Ha Amerikában, Európában vagy Japánban megjelenik egy sikeres – sőt a neves cégeknél egy még meg sem jelent, de sikergyanús – termék, azt habozás nélkül lemásolják a főként kínai gyártók. Mellettük Korea és India is szereplővé válik a hamisítványok piacán, ahol előfordul, hogy egyáltalán nem megy a minőség rovására a rendkívül alacsony árcédula, sőt a klónkészülék gyakran ugyanazon gyárban készül, mint az eredeti.
A Nokia készített 2012-ben egy felmérést, amely szerint minden ötödik, használatban lévő mobileszköz hamisítvány. Az amerikai Gartner Research szerint még rosszabb az arány, különösen, hogy az okoseszközök megjelenésével még inkább felgyorsult a piac. A Mobilgyártók Fóruma (MMF) pedig 148 millió hamis mobiltelefon 2013-as gazdára találásáról írt. Dr. Fan Gang, Kína legbefolyásosabb közgazdásza a másolás növekedését egy természetes folyamat eredményeként magyarázta. Szerinte mivel a jelenlegi cégek többsége a 90-es évek előtt nem is létezett, azok másolással érhetik utol leggyorsabban nyugati versenytársaikat. Kína relációjában pedig kijelentette, hogy bár a helyzet biztató az évenkénti több százezer végzős mérnököt tekintve, mégsem lesz egyhamar meghatározó, saját innováció az országban.
Mi a baj a hamisítványokkal?
A számítástechnikai eszközök klónozásával olyan problémák merülnek fel, amelyek elsősorban az eredeti mobil-, táblagép- és laptopgyártóra ütnek vissza, de azért okozhatnak gondot a felhasználóknak is. Először is rontják a nagy gyártók eladási mutatóit. Önmagában a marketingkampány hiánya, a rosszabb minőségű alapanyagok és alkatrészek miatti olcsóság nem zavarná a vevőket. De azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy a vázolt okok miatt nincs garancia a minőségi és a tűzvédelmi szabványok betartására. A vevő továbbá komoly kártevőveszélynek teszi ki magát egy-egy netes klóneszköz vásárlása esetén, az adathalászok könnyen megszerezhetik adatait. A következő probléma akkor lép fel, amikor tényleg baj történik. A vevő nem tudja érvényesíteni jótállási vagy kártérítési igényét, az eredeti terméket gyártók pedig márkaromlással néznek szembe, mivel a hamis eszköz csúnya dizájnját vagy rossz működését a felhasználók legtöbbször az eredeti termék gyártójához kötik.
Az olcsó változat nem minőségi anyagokból készül, a processzor régebbi, az érintőképernyő lassabban reagál, az akkumulátor pedig valószínűleg hamarabb, akár egy-két óra alatt lemerül. A legnagyobb veszély, hogy túlmelegszik, és az eszköz jobb esetben csak kikapcsol, rosszabb esetben teljesen használhatatlanná válik. A telefonok a legritkább esetben tudnak magyarul, de az angol szövegbe is gyakran kerülnek kínai/koreai kriksz-krakszok. Probléma lehet ezenkívül a sávszélességgel is, különösen, ha nemcsak Európában szeretnénk használni a készüléket. Az alap eléréssel, a 2G kapcsolattal még mindegyik elboldogul, de a 3G – és különösen a 4G – már gondot okozhat, ugyanis a beépített, „kedvező árú” modulok nem dolgoznak az összes frekvenciasávon. Általában kétnormás 850/2100 vagy 900/2100, ritkábban háromnormás 850/900/2100 MHz modulokat építenek ezekbe az eszközökbe. Ehhez képest Magyarországon a Telekom és a Telenor a 3G-t 2100 MHz-en működteti, míg a Vodafone használja a 900/2100 MHz-es sávot. Tehát a városokban és a sűrűn lakott településeken nem lesz probléma egyik szolgáltatóval sem, azonban a szórványosan lakott területeken csak a Vodafone hálózatának maximális sávszélességét használhatja ki a klóntelefon-tulajdonos. Ami pedig a 4G-t illeti, jelenleg alig néhány másolat támogatja a leggyorsabb adatátviteli módot.
Védekezés
Első körben az állami szervezet feladata, hogy ne jusson be az országba hamis termék. Suller Attila őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője a PC World kérdésére elmondta, hogy a szellemi tulajdonjog minél hatékonyabb védelme miatt alkalmazzák idén januártól a tagállamok a 608/2013/EU rendeletet. „Ha valaki az interneten keresztül rendel egy szellemi tulajdonjoggal érintett árut, érdemes jól megnéznie, hogy az honnan származik. Ha valaki egy hamis terméket választ, hiába fizeti ki az árát, a hatóságok vissza fogják tartani, és ha bebizonyosodik, hogy valóban hamisítvány, akkor a NAV megsemmisíti” – nyilatkozta a szóvivő.
Ha az eszköz átcsúszik a vámon, és a vevő kézbe veszi, ám nem elégedett okostelefonjával, akkor nem sokat tehet, mivel a Kínából érkező klónokra általában semmilyen garancia nincs. „A hamis készülék teljesítményének vagy például a kijelzőjének, kamerájának feljavítására nincs lehetőség. Egyedül az operációs rendszert lehet rajta a feltörést követően lecserélni egy újabb verzióra” – jelentette ki a PC World kérdésére válaszolva Szincsák Tamás, az ESET szakértője. Kérdés persze, hogy az adott esetben gyengébb, korábbi processzor bírja-e az újabb operációs rendszert és alkalmazásokat. A veszélyes alkalmazások kiküszöbölésére hasznos a klóntelefonokat átküldeni egy víruskeresésen, mert a legnagyobb veszélyük a gyárilag telepített vírusok. „A hamis okostelefonon nem automatikusan van ártó kód. Ha mégis, sokszor elég egy víruskeresés vagy a gyári állapot visszaállítása. Ha a fertőzés nem tűnik el, akkor azt a telefon gyártója telepítette fel, és csak a készülék feltörésével, illetve az operációs rendszer és vele együtt az előre telepített alkalmazások cseréjével lehet azt eltávolítani.”
iPhone 6-hamisítvány: a hivatalos Apple-bemutató előtt már kapható a Wico6
Afrikában és az arab országokban máshogy próbálnak védekezni: lekapcsolják a hamisított mobilokat, így szoktatva az embereket, hogy ne vegyenek klónokat. A hamisítványokat az IMEI (International Mobile Equipment Identity)-kód alapján ellenőrzik, amellyel minden, világszerte gyártott és forgalmazott mobil rendelkezik. A probléma az, hogy ma már a hamis készülékeknek is van egy eredeti készülékből kimásolt, feltört IMEI-kódja – hogy több telefon is használhassa ugyanazt –, így előfordulhat, hogy a szolgáltató az eredeti készülékkel rendelkező tulajdonos mobilját kapcsolja le.
Keleti nyitás
Bár nem úgy tűnik, Kína is küzd a hamisítások ellen, és folyamatosan növekszik a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indult eljárások száma. Az elmúlt években 3000-5000 ügyben döntöttek a bíróságok. A hatóságok igyekeznek támogatni az eredeti terméket gyártó kínai vállalkozásokat, amelyek egyébként többször komoly versenyre késztették már az Apple-t vagy a Samsungot. Két éve például egy addig szinte ismeretlen, Oppo nevű modell simán lekörözte az iPhone 5-öt és a Galaxy S III-at is. Az Oppo Find 5 az iPhone 5 1136×640 pixelesénél messze jobb, full HD-s, 1920×1080-as felbontású kijelzővel rendelkezett, és Snapdragon S4 Pro processzora simán verte a Galaxy S III Exynos chipsetjét.
Mindezek ellenére Sencsen tartományban – egyébként a külföldi befektetések központja Kínában – virágzik a klónüzlet. Az ott fellelhető legújabb termék a még piacra sem dobott iPhone 6 hű másolata. Danny Winget mobiltesztelő YouTube-csatornáján mutatta be az új almás telefonról megjelent hírekre megszólalásig hasonlító Wico6-ot, ami első ránézésre elég pofás klónnak tűnik, a gyártók igyekeztek minimalizálni a külcsín hibáit. A Wico6 négymagos, 2,4 GHz-es MediaTek SoC-kal és Mali-400 MP grafikus gyorsítóval fut, 2 GB RAM, illetve 8 GB belső tárhely található benne. Kijelzője 4,7 hüvelyk átmérőjű, az 540×960 pixeles felbontás viszont nem az Apple-től elvárt retinaminőség, mivel csak 234 ppi-vel rendelkezik. Az iPhone-másolatoknál már megszokott Android fut rajta (4.4.2 KitKat), de olyan egyedi indítással, hogy a felületes szemlélőnek tényleg az iOS 7 jut eszébe. Persze nem minden arany… Az App Store például a Google Playt indítja el.
Ám a Wico6-nak is akad versenytársa: a GooPhone i6. Ez az augusztus 1-től kapható változat szintén 4,7 hüvelykes IPS-kijelzőjú és ugyanolyan felbontással bír, de a processzor más (négymagos MediaTek MT6582). Csak 1 GB RAM-mal, viszont ugyanúgy 8 GB tárhellyel rendelkezik. Két kamerája 13 és 5 megapixeles. Először csak aranyszínben kapható, 150 dollárért. Mindkét klónnál felmerül a kérdés, hogy ezúttal mennyire ártott az Androidnak az almásítás, legtöbbször ugyanis annyira iPhone-osítani akarják a mérnökök a rendszert, hogy sikerül elrontani a jól működő Google rendszert is. Az iPhone 5 másolatainál például állandó probléma, hogy nem lehet hozzáadni Google-fiókot a telefonhoz, ami ezért nem szedi le a címjegyzékünket sem. Kinek jó tehát egy klóneszköz? Annak, aki kalandvágyó. Hajlandó vállalni az akár többhetes szállítást, az esetleges megsemmisítést a vámeljárás során, az adódó használati problémákat és a jótállás hiányát. Ugyanakkor szeretne a hivatalos ár töredékéért hozzájutni egy többé-kevésbé használható telefonhoz vagy táblagéphez.