség, hogy egy plusz 230 MHz-es segédprocesszor is lapul a tokon belül, aminek hihetetlenül alacsony a fogyasztása, mindössze 0,009 mW.
Játékok terén is jól muzsikál a Mate 7, igaz nem egy combos Snapdragon került bele, de az alkalmazott Mali-T628 grafikus gyorsítónak sem kell szégyenkeznie. Az Android memóriából sem fog kifogyni, hiszen a nálunk járt verzióban 3 GB RAM teljesített szolgálatot, míg az olcsóbb válozatban 2 GB lapul. Háttértárat tekintve 32 GB-ot kapunk, amit microSD kártyával többszörösére is növelhetünk.
A gördülékeny lapozgatás, gyors böngészés mellett kívácsiak voltunk, hogy a tesztrpogramok mit mutatnak. A Quadrantban elért 10 598 pont nem volt túl sok, nagyjából a korábban tesztelt Honor 6 eredményét mutatta, de megdöbbenésünkre közel volt a HTC One mini 2-höz is. Az AnTuTu már reálisabb képet mutatott, ez a program jobban optimalizált az octa-core rendszerekre is. A 44 080 pont kiemelkedően jónak számít, csak összevetésképpen az iPhone 6 elért pontszáma 48 765 volt. A Mate 7 böngészőteszteken is jól szerepelt, a Sunspider 984 ms értéke korrekt, a legtöbb hasonló árú készülék bőven 1100 pont fölött szokott teljesíteni (itt a kisebb érték a jobb). A Geekbench 3 (multi) értéke is jól mutatja a phablet erejét, a 3187 pont durván lenyomja a mezőnyt.
A prémium utószó a készülék szoftverére is kiterjed, többek között a borításhoz is jól passzoló, kifejezetten elegáns témát is kapunk. Ami tetszett, hogy a tokkal teljesen összhangban van az Emotion UI 3.0, Becsukott állapotban a kis ablak területén láthatjuk az órát, illetve azt lapozva a zenelejátszót is könnyen vezérelhetjük. Aki még nem használta a Huawei módosított rendszerét, az valószínűleg csodálkozni fog, hiszen az Android 4.4.2 nem rendelkezik hagyományos menüvel, mindent kiszerveztek a lapozható oldalakra. Widgetekből most is egy tonnányit kapunk, az előre telepített appok sem nevezhetők éppenséggel szűkösnek, bár a demó játékokat szerintünk 2015-ben tök fölösleges felpakolni.
A felülről lehúzható értesítő menüsor logikus és látványos, hasonólan a szintén felülről lenyíló gyorsfunkciók listájához. Innen kapcsolható a leggyorsabban a WiFi, Bluetooth, mobiladat és további hasznos funkció. A takarékos üzemmód is fontos extra, ilyenkor a készülék elkezd spórolni, nincsenek 3D-s effektek, maradnak az egyszerű ikonok és persze a visszafogott teljesítmény. Nagyon hasznos funkció, ilyenkor ugyanis nem kell egyenként lekapcsolgatni például a GPS-t, NFC-t, vagy 4G/LTE szolgáltatást, a rendszer mindent magától megold. Az akkumulátorral elégedettek voltunk, a 4100 mAh teljesen szuper, két napot röhögve kibírhatunk vele. Sőt, nagyon-nagyon spórolóson akár plusz egy fél napot is ráhúzhatunk. Ez persze kezelőtől is függ, mert 3D-s játékokkal, vagy hangos HD filmzéssel akár 6-8 óra alatt is lemeríthető a Huawei óriása. Ésszel használva viszont nem feltétlenül kell a nap végét a konnektor közelében töltenünk, így összességében elégedettek voltunk az üzemidejével.
Egy phabletnek is lehet jó a kamerája
Az előlapi 5 megapixeles kamera a célnak megfelel, ugyan nem csúcsminőségű önarcképekhez tervezték, de egy-egy selfie simán ellőhető vele. Ennél lényegesen izgalmasabb a hátlapra szerelt kamera, amit a Sony szállított. A negyedik generációs BSI szenzor nem rossz, a szokásos 13 megapixeles felbontás pedig bőven elég lesz a buzgó gyerekfotós családapáknak is. A 8 milliméteres gyújtótávolság és az f/2.0 megfelelő értékek, ennél viszont érdekesebb az elkészített képek minősége. A tesztképeken is jól látszik, hogy a Mate 7 simán helyettesíthet egy olcsóbb kompakt kisgépet, kiránduláshoz, vagy családi eseményekhez is jól használható. A képek részletgazdagok, a zajszűrés elfogadható, a vonalélesség egész jó.
A kamera funkciók sem fapadosak, van panoráma, HDR, hangmemo, szépítés, arcfelismerés, sorozat mód, sőt pár egész jó képi effekt is elérhető. A videós képességek is rendben vannak, a készített 1080p felvételek egész jók, bár az automatikus fehéregyensúly sokszor nincs a helyzet magaslatán. Rossz megvilágításnál érdemes a LED villanót is aktiválni, ennek a fénye akár folyamatos is lehet. Videózás közben hasznos extra a képkocka mentés funkció, ezzel lényegében bármelyik pillanatot lementhetjük a galériánkba. Dedikált kamerás gomb itt sincs, ellenben hozzárendelhetjük a hangerőhöz, ami bizonyos helyzetekben nagyon praktikus tud lenni.
Nehéz belekötni
A Huawei Ascend Mate 7 Premium egy nagyon jó okostelefon, azaz phablet lett. Nem könnyű belekötni, hiszen külsőleg rendben van, ott a helye a felső kategóriás készülékek között. Belső tudása is jó, erős hardverei miatt pedig a játékokat sem kel félve betöltenünk. Emellett elegendő memóriával és tárhellyel is rendelkezik, szoftveresen pedig mindent tud, amit tudnia kell. Extrákban is bővelkedik, 4G, NFC, ujjlenyomatolvasó, akár dupla-SIM használata is lehetséges. Hab a tortán a phabletekre nem jellemző kiváló BSI szenzoros kamera, ami fotózásra és videózásra is ajánlható, valamint a 4100 mAh akkumulátor is még kívánatosabbá teszi a prémium érzést sugalló Mate 7-et.
Ha nagyon bele kéne kötni, akkor a Note 4-nél megszeretett cerka hiányát lehetne felróni nekik, ezt talán kompenzálja a remek tok, amiért nem kell külön 10 ezret elköltenünk. A 140 ezer forintos kezdőár is elfogadható, amit egy a 16/2 GB-os Moonlight Silver vagy Obsidian Black kivitelért kérnek el. A Premium Gold 32/3 GB-os csúcsmodellért persze lényegesen többet kell letenni az asztalra, a 200 ezer forint körüli árcédula miatt minden bizonnyal nem lesz tucattelefon, de azt se felejtsük el, hogy ebben a kategóriában a verseny is elég nagy a fizetőképes vevők kegyeiért.
