Emlékszik még valaki a menedzser kalkulátorokra? Rendkívül menőnek számítottak az ezredforduló környékén. Volt egy kisebb, 2-4 soros LDD kijelzőjük, billentyűzetük, pár száz kilobájtnyi memóriájuk, és néhány alapvető programjuk, úgy mint számológép, névjegyalbum, jegyzetelő, naptár, sőt a jobbakba még játékot is beletettek az unatkozó cégvezetőknek. E termékkategória aztán a feledés homályába merült, az okostelefonok minden levegőt elszívtak előle.
Pont a BlackBerry (korábbi nevén RIM) volt az, amely jelentősen hozzájárult a kalkulátorok halálához, hiszen QWERTY billentyűzettel felszerelt mobileszközei szinte az üzletemberek alapeszközeivé váltak. Futott a kanadai cég szekere, az évtized végére azonban a konkurencia a nagyobb app kínálattal elhúzott mellettük, ma már inkább iPhone dukál a nyakkendők mellé. Mit tettek vesztes pozícióban? Visszanyúlva a gyökerekhez kiadtak egy okostelefont, ami legkevésbé telefonálásra alkalmas, billentyűzetével, nagy kijelzőjével viszont garantálja az elérhető applikációk gyors kezelését.
Okos klaviatúra
A Passportot nézve, szinte üvölt róla, hogy nem egykezes használatra tervezték. A 9 centiméteres hosszúsága még átlagosnak számít, ám a 12 centiméteres szélessége mellett a legnagyobb phablet is csak péklapátocskának tűnik. Igazi monstrummal van dolgunk, ami a szerkesztőséget is megosztotta: volt, akinek tetszett, és akinek nem.
Nem való zsebbe, nem lehet egy kézzel kényelmesen fogni, az ergonómiáról még nem is hallott, aki készítette, a gombjai ügyetlenül lettek elhelyezve, ez egy kacat – hallatták hangjukat az ellenzői. Mások viszont imádták – köztük én magam is – hiszen végre egy gyártó, aki hajlandó volt eltérni az egy kaptafára gyártott mobiloktól, aminek köszönhetően egy méretes 1:1 arányú kijelzőt, és egy egészen kiváló három soros billentyűzetet is kapunk.
Utóbbi kétségtelenül a Passport legerősebb pontja, és örömmel látnánk más készülékben is. Az érintésérzékeny gomboknak ugyanis több előnyük van. Egyrészt a kijelző megérintése nélkül navigálhatunk velük, másrészt szöveg gépelésekor egy mozdulattal törölhetjük az utoljára bevitt szót, valamint a képernyő alján megjelenő három szövegjavaslatból egy húzással kiválaszthatjuk a megfelelőt.
Ha gyakorlottak vagyunk, akkor csak ritkán kell felemelnünk majd az ujjunkat a klaviatúráról, legalábbis ha angolul levelezünk. Sajnos numerikus gombok és ékezetes karakterek már nem fértek fel az angol kiosztású billentyűzetre, így magyar nyelv esetén sokszor kell majd igénybe vennünk a kijelzőn megjelenő kiegészítő virtuális billentyűzetet, ami több mint kényelmetlen.
Banánhéj
Kár érte, pedig a Passport és maga a Blackberry OS tele van jó ötletekkel. A rendszer remekül kezeli és integrálja a népszerű közösségi oldalakat és a főbb levelezőrendszereket, többek között a Gmail is, a BlackBerry HUB sokkal többet nyújt egy puszta értesítési sávnál, a Blend pedig összeköttetést teremt telefonunk és PC-nk között. Mindehhez igényes anyaghasználat, erős hardver (Geekbench 3 Multi-Core: 2451; Basemark OS II: 628), jó hátlapi kamera, erős akkumulátor és egy remek 1:1 arányú kijelző dukál, amelyen tényleg remekül mutat bármilyen tartalom. Ha csak a specifikációkat nézzük, akkor a készüléknek az okostelefonok felső kategóriájában van a helye.
Az összkép azonban már mást mutat, a kanadaiak ökoszisztémája még mindig rendkívül kicsi a riválisokhoz képest. Hiába csatornázták be az Amazon alkalmazásboltját, még annak a néhány androidos szoftverével együtt is túl kicsi a BlackBerry világa. Kevés app, könnyű kezelés, mintha egy újkori menedzser kalkulátort kapnánk. Hiába a sok jó ötlet és a merész forma, a Passport nem való elsődleges telefonnak. Aki viszont egy kiegészítő munkaeszközt keres mobilja mellé, annak bátran ajánljuk.
A telefont a VIP-Phone bocsájtotta rendelkezésünkre.
