Számtalan vád érte már az egyik nagy kóla gyártót, melyek szerint az itala egészségtelen, ráadásul kokacserjéről származó leveleket tartalmaz - a pletykagyárosok persze rögtön felreppentették a rémhíreket, hogy az ebből származó kokain fizikai és szellemi függést okoz, ennek köszönheti vezető pozícióját egy cég az üdítőitalok piacán. Hosszú ideig taglalhatnánk az okokat, a feltételezéseket és tényeket, azonban nem tesszük.
Egyik nap érdekes beszélgetést folytattam Balla Zoltánnal a témáról, melynek eredményeképp érdekes felvetés született. A megoldás egyszerűbb, mint manapság elkapni az influenzát: az italuk egyszerűen finom. Nem csak finom, de finomabb mint a többi silány, vagy kevésbé silány kópia.
És hogyan jön mindez a képbe az Apple termékekkel kapcsolatban? Nagyon egyszerűen. Ha engem arra kérnének, hogy soroljak fel három olyan funkciót, amit a Macek tudnak, a PC-k pedig nem, komoly problémában lennék a világítós alma és a MacOS után. Különösen igaz ez, amióta hardvereik teljes mértékben PC-kompatibilis eszközök lettek. Akkor miért mutat a gyermek, apuka és nagymama egyformán a MacBook-ra, ha egy kupac noteszgép közül a legszimpatikusabbat kell kiválasztani?
Sokszor taglaltuk már, hogy az Apple egyszerű, de hatásos formatervei milyen jól működnek. Ez általában remek összerakási minőséggel és anyagválasztékkal társul - hiába, számítógépünket kénytelenek vagyunk fogdosni, ilyenkor pedig sokat számíthat egy-egy jó helyen elhelyezett puha tapintású, gumírozott műanyag, vagy épp a szálcsiszolt alumínium. A részletek azonban ennél trükkösebbek.
A MacBook Pro sötétben automatikusan kifényesedő billentyűzete, a valóban használható érintőpad, a beépített kamera mellett kigyúló, a noteszgép anyagán átvilágító zöld fény, a mágneses töltőcsatlakozó, a magát fokozatmentesen szabályozó hűtőventilátor - mind olyan részletek, amelyeket felfedezve az ember újból és újból arra gondol: érdemes volt Apple terméket vásárolni. Kicsit olyan dolgok ezek, mint az autókban a napellenzőkben található tükör kinyitásakor kigyúló sminkvilágítás. Figyeljék meg, autókat kedvelő ismerősük nem fogja tudni megállni, hogy ne ellenőrizze le a meglétét.
Az Apple termékek egyszerűen jók. A körülöttük kialakult rajongást, az óriási sikert nem foghatjuk a marketingre: ezúttal a reklámok és rendezvények szolgálják ki a termékeket, nem pedig fordítva. Gondoljunk csak a nemrég megjelent MacBook Air-re. Kompakt méretei és remek megjelenése ellenére nagyteljesítményű számítógép, rengeteg hasznos extrával - mindemellett technológiailag is modern. LED-es háttérvilágítású, nagyfelbontású kijelzővel, igény szerint szokványos HDD helyett SSD-vel is rendelhető.
Még a hiányzó optikai meghajtóra is jól működő megoldást biztosít a gyártó. Vagy megvásároljuk a kiegészítő dobozkát, vagy telepítjük asztali gépünkre a Windowsos PC-ken is gond nélkül műküdő RemoteDisc alkalmazást, amellyel hálózaton keresztül használhatjuk annak beépített CD/DVD íróját. Mindezt 300 ezer forinttól, operációs rendszerrel együtt. Ha alaposan belegondolunk, az előbb említett extrákkal együtt ez az ár egyáltalán nem drága, sokkal inkább reális. A gép csak annyival kerül többe vetélytársainál, amennyivel jobb. A finom kóla is csak ennyivel drágább a gagyinál.
Ezzel pedig el is érkeztünk cikkünk lényegéhez, az itthoni Mac-vásárlás problémájához. Itthon az Apple termékek ára égbekiáltóan magas, legalábbis a dollár aktuális árfolyamával és a kinti árakkal számolva. Ami odakinn 300-310 ezer forint áfástól, tokkal-vonóval, az itthon miért nettó 380? A lokalizálásra és a helyszíni központok üzemeltetésére ne fogjuk, mert ilyenek - sajnos - nincsenek. De miért? Itthon számos más Apple-szolgáltatás nem érhető el - gondolunk itt az AppleCare garanciajellegű ügyfélszolgálatára és szervizére, vagy például az iTunes-ra. Miért?
Régóta létező problémák ezek, válasz és megoldás azonban továbbra sincs. Pedig sokakat - köztük engem is - csak ezen bizonytalanságok választanak el attól, hogy megvásároljam első Mac-emet. Addig is iszom tovább a kedvenc kólámat.
