Ugyan a világ legelterjedtebb mobilos operációs rendszere az Android, ám ez a tökéletessége helyett inkább a flexibilitásának köszönhető, a legolcsóbb mobiloktól a legdrágábbakig mindenen futtatható. A telefongyártóknak alapvetően nem kell licencdíjat fizetniük a használatához, remek szoftveres ökoszisztémával rendelkezik, továbbá egyéni felületekkel és egyéb adalékokkal felturbózva a cégek képesek megkülönböztetni egymásétól a termékeiket.
Ettől függetlenül akad a platformnak egy hatalmas hátulütője: noha maga az operációs rendszer ingyenes és nyílt forráskódú, ám a hozzá tartozó Google Play szolgáltatások már zárt forrásúak. Alapvetően bármely gyártó használhatja a készülékein az Androidot, azonban ha szeretnék telepíteni a Play Áruház alkalmazást, akkor kénytelenek engedélyt kérni a keresőcégtől. Az engedélyt viszont csak akkor kapják meg, ha előtelepítik a készülékeikre az összes többi fontos Google-alkalmazást is, ilyen például a Gmail, Youtube és Play Zene.
A végfelhasználók rootolás nélkül nem képesek eltávolítani a mobiljaikról és táblagépeikről a Google szoftvereit. A gyártók nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, hiszen a Play Áruház kínálata nélkül az ügyfelek számára fabatkát sem ér a termékük, viszont saját alternatív szoftveres ökoszisztéma kifejlesztésébe nem kívánnak pénzt fektetni, így kénytelenek belemenni a Google játékába.
Hadat üzent a Cyanogen
A CyanogenMod Android-disztribúció mögött álló vállalat nemrég nyíltan háborút indított a Google ellen. Kirt McMaster ügyvezető igazgató bejelentette, hogy tervei szerint 3-5 éven belül a vállalata képes lesz minden egyes Google Play szolgáltatást és alkalmazást saját fejlesztésűre cserélni, kereszteshadjáratának keretében a lehető legteljesebb mértékben kipaterolná a Google-t a saját operációs rendszeréből.
OnePlus One
Állítása szerint az első csapást 18 hónapon belül mérné a keresőcégre, addigra a vállalat elméletileg képes lesz előállni a Play Áruház riválisával. Ha jól értjük a helyzetet, akkor az összes Cyanogen által készített kliens- és szerveroldali alternatíva nyílt forráskódú lesz, azaz McMaster nem cseberből vederbe kívánja ejteni a mobilozókat.
Ki állja a számlát?
A terv grandiózusnak tűnik, de nem lehetetlen a kivitelezése. Komoly erőforrásokra lesz szükség, a Cyanogen terve szerint az anyagi támogatást egyrészt magánbefektetők, másrészt a Google-mentesítésben érdekelt felek fogják adni. A Microsoftot érthető okokból máris hírbe hozták a kezdeményezés finanszírozásával: ugyan a redmondiak nem kívánnak Androidot használni, de a Google piaci pozíciójának gyengítése az érdekükben áll. Saját meglátásunk szerint a vállalat nem csak pénzt adhatna a projektbe, de akár el is engedhetné a Google-mentes droidot használó gyártók esetében az Android által sértett szabadalmai miatt beszedett licencdíjat. Állítólag a szabadalmain keresztül a Microsoft többet keres az Androidon, mint a saját Windows Phone-ján, csak hogy perspektívába helyezzük a vállalat piaci helyzetét.
A Microsofton kívül a Cyanogen elsősorban a mobilszolgáltatókkal, továbbá a Google szolgáltatásaival rivális megoldásokat kínálókkal szemezget, plusz magukat a mobilgyártókat is meg kívánja győzni a pénzcsap kinyitásáról. Utóbbiak egy darabig valószínűleg kivárásos taktikát alkalmaznak majd, részben a Google esetleges haragjától tartva várhatóan nem fognak nyíltan kiállni a Cyanogen mellett.
Szerintetek szükség van a Cyanogen alternatív androidos ökoszisztémájára?
(Nyitókép: Chris Sewell)
