A XX. század utolsó két évtizedében a Microsoft és az Apple immár történelemkönyvekbe illő versenyt futott a felhasználókért, amelynek során a minden gépre telepíthető Windows győzedelmeskedett. Persze ne feledkezzünk meg a Linuxról sem, amely habár szép eredményeket ért el – főként szerveroldalon –, a végfelhasználók táborából csak keveseket tudott megtéríteni. Ebben az időszakban a Google is megszületett, amely elsőként keresőjéről vált ismerté, majd a webes szolgáltatások folyamatos bevezetésével mára az internet legnagyobb szereplőjévé vált.
A második front 2007. januárjában nyílt meg, mikor Steve Jobs bemutatta az iPhone-t. A mobilok is okossá válásával megkezdődött evolúció a mai napig tart. Ebben a folyamatban a Google az Android rendszerrel meg tudott kapaszkodni, míg a Microsoft megkésve állt elő saját megoldásával. Közben az Apple ismét lépett, és bejelentette az iPadet, amelyre szinte azonnal megérkezett a Google reakció is, bár Larry Page cége nem tudta megismételni az okostelefonoknál látott gyors sikert.
Az emberek tehát már rendelkeztek asztali géppel, amelyen dolgozhattak, illetve okos mobileszközzel, amellyel alkalmazásokon és weboldalakon keresztül fogyaszthatták a netes tartalmakat. Ám ekkor a legnépszerűbb tartalomfogyasztó eszköz még nem vált hadszíntérré: a tévé. A 2010-ben megjelent első netre kötött televíziók azonban már alkalmazásokat tudtak futtatni, és a webes szolgáltatásokhoz kínáltak klienst (Netflix, Hulu, YouTube, Vimeo), így ítélve lassú kihalásra a lineáris csatornákat. Napjainkban szinte mindegyik gyártó rendelkezik okostévé-platformmal, mint ahogy a konzolokba is implementáltak hasonló funkciókat. A fogyasztók azonban egységesítésre vágynak, és a hírek szerint a Microsoft, a Google és az Apple versenyfutása várható e téren is. A cél a három képernyőn megvalósuló uralom.
Ennek erejét például a Canonical is felismerte, amely az Ubuntu Linuxot immár mindhárom képernyőre ki akarja terjeszteni. A fejlesztőknek azonban nincs meg azon pénzügyi erejük és piaci részesedésük, mint a nagyoknak, így hosszú távon nem remélhetnek áttörő sikert (ezért nem is szerepeltettük összeállításunkban). Megemlíthető még az Amazon, de Jeff Bezos cége egyelőre csak a Kindle Fire esetén készített saját platformot, és az is csak egy átszabott Android volt. Ez fontos, mivel operációs rendszerek csatájáról beszélünk; akié a platform, az diktál. Így tud az Apple minél több eszközt, a Microsoft minél több szoftvert, a Google pedig egyre több hirdetést, szolgáltatást értékesíteni.
A platform gyártója előnybe helyezheti saját szolgáltatásai, míg a riválisok életét könnyedén megnehezítheti. Így kerülhetett például nehéz helyzetbe a Dropbox. Az integrált szolgáltatások kulcsfontosságúak: rajtuk keresztül szinkronizálódnak az adatok, ott vásárolnak és fogyasztanak tartalmakat (zene, videó, magazin, alkalmazás stb.) a felhasználók, azok jelentik a kapcsot a képernyők között. Aki gmailes, az vélhetően ragaszkodni fog a Google-höz, az Apple termékeit fogja keresni, aki az iTunest böngészi, míg a SkyDrive- és Xbox Live-felhasználóknak a Microsoft termékei kínálják majd a legnagyobb kényelmet, bármelyik képernyőről is beszélünk. A harc tehát elkezdődött, nézzük a jelenlegi állást és a lehetséges esélyeket.
Apple
Mac OS X
Adat: 5,9 százalékos globális részesedés
Habár lehet olyan híreket hallani, hogy az Apple idővel megpróbálja majd az iOS-sel összeházasítani platformját – és ennek jelei már megjelentek a Lionban is -, az OS X egyelőre egy külön entitás. Az iCloud tárhelyszolgáltatás megjelenésével azonban az egyszerű adatszinkronizálás immár biztosított a képernyők között. Így a levelek, a névjegyek, a naptárbejegyzések, az emlékeztetők, a könyvjelzők, a jegyzetek, a képek, a dokumentumok könnyedén szánkázhatnak a különböző eszközök között automatikusan.
Ezen felül a cupertinói cég platformjainak megjelenése is valamelyest egységes, így vásárlóik könnyedén fel tudják ismerni az Apple termékeit. A komoly elterjedésnek azonban gátja az iMac és a MacBook gépek viszonylag magas ára, ami miatt csak kevesen engedhetik meg maguknak azokat. Valamint habár az iTuneson keresztül a tartalmak szinkronizálása adott, alkalmazásokat tekintve nincs szabad átjárás. Igaz, ez még a többieknél sem jellemző. Egyedüli kivétel a Google, ami szinte mindenre a már bevált Androidot telepíti.
iOS
Adat: 22,9 százalékos globális részesedés (Gartner)
Az iPhone megteremtette az okostelefonok fogalmát, majd jött az iPad és ugyanezt tette a táblagépeknél. Ezen felül ide kívánkozik az iPod is, ami ugyan szinte letarolta a piacot, mégsem indított el lavinaszerű változásokat.
Az Apple nem tudott kiépíteni mobildominanciát, hiszen az olcsó Android igazi népplatformmá vált (a Gartner adatai szerint 2012 utolsó negyedében a globálisan eladott készülékeknek csak 22,9 százalékán futott iOS). Valamelyest mégis megmaradt a cég kiemelt szerepe, hiszen a táblagépek terén egyelőre az eladási adatokat tekintve kiemelkedik a versenytársak közül. A közös platform miatt ezen eszközökön minden szinten adott az átjárhatóság. Az iTunes a tartalmakat, az iCloud az adatokat és a dokumentumokat szinkronizálja, míg a közös futtatási környezet az alkalmazások szintjén is egységes alapot ad (csak a képernyőfelbontásra adaptálódást kell kezelni). Ezen egyszerű kezelhetőség pedig a termékek iránti hűségre ösztönzi az Apple vásárlóit.
Apple TV
Adat: 4,3 millió aktivált készülék
Az Apple TV igazából nem okostévékbe beépíthető platform, hanem egy set-top-box, vagyis egy doboz, amit a készülékünk mellé kell raknunk, hasonlóan az Xboxhoz. Mondjuk utóbbin akár játszhatunk is, ha el tudjuk viselni a konzol zümmögését. Az Apple TV rendszerében ugyanis csak médiatartalmak között tudunk böngészni, amelyeket az iTunes piacterétől szerezhetünk be.
Szerencsére itt van átjárhatóság a kliensek között, hiszen egy iPhone vagy iPad közbenjárásával megvásárolt filmet, tévéműsort és zenét könnyedén át tudunk irányítani az Apple TV-re, az AirPlay segítségével pedig tükrözhetjük képernyőjét. Ezen felül az iCloud-szinkronizáció is rendelkezésünkre áll, amivel képeinket tudjuk megosztani eszközeink között. A többi tévés platformtól eltérően az Apple rendszere meglehetősen zárt, az iTunes elsőbbsége miatt Netflix, HBO GO vagy egyéb prémiumszolgáltatást nem kínál, ráadásul alkalmazásokat sem lehet rá telepíteni. Az Apple az utóbbit vélhetően megoldja majd, ám beágyazható platformot ne várjunk tőle… előbb jönne ki saját tévéjével.
Ítélet
Az Apple főként hardvereszközökben gondolkodik, és célja, hogy minél több iPhone, iPad, iMac, MacBook eszközt értékesítsen, ebből származik ugyanis a profitja. A klienseket azonban nem mindenki engedheti meg magának, ezért habár az Apple jelentős háromképernyős szereplő lehet, szélesebb tömegekhez nem tud eljutni.
ChromeOS
Adat: több mint 400 millió Gmail-felhasználó
A Google, akárcsak a többi cég, elsőként asztali és hordozható számítógépeken vált ismerté. Ám nagy különbség, hogy versenytársaitól eltérően nem platformban gondolkodott a cég, hanem webes szolgáltatásokban. Keresőjük sikertörténetét talán nem kell bemutatni, valamint a YouTube kiemelkedő szerepét sem.
Ám ezen megoldások adatai kevéssé szinkronizálhatók, mely hézagot idővel a Gmail, a Picasa, majd a frissen indult Google Drive igyekezett betömni. A friss adatok szerint a levelezőrendszer immár több mint 400 millió aktív felhasználóval rendelkezik, s így már lekörözte a korábbi globális piacvezető Hotmail körülbelül 380 milliós bázisát. Miért citáljuk elő e számot? Mert ebből érdemes kiindulni.
Ez az a szolgáltatás, amelynek adataihoz ragaszkodnak a felhasználók. Persze meg kell említenünk a ChromeOS-t is, ám a Google operációs rendszere eddig marginális rajongótáborra tett szert, talán az új – Windows-szerű és offline képességekkel felvértezett – kiadás sikeresebb lesz, ám nagy felfutásra ne számítsunk.
Android
Adat: 56,1 százalékos globális részesedés (Gartner)
Napjainkban szinte mindent el lehet adni, amin ott integet a zöld robot. Az Android a mobilvilág Windowsa. Bármilyen készülékre telepíthető, könnyedén testreszabható, ám ezzel együtt a vírusterjesztők is előszeretettel támadják. Illetve pontosítanánk: szinte mindig el lehet adni okostelefonoknál. A táblagépek piacán ugyanis eddig nem tudtak komoly sikert elérni a droidos versenyzők, a legtovább a Kindle Fire jutott, ám az Amazon által átalakított rendszer csak nyomokban emlékeztet a Google platformjára.
A személyreszabhatóság miatt is nehéz egységes képet kialakítani a rendszerről, amit a fragmentáció még tovább bonyolít. A Gmail-felhasználók számára mégis elsődleges lehet a rendszer, amely a levelek mellett szinkronizálni tudja a naptárat, a névjegyeket, a Google+ értesítéseket, a Google Music zenéit és a Picasa albumokat (e funkciók kiadásonként eltérhetnek). Persze majd minden platform rendelkezik jó Gmail-csatlakozóval, ám a lehetőségek körét az ingyenes appokkal tovább bővíthetjük.
Google TV
Adat: Kb. 1 millió aktivált készülék
A Google 2010 elején vetette meg a lábát a harmadik platformon, ám eddig nem sok vizet zavartak. Első körben a Sony és a Lenovo kötelezte el magát a rendszer mellett, ám végül – részben annak kiforratlansága miatt – csak kevés eszközt tudtak eladni. A becslések szerint kevesebb mint 1 millió készüléket helyezhettek üzembe az Egyesült Államokban. A Google TV 2.0-nál már kiküszöbölték a kezdeti bakikat, és például a Samsung, az LG és a Lenovo rögtön mögé állt.
Sőt egy kiszivárgott Microsoft dokumentum alapján az is elképzelhető, hogy a PlayStation 4 is a Google okostévéjével lesz felszerelve. A rendszer lelke nem meglepő módon Android, aminek piacteréből lehet csemegézni. Az eltérő képernyőméret miatt azonban meglehetősen szűk (körülbelül 200 app) a kínálat, gyakorlatilag megfelel a többi okostévé-platformnál látottaknak. Ezen felül kapunk beépített Chrome böngészőt, Google keresőt, prémium on-demand tartalmakat (Netflix,HBO Go, Amazon), valamint egy szinkronizálásra kész Picasa képnézőt. A Google tehát egyelőre kis mértékben használja ki a tévében lévő potenciált.
Ítélet
Az Android sikere és a rendszer sikeréért elkötelezett gyártók (például Samsung és Sony) miatt a Google jó eséllyel szál versenybe, pláne ha egységesíteni tudja valahogy a platformjait. Larry Page cége továbbra is a webes szolgáltatásaiban bízhat, ám a siker összefonódik az Androiddal, ami hosszú távon veszélyes is lehet.
Microsoft
Windows
Adat: 93,7 százalékos globális részesedés
A Windows globális részaránya 93,7 százalék a Net Applications adatai szerint, ami kétségtelenül több milliárd embert érint. Ez egy akkora tábor, amelyre a többi platform egyelőre csak irigykedhet. Habár a webes szolgáltatások a Windows 7-be is mélyen tudtak integrálódni, áttörést e téren a Windows 8 hozhat, amely mellett az emberek megbarátkozhatnak a Metro felülettel, valamint az abba mélyen integrált szolgáltatásokkal (SkyDrive, Hotmail, Xbox Live).
Mindez a Windows Phone- és az Xbox-eladásokra is kihatással lehet, mivel a boltban a fogyasztók ismerős felülettel találkozhatnak majd, amely a Microsoft fiókkal (régi nevén Live ID, régebbről pedig MSN azonosítóként lehet ismerős) belépve azonnal életre kel, adatokkal megtöltve a rendszert. Hasonló okokból az új Windows a táblagép fronton is erősítheti a Microsoft pozícióit. Veszélyt csak az ChromeOS és az Ubuntu jelenthet, amelyek az ikonografikus felületükkel elszipkázhatják a Metróelleneseket.
Windows Phone
Adat: 1,9 százalékos globális részesedés (Gartner)
Az iOS-hez és az Androidhoz képest több éves késéssel jelent meg a Microsoft modern mobil operációs rendszere. Ez eleve hátrányt jelent, ráadásul a lapkás képernyő elsőre sokaknak ismeretlenül hathat. A redmondiak ugyanis e platformnál száműzték elsőként a lassan már elavulttá váló ikonografikus felületet, hogy a helyére a Metrót tegyék. A Nokia Lumiák érkezésével úgy tűnik, hogy beindult a Windows Phone szekere, habár még mindig távolról nézi társait.
A Windows 8 azonban lökést adhat neki a kapcsolt szolgáltatások miatt is, arról nem is beszélve, hogy a pletykák szerint az új kiadásban még erősebb lesz az átjárhatóság az asztali PC és tábla, valamint a mobil között. Az Xbox Live például már jelenleg is hangsúlyos része a rendszernek, mint ahogy a webes szolgáltatások (SkyDrive, Hotmail, Facebook, LinkedIn) is ízlésesen integrálódnak a platformba. Ha a piactér hamar eléri a 150 ezres létszámot, valamint egy-két gyerekbetegséget száműznek a rendszerből, akkor lehetséges lesz a Windows Phone részarányának növekedése.
Xbox
Adat: 30 millió Xbox Live-felhasználó
Sokan csak játékkonzolként gondolnak az Xbox-ra, pedig nem csak az. Az Amerikai Egyesült Államokban – ahol a Netflix, a Hulu Plus és az HBO GO kényezteti a tulajdonosokat – például már többet tévéznek az eszközről, mint játszanak. Az Xbox tehát egy tartalomfogyasztó eszköz, kvázi egy okostévé platform, amely az egész család multimédiás szórakoztatóközpontja lehet. A szinergia érdekében immár a konzol kezelőfelülete is lapkás lett, valamint az Xbox Live profillal – ami a Microsoft fióknak felel meg – a Messenger, a Facebook és például a Twitter szolgáltatása is használható.
Sőt az Xbox Companion segítségével a Windows Phone készülékek konzolos távirányítóvá változtathatók, az Xbox SmartGlass pedig egy plusz képernyőt kínál. A pletykák szerint ráadásul az új Xboxba mélyebben integrálódhatnak majd a szolgáltatások, sőt akár a WindowsRT réteg is megjelenhet a platformban, ami a Windows 8-as alkalmazások futtatását tenné lehetővé, sőt még beágyazható Xboxról is hallani. Utóbbira nagy szükség lenne, hiszen egyelőre az Xbox külön eszköz, utóbbival azonban egy okostévé-platformmá válhatna.
Ítélet
A PC-s és otthoni szórakoztatás piacon jól áll a Microsoft, ám a redmondi cég előtt több buktató is áll: a Windows 8 megítélése, a Windows Phone elterjedtsége, illetve a sikerhez az Xbox platform tévékbe történő beágyazását is meg kell oldani. Steve Ballmer cégének újra a fogyasztókra kell összpontosítania, amely téren az utóbbi években nem remekeltek.
